A Portfolio válasza a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségnek

A Portfolio szerdán „Lesújtó kritikával illeti a magyar gazdaságpolitika alapkövét az Állami Számvevőszék” címmel cikket közölt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséről, amely az egyedi kormánydöntések (EKD) alapján nyújtott beruházási támogatásokat vizsgálta.

A cikk célja az volt, hogy az ÁSZ megállapításait közérthetően, hűen és kontextusba helyezve bemutassa, mivel a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedének egyik meghatározó gazdaságélénkítési eszközéről van szó.

A HIPA – az EKD-támogatások lebonyolításáért felelős szervezet – azonban ezt követően nyilvános közleményben támadta a Portfolio-t.

Míg cikkünkben összesen öt alkalommal említettük a HIPA-t egy közel 30 ezer karakteres szövegben, addig a befektetési ügynökség a 6400 betűs levelében hétszer is bírálja a Portfolio-t.

A levelükben, közleményükben megfogalmazott állításaik azonban cáfolhatók – és azt sem lehet elhallgatni, hogy

bár a HIPA úgy tesz, mintha a Portfolio-val lenne vitája, valójában az ÁSZ következtetéseivel vitatkozik. A Nemzeti Befektetési Ügynökség szerkesztőségünket bíráló mondatai a közleményben így egyszerűen értelmezhetetlenek.

A HIPA állításaira eredetileg levélben válaszoltunk volna, azonban a szervezet azt végül az egész magyar sajtónak közleményként megküldte. Reagálásunkat így most alább ismertetjük.

A HIPA állításai és válaszaink

•  „A Portfolio gazdasági hírportál az Állami Szemvevőszék (sic!) egyes megállapításait következetesen félreértelmezi, miközben más fontos megállapításokat elhallgat, miközben az elemzésbe bevont projektek közül egyedül azt az egyet ismerteti, amely nem járt sikerrel.”

A cikkben kizárólag az Állami Számvevőszék megállapításait ismertettük, több esetben szó szerinti idézetekkel. A szerkesztett szöveg mindig egyértelműen jelezte, hogy az elemzett tartalom az ÁSZ jelentéséből származik – már a címben és a cikk leadjében is, amelyekben egyébként a beruházási ügynökséget egyszer sem említettük.

A HIPA által kifogásolt GKN Automotive Kft. példáját maga az ÁSZ emelte ki a jelentés 18. oldalán, külön keretes írásban. Emellett a szövegben több sikeres projekt – például a Samsung SDI, a Bosch vagy az SK On – támogatásairól is szó esik, mivel ezeket az ÁSZ maga is felsorolja, de részletekbe nem megy ezekkel kapcsolatban.

• „Amennyiben az április óta elérhető jelentéssel kapcsolatban a szerkesztőség megkereste volna a HIPA-t, ügynökségünknek alkalma nyílt volna több súlyos tévedés megvilágítására a tervezett cikk kapcsán.”

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, független állami szervként. Jelentéseit törvényi felhatalmazással készíti, vizsgálatai során az érintett szervezeteket – köztük a HIPA-t – bevonja, lehetőséget adva az álláspontjuk kifejtésére.

A sajtó számára az ÁSZ végleges, nyilvános jelentései mérvadók – az elmúlt időszakban ráadásul a Számvevőszék több kritikus dokumentumot adott ki, említhető a Magyar Nemzeti Bankról, annak alapítványi struktúrájáról, valamint a Neumann János Egyetemről kiadott jelentések.

Az ilyen dokumentumok elkészítése során a Számvevőszék maga egyeztet az ellenőrzött, vizsgált szervezetekkel még a jelentés készítésekor. Így az ÁSZ nyilvános jelentésében foglaltaknál mérlegelte, hogy mely állítások relevánsak, amelyek a közérdekre tartoznak.

• „A Portfolio által közölt írásban a portál összekeveri az adott évben kifizetett EKD-támogatás és a megítélt támogatás fogalmát. Az EKD-támogatás utófinanszírozott támogatás, vagyis először a beruházónak kell tételesen alátámasztania egy-egy beruházási rész megvalósítását a támogatás folyósítása előtt. Az EKD-támogatási rendszer az összetett nagyberuházásokat célozza, amelyekben a külföldi cégek jeleskednek Magyarországon, ugyanakkor a HIPA munkája révén az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a hazai cégek EKD-támogatása, amit elősegített például az elvárt elszámolható költség jelentős csökkentése.”

Cikkünkben következetesen különbséget tettünk a jóváhagyott és a kifizetett támogatások között. Olyan kifejezéseket használtunk, mint „támogatást hagytak jóvá”, arról „döntöttek”, „ítéltek meg”, vagy úgy, hogy „a kormány már vállalt kötelezettséget a projekt finanszírozására.

Ahol mégis múlt időben fogalmaztunk, az az Európai Bizottság korábbi, állami támogatásokról szóló jelentésének ismertetése volt. Ez nem szerepelt az ÁSZ jelentésében, azonban célunk az volt, hogy kontextust adjunk a jelentésnek, a magyar beruházásösztönzésnek, vállalkozástámogatásnak. Ebben a részben még arra is kitértünk, hogy ezeknél az EKD rendszeren túli ösztönzőket is beleszámolta az uniós végrehajtó szervezet a kiadott statisztikájába.

Tehát éppen hogy tágabb értelmezési rendszerbe helyeztük az állami támogatások hazai helyzetét, értékítéletet pedig nem mondtunk ezekről, csak az Állami Számvevőszék kritikáját ismertettük.

Ugyanígy, jeleztük egy külön bekezdésben azt is, hogy a tavalyi évben már főként magyar cégek kaptak támogatást, ennek számonkérése felesleges.

• „A támogatások megtérülésével és az alternatív lehetőségekkel kapcsolatban kimaradt a cikkből az ÁSZ-elemzés e tárgykörben tett legfontosabb állítása, miszerint a költségvetési támogatás kizárólag úgy ítélhető oda egy projekthez, hogy az minden esetben pozitív megtérülést jelentsen az állam számára. Lényeges kiemelni az állami támogatások megtérülésének mértékét is: egy korábbi független elemzés alapján minden egyes forint EKD-támogatásra 4,1 forint adóbevétel jut. Ugyanezen elemzés alapján 1 forint EKD-támogatásra 45 forint addicionális GDP jut.”

Nem maradt ki ez az állítás, épp ellenkezőleg, ez volt a kiindulópont: az ÁSZ sem azt vitatja, hogy vannak-e megtérülési számítások, hanem azt, hogy azok szakmailag nem megfelelőek, hogy a támogatásról érdemben dönteni lehessen.

Az EKD-támogatásokat szabályozó rendelet előírja, hogy csak olyan beruházások támogathatók, amelyek megtérülnek az állam számára. Ez azonban evidenciaként kezelendő, nem kiemelendő új információ. 

Ha valami felróható a Portfolio-nak, hogy az ÁSZ ezt vitató megállapításai közül többet nem idéztünk szó szerint, csak tompítva foglaltunk össze. 

Például a jelentés 34. oldalán a beszédes, Új munkahelyek teremtéséből eredő államháztartási többletbevétel felülbecslése alcímű rész állításait külön nem közöltük, de lássuk, milyen dicséretet hallgattunk el az olvasók elől:

Az államháztartási hatásvizsgálat HIPA által alkalmazott módszere álláspontunk szerint felülbecsüli az új munkahelyek teremtéséből eredő pótlólagos államháztartási bevételt, mivel olyan adó- és járulékbevételeket is a beruházás hatásának tulajdonít, amelyek vélhetően a beruházás nélkül is befolynának az államkasszába (például egy másik munkáltatónál helyezkednének el ezek a munkavállalók, így a bértömeg-növekedés a másik munkáltatónál jelenne meg).

A Nemzeti Befektetési Ügynökség kifogásolja ugyan, hogy a sikerkommunikáció részeként nem szerepelt írásunkban az a korábbi független elemzés, mely szerint minden egyes forint EKD-támogatásra 4,1 forint adóbevétel jut. Erre a kimutatásra az ÁSZ a dokumentumban nem tért ki.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a HIPA tevékenységéről rendszeresen beszámolunk, Joó István vezérigazgatóval is született már interjú a Portfolio-n, ahogy a nemzetgazdaság számára az ügynökség által behozott beruházásokról is rendszeresen beszámolunk.

• „A beruházások értékelésére használt Scorecard rendszer 17 szempontja közül 4 kifejezetten a környezeti fenntarthatóságra és a munkakörnyezetre vonatkozik, és ezek kitérnek a potenciális káros hatások vizsgálatára is.”

Az Állami Számvevőszék jelentésének 3. oldala egyértelműen fogalmaz:

Ennek ellenére a vonatkozó kormányrendelet szempontrendszerében nem szerepelnek konkrét környezeti fenntarthatósági követelmények, valamint a Scorecard rendszer, bár utal ilyen szempontokra, nem támaszt ezzel kapcsolatban egyértelmű, mérhető elvárásokat. A beruházási támogatás odaítélése során előzetesen tehát nem vizsgálják meg a beruházás valós környezeti hatásait.

A jelentés 30. oldalán, majd az ajánlásoknál ugyanez a kritika megismétlődik, a 31. oldalon pedig már úgy fogalmaznak: „A beruházás természeti környezeti hatásait a HIPA nem vizsgálta a beruházási támogatásokról szóló döntéseket megelőzően.”

Mi ezeket a megállapításokat idéztük – nem állítottuk, hogy a HIPA ne törekedne környezeti szempontok figyelembevételére, csak azt, hogy az Állami Számvevőszék kritikája szerint az értékelési rendszerükben ezek nem jelennek meg elvárt, mérhető módon.

• „Továbbá téves állítás miszerint a döntéselőkészítés során nem vizsgálják a hazai beszállítói bázis és a beruházók együttműködését. Ezzel szemben a HIPA egyik legfőbb célja a hazai vállalatok piacszerzésének elősegítése. Ezt szolgálja a többi között az EKD-rendelet éppen áprilisban, az ÁSZ-elemzés megjelenésének idején elfogadott módosításának egyik eleme, amely szerint a beruházó vállalja, hogy bizonyos arányban helyi cégektől szerez be szolgáltatást és termékeket, vagy vállalhatja, hogy csatlakozik a HIPA beszállítófejlesztési programjához.”

A cikkben nem állítjuk, hogy nem vizsgálják a hazai beszállítói kapcsolatrendszert az EKD-döntések előkészítésekor. Épp azt írjuk, hogy bár ez elvárás, szerepel is ilyen tétel a HIPA döntési folyamataiban, az az ÁSZ szerint hiányos. Szó szerint ezt írtuk:

A kormányzati kommunikáció rendszeresen hangsúlyozza a hazai beszállítók megerősítését és a technológiai transzfer fontosságát, amint azt az ÁSZ is megjegyzi, azonban a jelentésben a szervezet megállapítja: sem az EKD-rendelet, sem a Scorecard, sem a döntéselőkészítés nem vizsgálja részletesen a beszállítói hálózatokat. Bár elvárás, hogy a támogatott cég együttműködjön hazai partnerekkel, ennek szintjét, minőségét, értékláncban elfoglalt helyét nem elemzik.

Az ismertetett megállapítás az ÁSZ 36. oldaláról származik: „Bár a hazai beszállítókkal való együttműködés tervezése önmagában előnyt jelent az értékelésben, ugyanakkor az értékelés nem terjed ki arra, hogy ez az együttműködés milyen szinten valósulna meg. A hazai beszállítókkal való kapcsolatokra, azok fejlesztésének lehetőségeire, a beruházás beszállítói hatásaira a kormány-előterjesztések nem térnek ki, ezeket nem vizsgálták (a HIPA szerint ennek részben oka az is, hogy sok esetben a beszállítói lánc elemei, a kiszervezett folyamatok üzleti titok részét képezik, ezért ezt nem vagy részben osztja meg a beruházó). Tekintettel arra, hogy stratégiai szinten megfogalmazódott a hazai beszállítók értékláncban elfoglalt pozíciójának javítása, indokolt ebből a szempontból is előzetesen értékelni a beruházási projekteket, illetve az értékelés eredményét bemutatni az előterjesztésekben.”

A cikkben ez tartalmában azonos módon jelenik meg, ahogy az a fenti idézetből is látható.

Az pedig nem számonkérhető, hogy egy olyan rendeletmódosítást kérnek számon rajtunk, amely még nem is szerepelhetett a jelentésben.

• „Minderről, és még sok egyébről, eredményeinkről, terveinkről és az új beruházási projektekről a Portfolio szerkesztőségét is örömmel tájékoztatjuk, de ehhez elengedhetetlen, hogy komolyan vegyék azt a tulajdonosi vállalást, miszerint „a Portfolio olyan minőségi információkat kínál, amelyekkel megalapozott és felelősségteljes döntéseket lehet hozni”.

A HIPA számára szerkesztőségünknél a jövőben is lehetőséget biztosítunk a véleménycikkek közlésére, élünk az interjúajánlatokkal, bemutatjuk az ügynökség munkáját, terveit, eredményeit.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a HIPA tevékenységéről eddig is rendszeresen beszámoltunk, Joó István vezérigazgatóval is született már interjú a Portfolio-n, ahogy a nemzetgazdaság számára az ügynökség által behozott beruházásokról is rendszeresen tájékoztatást adunk.

Ugyanakkor alapvető elvárás, hogy az Állami Számvevőszék által megfogalmazott kritikákat – ha azokat a HIPA vitatja – ne a Portfolio-val szemben, hanem az ÁSZ-nak fogalmazzák meg. A jelentés nem a szerkesztőség véleményét tükrözi, hanem egy független állami szerv vizsgálati eredményét.

Az Állami Számvevőszék tehát megvizsgálta és több ponton bírálta a HIPA egyedi kormánydöntések esetében alkalmazott gyakorlatát. A Portfolio erről objektíven beszámolt. A HIPA meg úgy tesz, mintha a Portfolioval lenne vitája. Azt is mondhatnánk, hogy úgy tűnik, a HIPÁ-t nem is tükör zavarja, hanem ha valaki elmondja, mit mutat a tükör. Egyet vissza kellene lépni. Minimum.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/KKM/Burger Zsolt