2016. június 23-án a brit lakosság 52-48 százalékos megoszlásban az Európai Unió elhagyása (Brexit) mellett döntött. A népszavazást többéves tárgyalási folyamat követte, melynek eredményeképp 2020. január 31-ével szűnt meg végleg az Egyesült Királyság EU-tagsága. A Brexit számos terület (migráció, utazás, jogrendszer, költségvetés) mellett jelentős hatást gyakorolt a külkereskedelemre is, mely negatívan érintette a brit gazdaság növekedési pályáját. A brit-európai viszonyokat szabályozó Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (TCA) 2021 januárjában lépett hatályba, és bár vámokat, illetve kvótákat nem tartalmazott, az adminisztrációs terhek emelésén keresztül számottevően emelte az export és import költségeit. Ennek ellenére az Európai Unió a Brexit után is az Egyesült Királyság legjelentősebb kereskedelmi partnere maradt, a 2024-es adatok alapján ugyanis a brit export 41 százaléka irányul az egységes európai vámterületre, az importban pedig 50 százalékot is meghaladja az EU részaránya.
Az európai vámunió elhagyásával az Egyesült Királyságnak lehetősége nyílt kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére, erősítve ezáltal a nem Európába irányuló külkereskedelmet és a gazdaság versenyképességét. Az elmúlt öt évben a brit kormány egyezséget kötött Ausztráliával, Új-Zélanddal, az Egyesült Államokkal, valamint Indiával is, ezek számszerűsíthető gazdasági előnyei azonban a brit kormány hatástanulmánya szerint nem haladják meg a GDP 0,5 százalékát, messze elmaradva a Brexit - 4 százalékra becsült hatásától.
A statisztikai elemzések és kutatások nagy bizonytalanságról árulkodnak
A Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR), mint a költségvetés független előrejelző intézménye 2021-ben tette közzé hosszú távú becsléseit. Ebben az elemzők a külkereskedelem 15 százalékos, illetve a nemzeti jövedelem 4 százalékos visszaesését prognosztizálták a Brexitnek köszönhetően. A 2024-es kereskedelmi forgalmi adatai alapján az OBR becslései egyelőre helytállónak bizonyultak. Az Európai Unióba irányuló export a 2019-2024 közti időszakban reálértéken 18 százalékkal (2019-es árakon mérve 26 milliárd fonttal) esett vissza, melyhez azonban a Brexit mellett a koronavírus járvány gazdasági hatása, a repülőgép- és autóipar gyengélkedése, valamint az exportorientált iparágak krónikusan lassú növekedése is hozzájárult. Fontos megjegyezni, hogy a fenti időszakban az Európai Unión kívülre irányuló brit export is visszaesett, a 2024-es forgalom mintegy 14 százalékkal maradt el a 2019-estől.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
