Kína kirúgta a sámlit a világgazdaság alól, Magyarország ajtaján is kopogtathat a bedőlés

A Peking által alkalmazott exportkorlátozás miatt érintett ágazatok között van az autóipar, az elektronikai ipar, az orvostechnikai eszközök gyártása és a hadiipar. A legtöbb vállalat a korábbi raktárkészleteire támaszkodott, de ezek mára kimerültek.

A kivitelhez szükséges kínai exportengedélyeket nehézkesen, nem transzparens módon adják ki, gyakran késésekkel

– állította a lapnak a Német Iparszövetség (BDI) kínai képviselője.

A német kormány, valamint az EU külkereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic is igyekszik tárgyalások útján enyhíteni a helyzetet, eddig kevés sikerrel.

Különösen aggasztó, hogy a lőszerekhez és rakétákhoz szükséges nitrocellulóz és germánium is hiánycikké vált, ami a védelmi képességeket veszélyezteti.

Kína geopolitikai eszközként használja a ritkaföldfémeket, és ellenszolgáltatást vár az export engedélyezéséért – például az EU technológiai exportkorlátozásainak enyhítését. Az érintett vállalatok, mint a Bosch és a Volkswagen, bár szereztek néhány engedélyt, ez nem elegendő a zavartalan működéshez.

A német ipari termelés visszaesése – különösen az autó- és elektronikai ágazatban – közvetlen hatással lehet a magyar gazdaságra is, mivel hazánk szorosan integrálódott a német ellátási láncokba. A beszállítói szerep miatt a hazai export csökkenhet, és egyes magyarországi gyárakban is termeléslassulás vagy leállás következhet be.

A német autógyártók szövetségének elnöke, Hildegard Müller szerint „termeléskiesés sem zárható ki”, ha a helyzet nem javul gyorsan.

A német ipari termelés visszaesése – különösen az autó- és elektronikai ágazatban – közvetlen hatással lehet a magyar gazdaságra is, mivel hazánk szorosan integrálódott a német ellátási láncokba. A beszállítói szerep miatt a hazai export csökkenhet, és egyes magyarországi gyárakban is termeléslassulás vagy leállás következhet be.

A válságra való felkészületlenség nem új keletű. A német ipar évek óta tud a kritikus függőségről: 2024 első félévében a ritkaföldfém-mágnesek 92 százaléka Kínából érkezett. Korábbi diverzifikációs kezdeményezések – mint a 2012-es BDI-féle nyersanyagbiztosítási szövetség – néhány év után megszűntek. A japán példával szemben Németország nem tudott tartós alternatív beszerzési forrásokat kialakítani.

A jelenlegi helyzetben a német kormány sürgeti a stratégiai készletek létrehozását, de ehhez is kínai jóváhagyásra lenne szükség, amit a Pekingből jelenleg nem adnak meg.

Eközben a vállalatok abban reménykednek, hogy egy „fehérlistás” rendszer keretében legalább a megbízható importőrök gyorsított engedélyeztetést kapnak. A valóság azonban az, hogy Kína új hatalmi pozíciójával él, és ezt stratégiai célokra használja.

A hosszú távú megoldásokra sem jók a kilátások. Jelenleg csak három ipari méretű ritkaföldfém-finomító működik Kínán kívül, de ezek közül egyik sem foglalkozik nehéz ritkaföldfémekkel. A kínai technológiai előny, az állami támogatás és a globálisan verhetetlen árak miatt a nyugati kitermelés és feldolgozás piacképtelen.

A ritkaföldfémek újrahasznosítása ígéretes lenne – környezetvédelmi és ellátásbiztonsági szempontból egyaránt –, de a cégek gyakran nem hajlandók a kínai árakhoz képest felárat fizetni. Az ipar állami támogatásért lobbizik Berlinben a helyzet megoldására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images