Döntöttek Brüsszelben: szabadul a pénzügyi szigor alól Magyarország

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn aktiválta az úgynevezett nemzeti mentességi záradékot (national escape clause) tizenöt tagállam számára, hogy azok rugalmasabban növelhessék védelmi kiadásaikat anélkül, hogy megsértenék az EU költségvetési szabályait.

A döntés értelmében a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) keretein belül

négy éven át évi legfeljebb a GDP 1,5%-áig engedélyeznek eltérést a kiadási pályától, amennyiben az eltérés kizárólag megnövekedett védelmi költésekből fakad.

A mentességben részesülő országok: Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.

A Tanács kiemelte, hogy az engedmény csak és kizárólag védelmi célú kiadásokra alkalmazható, a többi állami költés továbbra is szigorúan az új gazdaságirányítási keretrendszer szabályaihoz kötött.

Az Európai Bizottság júniusi elemzése szerint Magyarország 2025 és 2028 között évi átlagosan 0,9 százaléknyi GDP-arányos költségvetési mozgásteret kap a védelmi kiadások növelésére a nemzeti mentesítési záradékkal (NEC).

A szimulációk alapján ez 2028-ra 1,3 százalékponttal magasabb költségvetési hiányt, valamint 2,5–2,7 százalékpontos GDP-arányos adósságnövekedést jelentene a záradék nélküli alapforgatókönyvhöz képest. A strukturális elsődleges egyenleg is évente 0,375 százalékponttal romlana, ami középtávon elkerülhetetlenné teszi a fiskális kiigazítást.

A 2029–2032 közötti második költségvetési ciklusban Magyarországnak évente 0,4 százalékponttal kellene javítania a költségvetési egyenlegén, hacsak nem valósít meg hiteles strukturális reformokat, amelyek esetén ez az érték 0,25 százalékpontra csökkenthető. Az Európai Bizottság adatai szerint a magyar hiány 2028-ra 4,2%-ra emelkedhet, az államadósság pedig 77,5% körül stabilizálódhat, ami meghaladja az uniós referenciaértékeket.

A Bizottság a Tanács elé is beadott jelentésében világossá tette: a NEC alkalmazása csak időleges könnyítés – 2029-től minden tagállamnak vissza kell térnie a szigorúbb költségvetési pályára, különben automatikusan életbe lépnek a korrekciós mechanizmusok.

Stephanie Lose, a soros elnökséget betöltő Dánia gazdasági minisztere azt mondta a mostani Tanács-beli jóváhagyásról, hogy

ebben a kritikus időszakban a védelmi képességeink megerősítése az első számú prioritás. A nemzeti mentességi záradék aktiválása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fokozzák védelmi beruházásaikat, miközben fenntartják a fenntartható költségvetési pályát.

A döntéshozók egyértelművé tették, hogy a záradék alkalmazása nem jelent felmentést a strukturális reformok vagy az adósságcsökkentési kötelezettségek alól.

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja nemcsak az egyes tagállamok, hanem az Európai Unió egészének védelmi és biztonsági képességeit hivatott erősíteni. A rugalmasabb költségvetési mozgástér elősegítheti a stratégiai függőségek csökkentését, a kritikus kapacitáshiányok kezelését, valamint az európai védelmi ipar technológiai és gyártási alapjainak megerősítését is.

A mentességi lehetőséget az új, 2025-ben reformált gazdaságkormányzási rendszer tette lehetővé, amely kivételes körülmények – például háborús fenyegetettség – esetén engedi a szabályok rugalmas alkalmazását. A mentességi kérelem hátterében Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint az ezzel összefüggő európai biztonsági kockázatok állnak. Németország szintén jelezte csatlakozási szándékát, de az ő kérelmük elbírálása még folyamatban van, amíg véglegesítik középtávú költségvetési-tervüket.

Az Európai Unió Tanácsának pénzügyminiszteri ülése után a brüsszeli szerv jelezte, kész más tagállamok kérelmeit is megvizsgálni, amennyiben azok benyújtásra kerülnek.

Címlapkép forrása: EU