Kellemetlen meglepetés az inflációban

Az infláció az idén év elején kellemetlen meglepetést okozva nagyot ugrott, teljesen új pályára téve az idénre várt ármozgásokat. A jelentős gyorsulást a forint gyengülése, az év eleji magas béremelkedés, valamint a nyersanyagárak (elsősorban élelmiszerárak) oldaláról érkező sokk okozta. A gyorsuláshoz hozzájárult a szolgáltatások drágulása is, ami magas inflációs várakozásokról árulkodott.

A jelenségre a kormány árintézkedésekkel reagált, aminek leglátványosabb eleme az árrésstop volt. Ez áprilisban meg is állította a hazai élelmiszerárszint további emelkedését. A májusi inflációs adat előtt a legfontosabb kérdések a következők voltak: Szinten maradnak-e az élelmiszerárak? Folytatódik-e a szolgáltatások körében megfigyelt, a kormány által noszogatott önmegtartóztató árképzés? Látjuk-e az év eleje visszaerősödő forint hatását az árakban?

Az első kérdésre a válasz látványosra sikerült:

míg áprilisban az árrséstop a teljes élelmiszerárszintet 1,3%-kal mérsékelte, májusban már 0,6%-os emelkedést mért a KSH.

Vagyis az élelmiszerek az árrésstop ellenére összességében újra drágultak. Ebben meghatározó volt az idényáras termények (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6%-os átlagos árnövekedése, de drágult a csokoládé, kakaó (2,6%), a kávé (1,8%), a büféáruk (1,2%), a sertéshús (1,0) és a liszt (0,9%) is. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9%-kal kevesebbe került. Ez alapján az a kép rajzolódik ki, hogy azokon a területeken, amelyekre nem terjed ki az árrésstop, a drágulás folytatódott. Ez nem feltétlen azért van, mert elindult volna a keresztárazás, ennek nem is nagyon látjuk a nyomait az online árfigyelő rendszerben. De például a kávé, kakaó világpiaci ára emelkedik, a büféáruknak pedig jelentős a szolgáltatás komponense - vagyis amit nem fogott meg az árrésstop, ott kitart a drágulás.

A 0,6 százalékos havi alapú élelmiszerdrágulás azt jelenti, hogy az éves alapon számolt élelmiszerinfláció áprilisról májusra 5,4%-ról 5,9%-ra gyorsult vissza. Feltehetően ez jelenti a várakozásokhoz képest azt a meglepetésfaktort, ami miatt az előrejelzéseknél kissé nagyobb lett a hivatalos adat.

Látványosan drágulnak az élvezeti cikkek is. A bor például 9,3%-kal, a dohánytermékek 7,9%-kal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. Utóbbi esetben az év eleji adóemelés késleltetett hatását sejthetjük az ármozgás mögött. Tavasz végére kissé gyorsult a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek inflációja is, de több hónapot együtt vizsgálva itt alapvetően nem látunk nagy árnyomást. A tavaly év végére legyengült forint drágító hatása már nem látszik a havi árváltozásban, de az azóta látott árfolyam-korrekció sem húzta vissza az árakat - erre sajnos nem is igen számíthattunk.

Az inflációra mindig nagy hatást gyakorló üzemanyagárak hozták a várakozásokat: a világpiaci olajár esése megjelent a kutakon, negyedik egymást követő hónapban okozva árcsökkenést.

Az inflációra hűtő hatással volt a szolgáltató cégek "megfenyítése". A kormányzat az elmúlt hónapokban erős utalásokat tett arra, hogy hatósági beavatkozás következik, ha nem mutatnak önmérsékletet az árazásban. Ennek lehet a következménye, hogy a telefon, internet termékkör havai alapon 2,2%-kal olcsóbb lett, és esett a tv-előfizetések ára is, 1,3%-kal. Így összességében a szolgáltatások átlagos árszintje havi alapon 0,1%-kal csökkent, ezzel (az erős bázishatások miatt) 7%-ról 5,9%-ra esett az éves árindex. Ennél kisebbet utoljára három éve láttunk.

Alapvetően ez a kedvező fejlemény okozta, hogy a maginfláció 5%-ról 4,8%-ra mérséklődött. (Na és az, hogy az idényáras élelmiszerek drágulását ez a mutató nem tartalmazza.) Ezzel együtt a maginflációs mutató még így is magas, és ha a feldolgozott élelmiszerek árrésstopja nem lenne, a mutató bőven 5% felett járna még most is. A szolgáltató szektor kikényszerítetten visszafogott árazási magatartása nélkül pedig valószínűleg közelítené, de talán el is érné a 6%-ot.

Vagyis az inflációs nyomás továbbra is erősnek mondható a gazdaságban, az árstabilitás állapota messze van.

Mindez azt is jelenti, hogy véleményünk szerint a jegybanknak a mai inflációs adat után nem nőtt a mozgástere egy esetleges lazításra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images