Ellehetetlenítenék a magyar kormány vétóját, nagy terv került elő Brüsszelből

A lap szerint a közel 200 milliárd eurós eszközállományt egy speciális befektetési alapba irányítanák át, amely magasabb hozamot termelne, miközben az alaptőkét nem kockáztatnák. A cél, hogy

az így keletkező többletjövedelemből finanszírozzák Ukrajna támogatását, különösen most, hogy Donald Trump amerikai elnök a katonai és pénzügyi támogatás leállítását helyezte kilátásba.

A lépés érzékeny politikai és jogi kérdéseket is felvet, mivel több uniós tagállam – köztük Németország és Olaszország – továbbra is ellenzi a zárolt orosz eszközök teljes elkobzását. A kamatok felhasználása azonban egyfajta kompromisszumnak tekinthető, amely elkerüli a nemzetközi jog megsértésének vádját. Ugyanakkor a jelenlegi mechanizmus, amelyben az Euroclear a belga jegybanknál tartja az eszközöket,

csak alacsony kockázatú hozamot biztosít – tavaly mindössze 4 milliárd euró keletkezett belőle, ezt a G7-es Ukrajna-hitel törlesztésére használták fel.

A terv szerint a speciális alap lehetőséget adna arra is, hogy megkerüljék Magyarország esetleges vétóját, amely már többször kilátásba helyezte a szankciók megújításának megakadályozását. Az EU szankciós mechanizmusát hat havonta egyhangúlag kell megújítani, és a magyar kormány általában a lépés blokkolásával fenyeget – bár eddig mindig beállt a másik 27 tagállam mellé ebben az ügyben.

Azonba az Európai Bizottság nem kockáztatna, jogi megoldást keresnek arra Brüsszelben, hogyan lehetne a vagyonokat akkor is zárolva tartani, ha a magyar kormány kihátrál a közös döntés mögül.

A költségvetési mozgástér is szűk: az uniós 1200 milliárd eurós keret már most is túlterhelt, a következő ciklus költségvetése pedig csak 2028-tól lép életbe. A 2023-ban elfogadott 50 milliárd eurós Ukrajna-segélycsomag jelentős részét már elköltötték, így új forrásokra van szükség. Miközben a brüsszeli diplomaták azon dolgoznak, hogy egyszerű többséggel is átvihető legyen az új alap felállítása, egyre többen figyelmeztetnek: ha a befektetések veszteséget termelnek, végső soron az európai adófizetők viselhetik a kockázatot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images