Jön az MNB döntése, de már most fel merjük írni egy cetlire, mennyi lesz a kamat

A kamat tartása nem kérdés

Tavaly szeptember óta befagyott a magyar alapkamat, hónapról hónapra a 6,5%-os szinten tartásáról döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB). És ez valószínűleg nem most fog megváltozni, hiszen továbbra sem indokolja semmi a változtatást.

A gazdaságpolitika vélhetően szeretné csökkenteni a jelenlegi kamatszintet, az ugyanis segíthetné a gazdaság élénkülését. Ugyanakkor hiába stabil a forint árfolyama, az infláció az árrésstopok és önkéntes árkorlátozások ellenére is 4,4%-ra emelkedett májusban. Így továbbra sem érte el a jegybanki célsáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felső szélét sem az áremelkedési ütem, így

nincs tér a kamat csökkentésére.

Nagy valószínűséggel minden marad változatlan, így az alapkamat is 6,5%-on. A jegybanki kommunikáció kulcsszavai is az óvatosság és a türelem maradhatnak – vetítette előre Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Szerinte pozitív, hogy az infláció várakozások mérséklődtek, bár még mindig magasak.

A monetáris politika szempontjából jelenleg a legfontosabb kérdést az izraeli-iráni háború kitörése és annak következményei jelentik – emelte ki Koncz Péter. A Századvég Gazdaságkutató elemzője szerint a bizonytalan geopolitikai környezetben - felfelé mutató inflációs kockázatok mellett - nincs lehetőség kamatcsökkentésre. Sőt, szerinte

az év végi kamatcsökkentés esélyét is nagymértékben meg fogja határozni az izraeli-iráni háború kimenetele, az energiaárak, valamint a forintárfolyam alakulása.

Úgy látjuk, hogy az elmúlt hetekben a beérkező makrogazdasági adatok és geopolitikai fejlemények az idehaza várható kamatpálya szempontjából vegyesek – vélekednek az MBH Bank elemzői. Hozzátették: fontos lenne, hogy az inflációs folyamatokban májusban látott kedvező trend folytatódjon, illetve az is, hogy a legutóbb meglepően gyorsan emelkedő bérek csak mérsékeltebben jelenjenek meg az árakban.

Az MBH kommentárja hozzáteszi, hogy jelenleg az tűnik valószínűbbnek, hogy a közel-keleti konfliktus nem fog olyan mértékű, tartós olajár-emelkedést okozni, hogy az a hazai inflációs kilátásokat veszélyeztesse. Drasztikus olajár-emelkedést a Hormuzi-szoros hajóközlekedésének tartós ellehetetlenülése válthatna ki, de ez valószínűleg Iránnak sem lenne érdeke.

Az év végéig egy kamatcsökkentés beleférhet az MNB részéről, jelenleg 6,25%-ra várjuk a hazai alapkamatot december végére – hangsúlyozza az MBH Bank. Ehhez azonban mindenképpen az kell, hogy az inflációs kilátások jövőre 4% alatti átlagos szintet valószínűsítsenek, a forint árfolyama pedig stabil maradjon. Ezen kívül a Fed érdemi kamatcsökkentéseire is szüksége lenne a magyar jegybanknak, annak érdekében, hogy a relatív kamatfelárunk megfelelő szinten alakuljon.

Az izraeli-iráni háború újfent megmutatta azt is, hogy a forint továbbra is érzékeny a geopolitikai turbulenciákra, ami megint csak az óvatosságot indokolja jegybanki részről

- emelte ki Becsey Zsolt, az UniCredit Bank elemzője.

Tekintettel arra, hogy a jegybank alapvetően az 1-2 év múlva esedékes inflációra céloz, ezért döntése során figyelembe kell vennie ezt a várható inflációs ugrást, amelynek nagysága több mint 1 százalékpont lesz, figyelembe véve az élelmiszerekre és a tisztálkodási szerekre vonatkozó árrésstopot, illetve az egyes szolgáltató ágazatokkal kötött megállapodásokat, azaz egyelőre nem is gondolkozhat lazításban – vélekedik Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője.

Az év végi kamatok terén folyamatos a bizonytalanság: a racionális érvek a tartás mellett szólnának a nem csökkenő inflációs nyomás miatt, amely felszínre fog törni, amikor vége lesz az árrésstopnak. Az élelmiszerárak láthatólag az árrésstop mellett is emelkednek, és így lesz ez a nyár folyamán – véli Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója.

Jön a friss előrejelzés

Ugyan a kamatban nem számíthatunk változásra, azért tartogat izgalmakat a Monetáris Tanács ülése, mivel azt követően teszik közzé a friss gazdasági előrejelzésüket. Az eddigi menetrend alapján kedden az ülés után röviden megjelenik a friss GDP- és inflációs prognózis 2025-re és 2026-ra, majd csütörtök délelőtt lehet publikus a teljes Inflációs jelentés.

Legutóbb március végén tett közzé előrejelzést a jegybank, akkor az idei évre 1,9-2,9 százalékos, míg 2026-ra 3,7-4,7 százalékos gazdasági növekedést jeleztek. Azóta

mindkét prognózis kifejezetten optimista lett, így meglepetés lenne, ha nem rontanák jelentősen őket.

Az MNB által közölt sáv közepe 2,4, illetve 4,2 százalékos növekedést vetítene előre, miközben az elemzők többsége 2025-re már 0,5-1%-os, 2026-ra pedig 2,5-3%-os növekedést vár. Ha valóban leköveti ezeket a prognózisokat a jegybank, akkor nagy kérdés lesz, hogyan kommentálja azokat.

Az inflációt 2025-re 4,5-5,1%-ra, míg 2026-ra 2,9-3,9%-ra becsülte legutóbb az MNB stábja. Azóta az idei előrejelzések inkább lefelé mozdultak el, jövőre viszont szinte minden elemző újabb inflációs sokkot vár az árrésstopok eltörlése után. Emellett az infláció szempontjából nagy kérdés, hogyan értékeli az MNB az izraeli-iráni háború kirobbanását, illetve az olajárak emelkedését.

Az új Inflációs Jelentés előrejelzései a kilátások megítélése szempontjából is fontosak lesznek. Az egyik fő kérdés az lehet, hogy pontosan mikorra várja a jegybank, hogy az infláció tartósan is visszatér a toleranciasávba, ebből talán már lehet következtetéseket levonni a monetáris enyhítési ciklus kezdetére vonatkozóan – vélekedik Nyeste Orsolya. Csökkenő inflációs várakozások, nem romló kockázatérzékelés és a Fed kamatcsökkentések megindulása teremtheti meg ennek leginkább a feltételeit véleményünk szerint – tette hozzá az Erste szakembere.

Regős Gábor is úgy véli, hogy nem lenne meglepő, ha legalább a 2025-ös növekedési előrejelzést lefelé módosítaná a jegybank, míg az infláció kapcsán a márciusban jelzett sáv aljánál lehet az áremelkedés, a jövő évi prognózist viszont felfelé módosíthatják az árrésstopok kivezetése miatt.

Címlapkép forrása: Shutterstock