Megszavazták a 2026-os költségvetést, és már látni, mikor jön az igazi feketeleves

A parlamenti képviselők a keddi zárószavazáson 133 igen és 47 nem mellett, 0 tartózkodással fogadták el a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

Minden a 2026-os költségvetésről ide kattintva olvasható.

A zárószavazás előtt felszólalt Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke, aki felidézte a szervezet jövő évi büdzséről alkotott véleményét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés korai elfogadása a felszínre hoz bizonyos kockázatokat. Kiemelte azt is, hogy a tervezet összhangban van a Stabilitási törvényben foglaltakkal, az adósságráta 0,8 százalékponttal kisebb lehet jövőre, mint idén. A Tanács megadta az előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához.

Ingatag lábakon

Az már korábban eldőlt a jövő évi büdzsé kapcsán, hogy a kormány visszatér a korai költségvetés gyakorlatához, annak minden előnyével és hátrányával. Vagyis a 2025-ös költségvetés tavaly év végére időzített elfogadása egyszeri eset volt, 11 év alatt az első, mint a lenti gyűjtésünkből kiderül.

A kormány a költségvetés korai (nyáron történő) elfogadása mellett azzal érvel, hogy az erősíti a gazdasági szereplőkben a kiszámíthatóságot, a vállalatok és a lakosság is idejekorán tud tervezni, mire számíthatnak a következő évben. Az elmúlt évek költségvetési gyakorlata viszont épp azt bizonyította be, hogy a parlament által már megszavazott büdzsé több pontja (sőt, alapvető elemei) sincs kőbe vésve, ez pedig pont a költségvetés korai elfogadása melletti legerősebb érvet (kiszámíthatóság és tervezhetőség) gyengíti.

Már a 2025-ös költségvetésnek is figyelmeztető jelként kellene szolgálnia. A parlament azt tavaly decemberben szavazta meg, de már az év elején felborította saját intézkedéseivel a kormány (családtámogatások bővítése, nyugdíjasoknak tett élelmiszertámogatás, stb), valamint sorra realizálódtak az általunk is már azonosított kockázatok, de legfőképp a romló makrogazdasági pálya, azon belül is pedig a növekedési kilátások komorabbá válása. Az idei büdzsé tehát szinte permanens változásban van:

• Alig két hónap után Orbán Viktor új intézkedéseket jelentett be, amelyek nem hagyták érintetlenül az idei költségvetést.
• Áprilisban már kommunikálta a kormány, hogy az idei évre tervezett és törvényben rögzített 3,7%-os GDP-arányos hiánycél 4% körüli szintre emelkedik, azóta pedig a frissített várakozás már 4,1% 2025-re vonatkozóan, azonban ezt hivatalosan nem vezette át sehol sem a kormány. Nem ismert az, hogy pontosan minek köszönhető az egyenleg romlása (kiadási és bevételi sorok módosítása elmaradt, de ez már nem újdonság).
• Májusban Kisgergely Kornél újonnan kinevezett államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában közölte, hogy "az idei évben sor került egy jelentős zárolásra, vagyis a fiskális politika képes volt ezúttal is gyorsan reagálni a külső környezetből fakadó változásokra". Vagyis a kormány nem nyilvános döntésekkel tette rendbe az elcsúszó büdzséfolyamatokat, így nem lehet nyomon követni, valójában mi zajlik a költségvetésben. Ezáltal a külső megfigyelőknek nehéz megítélniük pontosan, hogy milyen bázisra épül a 2026-os büdzsé.
• Júniusban pedig az Államadósság Kezelő Központ, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium közös sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a pénzforgalmi hiányterv is emelkedik idén és ehhez több devizaforrást von be az állam.

Ez utóbbi tájékoztatón a kormány elárulta azt is, hogy folyamatban van az idei évre vonatkozó új, 2,5%-os növekedési prognózis felülvizsgálata is. Emlékezetes, év elején szállította le a kormány az idei előrejelzését 3,4%-ról. Ez a 0,9 százalékpontos rontás eredményezte főként azt, hogy 0,4 százalékponttal emelkedett a hiányvárakozása az NGM-nek az idei évre. Ha azt feltételezzük, hogy a minisztérium a GDP-növekedési előrejelzését az elemzők által most várt 1% környékére szállítja le, akkor a fenti logika alapján az adódik, hogy

párhuzamosan az idei költségvetési hiányvárakozása a kormánynak 0,7 százalékponttal emelkedik.

Ez alapján mi nem zárnánk ki, hogy az ősz környékére már körvonalazódni fog, hogy az idei költségvetési hiány valós szintje valahol 4,8% körül lesz a GDP arányában. Más kérdés, hogy a kormány ezt felvállalja-e hivatalosan és nyilvánosan. Fontos üzenetként meg tudja akár fogalmazni, amikor oda kerül a helyzet, hogy ez a 4,8%-ra várt idei deficit még mindig alacsonyabb a tavalyi 4,9%-os hiánynál.

A költségvetés részletes tartalmáról itt írtunk korábban:

Aknák és kockázatok 2026-ban

A fentiek is bizonyítják azt, hogy a 2026-os költségvetés mennyire ingatag lábakon áll. Amikor a kormány elindította a 2026-os költségvetés tervezését (idén márciusban és áprilisban), akkor az idei GDP-növekedést 2,5%-ra várta, ám szinte biztos mostanra, hogy ez nem fog összejönni. Ez hatással van az idei költségvetési bevételi számokra is várhatóan.

Vagyis a jövő évi költségvetést már azáltal is jelentős kockázatok övezik, hogy a 2025-os bázisszámok másképp alakulnak, mint ahogyan a kormány tervezte. Erre egyébként a Költségvetési Tanács is többször felhívta a figyelmet:

Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a 192 milliárd forintos tartalék legfeljebb az előre azonosított kockázatok levédésére lesz elegendő, vagy még arra sem. A gyengébb bázisból fakadó negatív kockázatokon túl is vannak még aknák a büdzsében: 1) a jövő évi vártnál gyengébb gazdasági növekedés kisebb adóbevételeket is eredményezhet, 2) valós a veszélye annak, hogy a betervezett uniós források sem érkeznek be olyan összegben, mint ahogyan azt a kormány szeretné, 3) érdekes kérdés lesz azt is látni, hogy miként alakul végül a bérmegállapodás jövő évre vonatkozó része (ragaszkodik-e a kormány a kiharcolt minimálbér-emelés mértékéhez és ha igen, ehhez ad-e járulékkedvezményt a vállalkozásoknak esetleg), 4) felülről nyitott kiadási előirányzatok (állami vagyon növelését szolgáló tartalék, védelmi tartalék), 5) kamatkiadások mértéke is befolyásolhatja még az egyenleget (euróárfolyam alakulása és a kamatkilátások), 6) a hitelminősítők mind rámutattak egy nagyon lényeges kockázatra is, a 2026-os parlamenti választások előtti esetleges kormányzati költekezés forgatókönyvére.

A 2025-ös költségvetés pénzforgalmi tervének legutóbbi módosítása pedig épp arra bizonyíték, hogy a kormány úgy is szeret költeni a költségvetésből, hogy arra valójában nincs extra mozgástere a büdzsében, hanem a hiány növeléséből finanszírozza azt. Kisgergely Kornél államtitkár ugyanis a múlt heti tájékoztatón elismerte, hogy az idei deficit megemelésének egyik oka (651 milliárd forinttal magasabb hiány), hogy kell a pénz a már bejelentett új családtámogató intézkedéseknek (anyák szja-mentességének). Ezért nem lehet kizárni azt a forgatókönyvet, hogy a jövő áprilisi választások előtt a kormány új fiskális lazító lépéseket jelent be, amelyekre valójában nincs mozgástere a költségvetésben, hanem a hiány emelésével finanszírozza majd azokat.

Korábbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy amennyiben ez bekövetkezik, akkor a választások után felálló kormány száámára érkezik a feketeleves, a költségvetés kiigazításának és az egyenleg helyreállításának kényszere.

Zsiday Viktor profi befektető is többször nyilatkozott erről, várakozása szerint ugyanis a kormány a választások előtt osztogatásba kezd majd, és a nagy kérdés az lesz, hogy ezt a befektetők megfinanszírozzák-e és ha igen, milyen áron.

A hiánycsökkentés művészete

A fenti gondolatmenetből az is következik, hogy a kormány 2026-ban új fiskális mozgásteret találhat magának. Arra hivatkozva, hogy a külső körülmények miatt nem úgy alakulnak a költségvetés számai ahogy tervezte, ezért nem kizárt, hogy a jövő évi hiánycélját meg fogja emelni 2026-ban.

Egy ilyen esetben az államadósság csökkentésének feltétele lehet egy effektív korlátja a kormányzati költekezésnek, valamint az, hogy azt üzeni a befektetőknek és a hitelminősítőknek, hogy még az idén várható (feltételezéseink szerint akár 4,8%-ra megemelt) hiánycél alatt marad a jövő évi deficit.

Továbbá egy ilyen forgatókönyv esetén mondhatja a kormány, hogy 4,7%-nál megállítja a 2026-os hiányt, vagyis az eredeti tervekhez képest "talál magának" a GDP arányában 1 százalékpontnyi "mozgásteret", ami akár 800-900 milliárd forint is lehet.

Lényegében a következő 1 évben fog eldőlni, hogy

a valódi hiánycsökkentés útját választja-e a kormány, vagy a látszat hiánycsökkentés útját.

Az utóbbi azt is jelentené, hogy a fiskális alkoholizmusban szenvedő magyar állam nem gyógyult meg.

És a kijózanodást, valamint az elvonót nem a fájdalmasabb, de hatásosabbnak bizonyuló módon valósítja meg (tartós kiadáscsökkentés, szerkezeti reformok, államháztartás struktúrájának újragondolása), hanem az egyszerűbb módon, az adóemelések formájában. Az NGM legutóbbi elemzéséből kiderült, hogy az elmúlt években jelentős mértékben támaszkodott a költségvetési egyenleg stabilizálásának ügyében a kormány az adóemelésekre. A kormány azt is hangoztatja rendszeresen, hogy szükség esetén időben lép a kormány a költségvetési egyenleg érdekében:

A kormány a mérsékeltebb hiánycsökkentő, valamint adóemelésekre épülő stratégiájában bizakodhat az eddigi piaci visszajelzések alapján. A befektetők ugyanis eddig simán megfinanszírozták a magyar állam extra finanszírozási igényét. Ennek azonban ára van: nemcsak a kamatkiadásokon keresztül, hanem az államadósság hógólyó hatásán keresztül is.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt