Olyan nyomás alá kerül az Európai Unió pillanatokon belül, aminek évekig fizethetjük az árát

Miközben az Európai Unió egységet próbál mutatni a Washingtonnal folytatott kulcsfontosságú kereskedelmi tárgyalások hajrájában, a színfalak mögött mély nemzeti megosztottság húzódik meg. A tét nagy:

Donald Trump amerikai elnök július 8-ig adott határidőt egy politikai megállapodás elérésére, különben 50 százalékos „viszonossági” vámokat vezet be.

Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos csütörtökön találkozik Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselővel, az utolsó esélyt megragadva az alkuhoz. A tárgyalások pénteken kerülnek az uniós nagykövetek elé, de a gyors áttörés egyelőre kérdéses.

A hivatalos egység mögött az uniós tagállamok eltérően ítélik meg, hogyan kellene kezelni a Trump-féle nyomásgyakorlást. Az Európai Parlament amerikai delegációját vezető Brando Benifei szerint veszélyes elfogadni a Trump által áprilisban bevezetett 10 százalékos alaptarifát, még akkor is, ha az uniós Bizottság jelezte, hogy a Tanács is támogatja abban, ha

hajlandó lehet kompromisszumra bizonyos iparági engedmények esetén.

Az Európai Bizottság egyelőre tagadja, hogy belső törésvonalakról lenne szó, és kiemeli: a tagállamokkal „szokatlanul magas szintű egyeztetés” zajlik.

Németország és Olaszország viszont egy gyors alku híve. Friedrich Merz német kancellár konkrét ágazatokat emelt ki – vegyipart, gyógyszeripart, gépgyártást, autóipart –, amelyek jelenleg komoly vámterhekkel küzdenek. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Trump politikai szövetségese, egyenesen úgy nyilatkozott: a 10 százalékos vám „nem különösebben hat ránk”. Berlin különalkukra törekszik, ami Washingtonnak tetszik is, de több szakértő, köztük David Kleimann, arra figyelmeztet:

ezzel az EU saját szabályalapú kereskedelmi rendszerét és stratégiai autonómiáját ássa alá.

A spektrum másik végén Párizs és Madrid áll: ők nem akarnak engedni a Trump-féle kemény tárgyalási taktikáknak. Emmanuel Macron francia elnök hetek óta követeli a vámok teljes eltörlését, és bár legutóbb már utalt arra, hogy bizonyos feltételekkel elfogadná a 10 százalékot, elvárja az amerikai fél viszontintézkedéseit is. Pedro Sánchez spanyol kormányfőt közben újabb büntetővámokkal fenyegette meg Trump, amiért nem emelte Madrid a védelmi kiadásokat a NATO-n belüli elvárások szerint – noha a kereskedelmi döntések az EU szintjén születnek.

Az uniós belső megosztottság már az esetleges megtorló intézkedések előkészítésére is rányomja bélyegét. Az Európai Bizottság már elfogadott egy 21 milliárd eurós ellenintézkedéscsomagot az amerikai acél- és alumíniumvámokra válaszul, és egy további 95 milliárd eurós javaslat is készül a „viszonossági” és autóipari vámokra. Ám több tagállam egyedi mentességeket kér, ami a végrehajtást akár 25 milliárd euróra is csökkentheti – gyengítve az EU alkupozícióját. „Aki elfogadja a 10 százalékot, annak is szüksége lenne ellenlépésekre” – figyelmeztet Benifei.

Címlapkép forrása: EU