Unortodox energiafüggetlenség: Magyarország és Szlovákia különutas megoldása

Nincs jele az orosz olajról való leválásnak

Míg Csehország lényegében levált az orosz kőolajról,

Magyarország még jelentősen növelte is az orosz nyersolajnak való kitettségét az ukrajnai orosz invázió előtti helyzethez képest,

61%-ról 2024-re 86%-ra - állapítja meg a CREA és CSD közös tanulmánya. Szlovákia függősége ugyan enyhült, de a tavalyi év végére lényegében a magyarországival megegyező, a 100%-ot közelítő függőségi arányt mutatott.

Az Európai Unió a 2022-ben elfogadott hatodik szankciócsomag részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosított az orosz nyersolaj behozatalának tilalma alól. Ez lehetővé tette, hogy ezek a tengerparttal nem rendelkező országok a 2022 decemberében életbe lépett, az orosz tengeri olajra vonatkozó általános uniós embargó ellenére továbbra is fogadhassanak orosz vezetékes nyersolajat.

Az EU elvárása az volt, hogy a haladék ideje alatt az országok csökkentsék az Oroszországtól való függőségüket és készüljenek fel az orosz források elhagyására. De a tanulmányt elkészítő szervezetek úgy látják, hogy Magyarország és Szlovákia nem erre használta az elmúlt 3 év mentességét.

Megvalósítható lenne a leválás

Magyarország és Szlovákia következetesen ellenzi az orosz nyersolaj uniós szintű szankcionálását, pedig az orosz kőolajról való fokozatos leválás Magyarország és Szlovákia számára megvalósítható volna, így valójában sem technikai, sem gazdasági okok nem indokolják, hogy továbbra is kivételes bánásmódban részesüljenek - szögezi le az elemzés. Erről azonban megoszlanak a vélemények:

Ugyanis a Horvátország felől érkező, tengeri nyersolajat szállító Adria-vezeték a horvát fél szerint képes kielégíteni a két ország szükségleteit, a mindkét országban a MOL érdekeltségébe tartozó finomítók (Százhalombatta és Pozsony) pedig technikailag képesek nem orosz nyersolaj feldolgozására is - mutat rá a tanulmány. A Barátság-vezeték 2019-es megrongálása miatti leállás idején például Magyarország jelentősen növelte a nem orosz nyersolajimportot az Adria-csővezetéken keresztül, és ezzel átmenetileg 48%-ra csökkent az orosz olaj részaránya.

Magyarországra és Szlovákiába két nyersolajvezetéken keresztül érkezik az olaj: Ukrajna felől a Barátság-, illetve Horvátország felől az Adria-vezetéken. Utóbbit a horvát állami tulajdonú JANAF vállalat üzemelteti, és innen érkezik a nem orosz eredetű, adriai-partvidéki nyersolaj. A magyar kormány azzal érvelt, hogy a JANAF nem végezte el a szükséges kapacitásfejlesztéseket, a horvát fél azonban cáfolt, és határozottan állítja, hogy az Adria-vezeték alkalmas volna az orosz olaj kiváltására. 2023-ban a MOL részt vett a JANAF-fal közös műszaki teszten, amely megerősítette, hogy a vezeték képes kielégíteni Magyarország és Szlovákia olajigényét.

A magyar kormány kritizálta még a JANAF magas tranzitdíjait, és kétségbe vonta Horvátország mint energiapartner megbízhatóságát is. Bár a pontos adatok nem nyilvánosak, az igen, hogy mind a Barátság-, mind az Adria-csővezeték hasonló kalkuláció szerint alakítja ki díjait, a szállítási mennyiség és a távolság alapján. Az is tény, hogy az Adria-vezeték rövidebb és biztonságosabb is, hiszen a Barátság-vezeték háborús övezeten keresztül fut - emlékeztet a tanulmány, mely szerint figyelembe véve ezt az ellátásbiztonsági kockázatot, a Horvátországból történő kőolajimport gazdaságilag is versenyképes.

A MOL pedig azt is megerősítette, hogy magyarországi és szlovákiai finomítói műszakilag képesek nem orosz nyersolaj feldolgozására, még ha gyengébb hozamhatékonyság és magasabb egységköltség mellett is.

A fogyasztók nem érzékelték az orosz olaj árelőnyét

Az elemzés rámutat: az elmúlt két évtizedben a MOL a régió egyik legnagyobb olajipari vállalatává vált, amely szorosan kapcsolódik a legnagyobb orosz magánolajvállalat, a Lukoil regionális terjeszkedéséhez is. Míg a legtöbb európai vállalat a Krím 2014-es annektálása óta az orosz energiától való függés visszaszorítása irányába mozdult el, a MOL szorosabbra fűzte együttműködését a Lukoillal, különösen a nyersolajellátás és a benzinkúthálózatok terén. Ez a stratégiai partnerség jövedelmezőnek bizonyult a Lukoil számára, mivel lehetővé tette, hogy a szankciók elkerülése mellett közvetett piaci jelenlétet tartson fenn - áll az elemzésben.

Az anyag arra is rámutat, hogy a kedvezményes árú orosz nyersolaj mind a MOL nyereségét, mind a magyar állam bevételeit növelte. Ezzel együtt 2023 elején a magyarországi üzemanyagárak meghaladták az uniós átlagot, noha az orosz nyersolaj átlagosan 77%-kal volt olcsóbb az Adria-vezetéken keresztül importált, nem orosz nyersolajnál. A vállalat bevétele 30%-kal nőtt az invázió előtti szinthez képest, míg a magyarországi belföldi üzemanyagárak 2024-ben is mintegy 5%-kal az uniós átlag felett maradtak. A vállalat profitját részben visszafogta a magyar kormány döntése, miszerint 2022 júniusától különadót vetett ki a kőolajipari vállalatok úgynevezett extraprofitjára. A magyar kormány és a MOL 2022 eleje és 2024 májusa között összesen 1,7 milliárd euró „extraprofitot” ért el a kedvezményes orosz nyersolaj vásárlásából, a magasabb fogyasztói árak fenntartása mellett - fogalmaz a jelentés.

Hasonló a helyzet a földgázzal is: az EU az orosz vezetékes gáztól való függőség csökkentését is hiába szorgalmazta, Magyarország és Szlovákia orosz gáznak való kitettsége nőtt az ukrajnai orosz invázió óta.

Magyarország orosz gázcsomóponttá vált

2021 és 2024 között Szlovákia és Magyarország teljes gázfogyasztása 23%-kal csökkent, orosz vezetékes gázimportja viszont összesen mindössze 5,5%-kal esett vissza, míg az EU többi része 81%-kal csökkentette az importot az invázió előtti szinthez képest. Utóbbi részben annak is az eredménye, hogy Oroszország elzárta a gázszállítást azoktól a vevőktől, akik nem voltak hajlandók rubelben fizetni, az ukrán-orosz tranzitmegállapodás pedig 2024 végén lejárt.

Magyarország és Szlovákia növelte is a Török Áramlaton keresztüli importját, így együttes függőségük az orosz vezetékes gázellátástól a 2021-es 57%-ról 2024-re 70%-ra emelkedett - emelte ki a tanulmány. A 2021 óta üzemelő vezetéken Görögország, a Nyugat-Balkán, Románia és Moldova is kapott orosz gázt, de a Török Áramlaton keresztül érkező orosz gáz két fő haszonélvezője Magyarország és Szlovákia. Becslések szerint 2024-ben az orosz vezetékes gázt a Török Áramlaton keresztül 12-15%-kal olcsóbban értékesítették Európában az alternatív lehetőségekhez képest, ami a tanulmány szerint aláássa az európai energiadiverzifikációs törekvéseket.

Az elemzés szerint Magyarország az ukrán gáztranzit megszűnése után az Oroszország által támogatott

stratégiai fontosságú közép- és délkelet-európai gázcsomóponttá vált.

Pedig Európa az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül is képes volna az orosz gáz fokozatos kivonására - áll a jelentésben, mely szerint Magyarország is képes volna a leválásra. Importálhatna több gázt Németországból, Svájcból, Olaszországból vagy Norvégiából, ahogy a horvátországi Krk terminálon vagy akár Ausztrián keresztül is hozhatna be LNG-t.

Indokolatlanul függünk az orosz nukleáris energiától is

Erőteljes függőség nem csak az orosz fosszilis energiahordozók esetében áll fenn. Több uniós ország ugyanis, köztük Magyarország és Szlovákia, továbbra is indokolatlanul nagy mértékben függ az oroszok nukleáris monopóliumától, a Roszatomtól, mind az üzemanyagimport, mind a nagyszabású, politikailag vezérelt projektek, mint például a magyar Paks II. atomerőmű bővítése révén - fogalmaz az anyag.

Az orosz nukleáris ágazat ellen jelenleg nincsenek hatályban szankciók - egyelőre.

Oroszország ukrajnai inváziója után azonban az európai vevők az orosz nukleáris ipar esetleges zavarai miatt és a szankcióktól tartva megkezdték a készletfelhalmozást. Magyarország, ahol az atomenergia az energiatermelés 44%-át teszi ki, 2022-ben drámai mértékben, 96%-kal növelte nukleáris üzemanyagimportját – ez a legnagyobb növekedés az uniós országok között. 2023-ban az orosz reaktorok üzemanyagimportja tovább nőtt, ezúttal 19%-kal, mielőtt 2024-ben csökkent, amikor is 22%-kal maradt el a 2021-es szinttől.

Az oroszországi import megugrása ellenére Magyarország tett lépéseket a nukleáris üzemanyag-ellátásának diverzifikálására is. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemanyag-ellátási szerződést kötött a francia Framatome-mal, hogy biztosítsa a paksi erőmű működését. A francia cég azonban az orosz Roszatommal kötött megállapodást a VVER-reaktorok – köztük a magyarországiak – nukleáris üzemanyagának előállításáról. Magyarország azzal is erősíthetné energiaszuverenitását, ha a VVER-reaktorokkal már kompatibilis nyugati technológiát alkalmazná – ahogy egyre több ország fordul a Westinghouse-hoz a stabil nukleáris üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében - áll a tanulmányban.

Szakpolitikai ajánlások

Annak érdekében, hogy Közép-Európa ne az orosz energiahordozók hátsó bejárataként működjön, az EU-nak ki kell vezetnie a kivételeket, illetve meg kell valósítani, hogy az orosz olaj- és gázimport teljesen leálljon az EU-ban, így Magyarországon és Szlovákiában is - fogalmaz a jelentés, amely konkrét ajánlásokat is megfogalmaz ennek érdekében:

• Az EU-nak meg kell szüntetnie a 833/2014/EU rendelet szerinti, az orosz kőolajimportra vonatkozó uniós tilalom alóli mentességet.
• Az Európai Bizottságnak új ütemtervet kell elfogadnia az orosz gázimport fokozatos megszüntetésére (ennek magában kell foglalnia a Török Áramlaton keresztüli áramlások tilalmát is), az összehangolt LNG-importra és a Közép- és Délkelet-Európát átszelő, kétirányú áramlású rendszerösszekötő kapacitások kihasználására, és ezt a munkát össze kell kapcsolni a REPowerEU célkitűzéseinek felülvizsgálatával és érvényesítésével is. Mivel az alternatív gázellátási útvonalak és az infrastruktúra már kellőképp mérsékli az ellátásbiztonsággal kapcsolatos potenciális kockázatokat, nincs ok kivételek fenntartására. Görögország, Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország számos stratégiai összekötővezeték-építést és LNG-projektet fejezett be, amelyek a legtöbb határponton lehetővé teszik a fordított áramlású gázszállítást.
• A MOL-nak hagynia kell, hogy a Lukoillal kötött, a nyersolajnak a Barátság-vezetéken keresztül történő szállítására vonatkozó hosszú távú megállapodása 2025. június végén lejárjon. Ha a magyar olajvállalat mégis a hosszabbítás mellett döntene, azt nem lehet másképp értelmezni, mint az orosz fél melletti elkötelezettségként, a magyar függőség tudatos fenntartásaként.
• Magyarországnak és Szlovákiának maximalizálnia kell az Adria-vezeték kihasználását. A műszaki tesztek már igazolták, hogy a vezeték kapacitása meghaladja a két ország együttes szükségletét, tehát képes teljes mértékben kiváltani az orosz kőolajat.
• Az EU-val együttműködve Magyarországnak és Horvátországnak független auditot kell kérnie a JANAF tranzitdíjainak tekintetében, hogy eloszlassa a versenyképtelenségre vonatkozó feltételezéseket. Ez megalapozná a JANAF-fal fennálló fizetési viták rendezésére is.
• Az EU-nak szankciókat kell bevezetnie a Roszatom és valamennyi leányvállalata ellen, felgyorsítva a reaktorok üzemanyag-diverzifikációs folyamatát.

Az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése a 2023-ban frissített, az Energiaügyi Minisztérium által jegyzett Nemzeti Energia- és Klímatervnek (NEKT) is a legfontosabb célkitűzései közé tartozik.

A NEKT szerint

az energiaellátás biztonsága és az energiaszuverenitás növelése nemzetbiztonsági kérdéssé nőtte ki magát,

az energiaimport-függőség csökkentése energiapolitikai prioritás. A dokumentum - korábbi változataival összhangban leszögezi: "cél a kőolajellátásunk további diverzifikálása, ezáltal az orosz beszállító felé való kitettségből fakadó kockázat kivédése." A földgázbehozatallal kapcsolatban pedig úgy fogalmaz, "A fennmaradó importszükségletet a lehető legdiverzifikáltabb forrásokból kell biztosítani, csökkentve az egy forrástól való függést. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, ugyanakkor Magyarország – együttműködve a térség államaival – aktívan keresi a lehetőségeket, hogy belátható időtávon az orosz beszállítótól való függőséget csökkentse."

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images