Kormányinfó: bejelentették az 50 millió forintos ingatlanhitel feltételeit

A Kormányinfó végét ért, ezek voltak a legfontosabb témák:

• Lakástámogatás: Szeptembertől indul a 3%-os kamattámogatott hitelprogram első lakásvásárlóknak, legfeljebb 50 millió forintos hitellel, szigorú feltételekkel és akár más támogatásokkal összevonva.

• Költségvetés és állami cégek: A 2025-ös költségvetésben a kötvénykibocsátás a régi hitelek kiváltására szolgál, az állami cégeknek 5%-os kiadáscsökkentést kell végrehajtaniuk. Van fedezet arra, hogy a kis települések tisztviselői 15%-os emelést kaphatnak, ami jövőre 10–11 milliárd forintos kiadást jelenthet, míg a kormánytisztviselőknél még nincs döntés.

• Aszály és öntözés: Ingyenessé válik az öntözővíz, az ehhez szükséges 10 milliárd forintot a költségvetés biztosítja, miközben uniós forrásokból is fejlesztik az öntözési rendszert.

• Uniós szankciók és Ukrajna: Magyarország minden olyan próbálkozást blokkolni fog, amely megkerülné a vétójogot az orosz energiaszankciók ügyében, és továbbra sem támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások megnyitását.

• Adóegyezmény: Az amerikai–magyar adóegyezmény újratárgyalása 2025-ben nem zárul le, az USA törvényhozási folyamatai miatt.

• Nyugdíj és orvoshiány: Ősszel jön az inflációhoz kötött nyugdíjkiegészítés, az orvosképzés bővítésétől várják a gyermekorvoshiány mérséklődését.

• Főváros helyzete: A főváros pénzügyi helyzete ideiglenesen stabilizálódott, de a további lépéseket az átvilágítás lezárása után tervezik.

A kormány szerint a CATL debreceni gyárában nem cserélik le a magyar dolgozókat kínai munkásokkal – mondta Gulyás Gergely, aki felemlegette, hogy a cég ezt cáfolta a Külgazdasági és Külügyminisztériummal történt egyeztetésen is.

A távozó munkavállalók próbaidő alatt mentek el, főként munkavégzési problémák miatt; a cég állítása szerint helyükre is magyarokat keresnek. A 100 milliárd forintos állami támogatást a kormány még nem utalta el, mert az Európai Bizottság jóváhagyására vár.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezmény megkötése az Egyesült Államokkal az amerikai törvényhozás lassúsága miatt valószínűleg nem zárul le 2025 vége előtt – bár a magyar kormány továbbra is azon dolgozik, hogy az egyezmény mihamarabb létrejöjjön.

A program költsége nincs külön nevesítve a költségvetésben, de a kormány szerint a tartalékokban elegendő mozgástér van rá. A nemrég kibocsátott 4 milliárd dollár (kb. 1300 milliárd forint) értékű devizakötvény célja a kedvezőtlenebb feltételekkel felvett korábbi hitelek kiváltása, nem pedig konkrét költségvetési kiadások finanszírozása – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kormány szeptembertől indítja el a kedvezményes lakáshitelprogramot, amelyre csak azok jogosultak, akik ekkortól nyújtják be hitelkérelmüket vagy még nem írták alá a meglévő szerződésüket

– tisztázta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.

Aki nem tudja törleszteni a hitelt, annak vissza kell majd fizetnie a kamatkedvezményt büntetőkamattal – a pontos szabályokat a készülő kormányrendelet tartalmazza majd.

A program költsége nincs külön nevesítve a költségvetésben, de a kormány szerint a tartalékokban elegendő mozgástér van rá.

A Csádban tervezett katonai misszió kapcsán a miniszter elmondta, hogy a biztonsági helyzet értékelése folyamatban van, új döntés egyelőre nincs. Ha a fogadó fél nem tart igényt a magyar jelenlétre, a misszió nem valósul meg, és más afrikai országba történő átcsoportosításról sincs tervben hasonló akció.

A kormány egyelőre augusztus 31-ig döntött az árrésstopok fenntartásáról. Az esetleges kivezetésről vagy a meghosszabbításról majd az augusztusi kormányülésen döntenek.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az öntözésre szánt víz ingyenességéhez szükséges 10 milliárd forintos forrást az idei és a jövő évi költségvetés is biztosítja. Hangsúlyozta, hogy jelenleg több tízmilliárd forint értékű uniós támogatású projekt zajlik az öntözhető mezőgazdasági területek bővítésére, mivel Magyarország jelenleg rosszabb helyzetben van e téren, mint a rendszerváltás idején. A cél, hogy évről évre javuljon az öntözési infrastruktúra, és ehhez az EU-források is hasznosulnak.

A felvidéki Málna-pataki vízerőmű építésével kapcsolatban Gulyás közölte: nincs döntés magyar részvételről, de ha ott villamos energiát termelnek, Magyarország szívesen vásárolhat abból, amennyiben az ár versenyképes.

Gulyás Gergely a Kormányinfón elismerte, hogy a 3%-os kamattámogatott hitel élénkítheti az ingatlanpiacot, így az árak emiatt nem fognak csökkenni, de úgy látja, hogy legfeljebb csak a drágulás üteme változhat.

A kormány a kínálati oldalt az 5%-os kedvezményes lakásáfával támogatja, a kamattámogatás technikai elszámolásáról pedig még tárgyalnak a bankszövetséggel, egyéves periódus lehet a megoldás.

A 30 ezer fő alatti települések önkormányzati tisztségviselőinek 15%-os béremelése idén 2,5 milliárd forintba kerülhetne, jövőre 10–11 milliárdot terveznek erre a célra – közölte a miniszter az RTL Klub kérdésére. A kormánytisztviselők béremeléséről még nincs végleges döntés.

A közelmúltban bejelentett, dolláralapú, 1386 milliárd forintos kötvénykibocsátást Gulyás sikeresnek nevezte, ami szerinte biztosítja Magyarország hitelképességét és alacsonyabb kamatozású finanszírozást tesz lehetővé.

Egy, a megelőző egészségügyi szolgáltatásokról készült nemzetközi felmérés kapcsán – amelyben Magyarország az utolsó helyen végzett – Gulyás azt mondta: a prevencióban az egyéni felelősség nagyobb, mint az állami, ugyanakkor a kormány jelentős forrásokat fordít a sportra és az aktív életmód támogatására. Példaként említette az aktív életmódért felelős államtitkárság programjait és a túrahálózatok fejlesztését. A felmérés módszertanát nem ismerte, de fenntartásait fogalmazta meg a nemzetközi rangsorokkal szemben.

Gulyás Gergely beszélt arról a kormányzati megszorításról, amely szerint idén az állami társaságoknak 5%-kal kell lefaragniuk a személyi jellegű ráfordításaikat a 2024-es összegekhez képest (kivéve 30 cégnek).

Ezt a pénzt be kell fizetniük a költségvetésbe. Ha ezt nem teszik meg, akkor 2026-ban ennek a dupláját kell teljesíteniük.

Gulyás Gergely a Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy

bérből nem lehet ezt érvényesíteni, egyedi beszerzésekből, különböző dologi kiadásokból lehet, bérekből nem lehet.

Mivel egy befizetési kötelezettségről van szó, a cégeknek valóban lenne döntési jogköre, hogy ezt a pénzt honnan teremtik elő (hitelből, kölcsönből nem lehet, ez szerepel a jogszabályban). Gulyás Gergely kijelentésének ugyanakkor részben ellentmond a jogszabálynak ezen része:

Az e rendelet hatálybalépése előtt alapított, közvetlenül vagy közvetetten 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak megtakarítást kell elérni a 2025. év során elsősorban a személyi jellegű ráfordításai terhére.

A Balaton algásodása is napirendre került a kormányülésen, különösen a Keszthelyi-öböl térségében. A miniszter elmondta

az algásodás jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt a fürdőzőkre, a vízügyi hatóságok pedig folyamatosan figyelik a helyzetet, bár az ellene való védekezés technikailag nehéz.

A háziorvosi ellátás kapcsán elmondta, hogy a kormány évekkel ezelőtt megnövelte az orvosi egyetemek keretszámait és történelmi mértékű béremelést hajtott végre, amely szerinte hosszabb távon orvosolhatja a gyermekorvoshiányt.

A nyugdíjkiegészítéssel kapcsolatban megerősítette: az őszi kifizetés a törvényben előírt szabályok szerint, az infláció mértékéhez igazítva történik majd.

Gulyás Gergely szerint a főváros pénzügyi helyzete az ideiglenes bírósági jogvédelemnek köszönhetően átmenetileg stabilizálódott, de a kormány a további lépésekhez megvárja a Domokos László korábbi számvevőszéki elnök által végrehajtott átvilágítás lezárását.

Gulyás Gergely szerint a kormány határozottan ellenzi, hogy az orosz energiahordozók uniós importtilalmát – amelyről korábban szankcióként egyhangúságot igénylő döntés született – most kereskedelempolitikai intézkedésként, minősített többséggel próbálja elfogadtatni az Európai Bizottság. A miniszter úgy fogalmazott:

ha Brüsszel ilyen módon kerüli meg a vétójogot, Magyarország minden hasonló szankciót blokkolni fog.

A kormány szerint ez nemcsak az uniós alapszerződések szellemével, hanem az Európai Tanács korábbi gyakorlatával is ellentétes. Gulyás azt is felidézte, hogy 2022-ben Magyarország mentességet kapott az orosz energiaszankciók alól, amit most szerinte az unió megkerülne.

Az ATV szombati budapesti Pride-tüntetéssel kapcsolatos kérdésére Gulyás hangsúlyozta, hogy a politika nem avatkozhat a jogalkalmazásba. Bár a kormány szerint a rendezvény jogellenes lehetett, a résztvevők jogi megítélése során figyelembe kell venni azt is, hogy az önkormányzat és a rendőrség jogértelmezése eltért. Felszólítás a helyszínen nem hangzott el, ez szerinte befolyásolhatja az esetleges hatósági eljárásokat.

A miniszter Karácsony Gergely főpolgármester esetleges büntetőjogi felelősségéről nem kívánt érdemben nyilatkozni, de hangsúlyozta: politikus nem dönthet arról, ki álljon bíróság elé. Ugyanakkor szerinte Tuzson Bence igazságügyi miniszter azon kijelentése, hogy a tiltott gyűlések szervezése büntethető, a hatályos jogszabályokból fakad.

A Kormányinfón elhangzottak szerint a 3%-os támogatott lakáshitel várható éves költségvetési terhe az idén és jövőre 50 milliárd forintnál kevesebb lehet, majd a becslések alapján

2027 és 2029 között 50 és 150 milliárd forint között alakulhat, de a pontos összeg a jelentkezők számától és az ingatlanpiaci reakcióktól függ.

Egy 50 millió forintos hitel esetén a kamattámogatás a teljes futamidő alatt 15–25 millió forint közötti állami hozzájárulást jelenthet – ez attól is függ, hogyan alakulnak a piaci kamatszintek a jövőben.

A hitel más otthonteremtési programokkal, például a CSOK Plusszal is kombinálható, így akár jelentős támogatási összeget is elérhet egy fiatal pár, különösen gyermekvállalás esetén, ami megközelítheti a 100 millió forintot. A kormány egyeztet a bankszövetséggel annak érdekében, hogy az igénylés minél egyszerűbb, a hitelbírálat pedig gyors és átlátható legyen, mivel a kamattámogatás költségét úgyis az állam vállalja.

Tisztázták azt is, kik jogosultak a hitelre: akinek nincs 50%-osnál nagyobb tulajdonrésze lakóingatlanban, az élhet a lehetőséggel.

Termőföld, zártkerti ingatlan, valamint osztatlan vagy kisebb értékű örökség nem számít kizáró tényezőnek – ilyen esetekre külön enyhítő szabályokat is bevezethetnek majd.

Az uniós és ukrán kereskedelmi megállapodást Magyarország továbbra sem fogadja el, és – Lengyelországhoz hasonlóan – fenntartja a vámellenőrzést. Gulyás szerint ez szükséges a magyar mezőgazdaság védelméhez, mivel az olcsó és állítólag gyengébb minőségű ukrán termékek leginkább a közép-európai gazdák piacait fenyegethetik.

Vitályos Eszter kormányszóvivő ismertette, hogy Kapu Tibor magyar űrhajós 25 magyar érintettségű tudományos kutatást, kísérletet is lefolytat a Nemzetközi Űrállomáson.

Ezután arról beszélt, hogy a GDP 5 százalékát fordítják 2026-tól családtámogatásokra. Ennek részeként pedig ismertette a korábbi bejelentéseket a CSED és a GYED adókedvezményeit, valamint a gyermekes édesanyák szja-mentességének lépcsőzetes bevezetését.

Az aszályvédelmi operatív törzs már májusban megkezdte a munkát, Gulyás szerint egy Balatonnyi víz távozását fogták fel, amit öntözésre használhatnak majd a gazdák. A kormány szerint az EU ezt nem támogatja, hogy ingyen biztosítsák, de a kabinet minél nagyobb segítséget akar adni az aszálykárok enyhítésére, így díjtalan lesz az öntözésre használt vízhez való hozzáférés.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az uniós csúcson az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalásokat nem vétózta meg a kormány, de egyelőre nem támogatta a folyamat elindítását. Ezt biztonsági okokkal indokolták, vagyis hogy a 2004-es keleti bővítésnél a tagállamok először a NATO-ba léptek be, majd onnan az EU-ba, mert addigra már nem volt a szuverenitásukat fenyegető veszély. A háború miatt Ukrajnában más a helyzet.

Gulyás Gergely a Kormányinfón részletes példákkal szemléltette, mit jelent a 3%-os kamattámogatott lakáshitel az első otthonvásárlók számára a maximális futamidő mellett:

• 20 millió forintos hitel, 25 évre

  • kedvezményes kamattal: 94 800 Ft/hó

  • piaci kamattal: 157 000 Ft/hó

• 25 millió forintos hitel, 25 évre

  • kedvezményes kamattal: 118 500 Ft/hó

  • piaci kamattal: 196 000 Ft/hó

• 30 millió forintos hitel, 25 évre

  • kedvezményes kamattal: 142 000 Ft/hó

  • piaci kamattal: 236 000 Ft/hó

• 40 millió forintos hitel, 25 évre

  • kedvezményes kamattal: 190 000 Ft/hó

  • piaci kamattal: 315 000 Ft/hó

• 50 millió forintos hitel, 25 évre

  • kedvezményes kamattal: 237 000 Ft/hó

  • piaci kamattal: 393 000 Ft/hó

A miniszter szerint ez az intézkedés jelentős megtakarást eredményezhet, és új lehetőségeket nyit meg a fiatalok előtt az első lakás megvásárlásához.

A kormány megnézte a lakásárakat, így arra jutottak, hogy a budapesti ingatlanárak emelkedése a támogatott hitel nélkül is emelkednének az ingatlanárak, Bukarest felett vannak az itteni árak, de Pozsonyban és Prágában is emelkednek az ingatlanárak

– tette hozzá Gulyás Gergely.

A Bankszövetséggel abban maradtak, hogy

szeptembertől él majd a hitel folyósítása.

A hitelképességre pedig a normál banki szabályok vonatkoznak.

A részletszabályok hamarosan megjelennek az első ingatlanok vásárlására vonatkozó támogatásokról.

A kormány döntött a 3 százalékos Otthon Start programról. Gulyás Gergely ismertette, hogy már a miniszterelnöki évértékelőn előrevetítették, hogy a Demján Sándor Program részeként a megfizethető lakhatás támogatásáról, ebben szerepelt a kollégiumi férőhelyek bővítése, a vidéki otthonfelújítási program, a munkavállalók adókedvezményes támogatás lehetőségének bevezetése, továbbá a bankok önkéntes, 5 százalékos kamatplafonja.

Egy olyan új terméket alkottunk, amelyre évtizedek óta nem volt példa: az otthonteremtésben ez nagy előrelépés lehet. [...] Ez nem függ össze sem családalapítással, sem gyermekvállalással.

– jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki elmondta, hogy bár itthon magas az ingatlantulajdonosok aránya, a 40 felettiek 80 százaléka él a saját otthonában. A fiatalabbaknál csak 40 százalék ez az arány.

• A kritérium, hogy a hitelt csak azok vehetik fel, akik nincs legalább 50 százalékos tulajdonrésze lakóingatlanban.
• Kikötés, hogy az érintettnek 2 éves állami tb-jogviszonya legyen az igényléskor. A maximális összeg 50 millió forint, az önrész pedig a lehető legkevesebb, 10 százalékot várnak el, ami az MNB követelménye.
• Csak 100 millió forintnál olcsóbb ingatlanokat lehet megvenni, a négyzetméterár nem lehet több 1,5 millió forintnál.
• Összevonható más hitelekkel és kedvezményekkel is az összeg.

A kormányülés döntéseivel kezdik a bejelentéseket.

A hivatalos 10 órás kezdés helyett néhány perccel később érkeznek a kormányzat bejelentései.

A kormány csütörtökön részleteket ismertethet az első lakásvásárlók számára bejelentett, 3%-os kedvezményes hitelprogramról.

Orbán Viktor közlése szerint a konstrukció "bárkinek, bárhol" elérhető lesz, ami széles jogosultsági kört sugall, és a gazdasági hatásokkal kapcsolatos kérdések sokaságát veti fel.

Várhatóan tisztázzák, pontosan milyen ingatlanokra, életkorra, jövedelmi helyzetre vagy lakásméretre vonatkozik a kedvezmény, és mekkora állami költségvetési teherrel jár majd a kamattámogatás.

A konstrukció technikai működése a Széchenyi Kártyához hasonlítható: a piaci kamat és a 3%-os kedvezmény közti különbözetet az állam állja a bankok felé. A mai Kormányinfón arra is választ várunk, hogy ez az intézkedés miként illeszkedik a korábbi, lakhatást érintő programokhoz – például a 2025 áprilisa óta érvényben lévő önkéntes kamatplafonhoz – és hogy ezzel valóban enyhülhetnek-e a lakhatási válság tünetei, vagy éppen tovább emelkednek az ingatlanárak.

Várhatóan részletesebb magyarázatot ad ma a kormány arra, hogy miért kellett elrendelni az állami cégeknél a személyi kiadások 5%-os csökkentését.

A döntés egyértelműen a költségvetési hiánykezelés része, és az év második felében már kézzelfogható megtakarítást kell eredményeznie – ennek fedezeteit ugyanis az érintett vállalatoknak év végéig be is kell fizetniük az államkasszába.

Az is kérdés, hogy a cégek hogyan hajtják végre a megtakarítást – elbocsátások, bércsökkentések vagy egyéb módon –, illetve hogy a 30 kivételt képező társaság esetében milyen szempontok alapján döntött a kabinet a mentességről. A rendelet komoly szankciókat is kilátásba helyez az esetleges nemteljesítésre, így fontos lesz, Gulyás Gergely milyen részleteket közöl a végrehajtásról és a monitoring mechanizmusról.

A Kormányinfón választ várunk arra is, mikor és milyen módon történik meg az idei költségvetés és a makrogazdasági pálya felülvizsgálata.

A hivatalos 2,5%-os növekedési cél szemben áll a piaci konszenzussal, amely 0,5–1% közötti GDP-bővülést jósol, miközben az ESA-hiány is a 4,1%-os célnál jóval magasabb, akár 5% körüli is lehet. Fontos kérdés, hogy a kormány módosítja-e ezeket a számokat hivatalosan is.

Orbán Viktor hétfőn jelezte, hogy a budapesti Pride-felvonulással kapcsolatban rendőrségi eljárások indulnak, de egyelőre nem világos, kik lehetnek az érintettek. A mai Kormányinfón tisztázódhat, milyen jogcímen és kik ellen indítanak vizsgálatot: kizárólag a szervezőkkel, vagy adott esetben a résztvevő civilekkel szemben is. A politikai és jogi következmények miatt ez kiemelt figyelmet kap.

A kormányinfót a Portfolio-n élőben közvetítjük.

Címlapkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. június 18-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán.