Tarvágás a magyar erdőkben: hiába tiltakoztak az akadémikusok, elfogadták a törvénymódosítást

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya azt közölte, hogy nem támogatja a törvénytervezetet, ugyanis úgy véli, amennyiben természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdeinkben gazdasági hasznosítás zajlik, akkor

annak csak ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében szabad történnie.

Ez alapvetően olyan gazdálkodási módokat jelent, amelyek a faanyagtermelés mellett fenntartják az erdei ökoszisztéma integritását, biztosítják az erdők ökoszisztéma szolgáltatásait, megőrzik az erdei biodiverzitást, fenntartják az erdők stabilitását és alkalmazkodó képességét - hívták fel a figyelmet.

Ezt leginkább a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok (örökerdő és átmeneti üzemmód) keretében lehet biztosítani, amely során a faanyagtermelés mellett a védelmi funkciókat is integrálják a gazdálkodásba (kíméleti területek, holtfa, habitatfák visszahagyása, elegyesség, cserjeszint kímélete, változatos korszerkezet). A vágásos üzemmód bizonyos típusai (szálalóvágás,fokozatos felújító vágás) keretében ezek a célok még megvalósíthatók, de a tarvágás alapvetően nem tekinthető ökológiailag fenntartható gazdálkodási módnak - hívták fel a figyelmet.

Mint írják, számos kutatás bizonyítja, hogy a tarvágások kedvezőtlen termőhelyi viszonyokat hoznak létre, megbontják az erdei mikroklímát, csökkentik az erdős táj klímakiegyenlítő hatását, kedvezőtlenül hatnak a talajviszonyokra, megváltoztatják az erdei életközösségeket. Ezen kedvezőtlen hatások egy része tartósan megmarad, még évszázadok múlva is kimutatható.

Mivel a törvényjavaslat kiterjeszti a tarvágás alkalmazásának lehetőségeit a védett és magas természeti értékkel bíró erdőkben, ezért nem segíti elő a természetvédelmi rendeltetés
megvalósulását, az erdők fenntartható használatát.

A törvényjavaslatban kiterjesztett sarjaztatás alkalmazásának lehet természetvédelmi szempontból létjogosultsága, de a védett erdőkben ezt sem a tarvágás keretében kell megvalósítani. A tarvágás lehetőségének kiterjesztése különösen a síkvidékeken még megtalálható utolsó, védett erdőssztyepp foltjaink esetében jelent fokozott veszélyt. Ezekben az erdőkben nem a tarvágás lehetőségének a bővítése, hanem a gazdasági célú hasznosítás megszüntetése lenne indokolt természetvédelmi erdőkezelés keretében - tették hozzá.

Parlamenti vita a törvényről
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés május 20-ai ülésnapján elfogadott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó törvényalkotási bizottsági jelentésről és módosító javaslatról szóló vitában Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte: az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus, valamint az abból fakadó humanitárius válság súlyos és közvetlen hatást gyakorolt Magyarországra is.

A helyzet kezelésére a kormány 2022. november 1-jével az ország teljes területére veszélyhelyzetet hirdetett ki – emlékeztetett. Ismertette: a benyújtott javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti szabályok közül azokat, amelyek indokoltak és továbbra is relevánsak, átmeneti törvényi szabállyá, illetve ahol lehetséges, a normál jogrend részévé tegyék.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában az Agrárminisztérium és a kormány álláspontját ismertetve Tállai András élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkárt idézte, aki azt mondta: a törvényjavaslat elfogadása után nemcsak a védett természeti területeken, hanem bármely erdőben hatósági engedély nélkül fát kivágni jogellenes, az engedély nélküli tarvágás pedig természetkárosítás bűncselekménye. Ez eddig is így volt, és így is marad – tette hozzá.

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy értékelte: a törvénymódosítás visszalépés a korábbi természetvédelmi szintből. A védett erdők, a Natura 2000-es erdők, a tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, illetve a legmagasabb természetességi állapotú erdők esetében az, hogy a tarvágás gondolata felmerül, gyakorlatilag a természet elleni bűn – mondta.

Keresztes László Lóránt (független) azt mondta, hogy a kormánypártok semmibe vették a legfontosabb természetvédő szervezetek érveit, semmibe veszik a köztársasági elnök vétóját. Arra kérte Répássy Róbertet, adjon magyarázatot arra, hogy "miért fontos ennyire önöknek a védett erdők pusztítása"? Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy egy másfél éve hatályban kormányrendeletről van szó, amit senki nem támadott meg az Alkotmánybíróságon. Ez azt jelenti, hogy nem okozott olyan természetkárosítást, mint amiről a képviselők beszélnek - tette hozzá.

Rámutatott, hogy amennyiben a köztársasági elnök alkotmányellenesnek talál egy törvényt, akkor azt az Alkotmánybíróságnak küldi meg, de ha politikai vétót emel, vagyis visszaküldi az Országgyűlésnek, akkor a parlamentnek joga van ahhoz, hogy a jogszabályt változtatás nélkül fogadja el. (MTI)

Címlapkép forrása: Shutterstock