Elmondja az NGM, mi alakítja igazán a magyar gazdaság teljesítményét

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Az alábbiakban Suppan Gergely – Költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkár, Kisfaludy Tamás – Gazdasági koordinációért felelős helyettes államtitkár, Szepesi Norbert – Makrogazdasági és pénzügyi elemzési főosztályvezető, valamint Szécsi Adél Lilla - Gazdaságelemzési osztályvezető írását közöljük.

A magyar gazdaság idei teljesítményének egyik fő hajtóereje várhatóan egész évben – így a második negyedévben is – a lakossági fogyasztás marad. A fogyasztás bővülését két meghatározó tényező támogatja: immár 21 hónapja tart a reálbérek emelkedése, miközben a munkaerőpiac stabil – a foglalkoztatás magas, a regisztrált álláskeresők száma pedig rekordalacsony. A fogyasztást lényegesen befolyásolta az ún. húsvéthatás is, mivel a húsvéti vásárlások, és az ünnephez, valamint a hosszú hétvégékhez kapcsolódó szálláshely-foglalások az előző évivel szemben teljes egészében a második negyedévben jelentkeztek. Ezt jól tükrözi a kiskereskedelem folyamatos élénkülése: a nyers adatok alapján az április-májusi időszakban a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 4,4%-kal bővült, érdemben meghaladva az első negyedévben mért 1,2%-os növekedést, míg a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 3,2%-os növekedést mértek. Az Online Pénztárgépek legfrissebb adatai alapján júniusban is folytatódott a kiskereskedelem bővülése. A fogyasztás további emelkedésének irányába hat a fogyasztási célú hitelezés élénkülése is: az újonnan kötött fogyasztási hitelszerződések összege április-májusban 36%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. A legnagyobb növekedést – a lakáscélú hitelek mellett – a személyi és áruvásárlási hitelek mutatták, előbbiek jellemzően a szabad felhasználású kiadásokat – például utazást, lakásfelújítást vagy szolgáltatások igénybevételét –, utóbbiak pedig tartós fogyasztási cikkek, például háztartási gépek vagy elektronikai eszközök vásárlását finanszírozzák. Mindezek mellett a második negyedévben az áfa-bevételek markáns, 14,6%-os éves növekedése is a lakossági kereslet élénkülését jelzi.

A szolgáltatási szektoron belül többek között a turizmus is jelentős bővülést mutathat a második negyedévben, a tavalyi rekordévet követően még tovább bővül az ágazat teljesítménye. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma április-májusban 7,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, míg a vendéglátóhelyek forgalma folyó áron 9,4%-os emelkedést mutatott. Látványosan bővültek a SZÉP-kártyás költések is: az éves alapú növekedés a második negyedévben elérte a 12,6%-ot, meghaladva az első negyedévi 11,9%-os ütemet. A nemzetközi turizmus lendülete továbbra is kitart: a budapesti repülőtér utasforgalma április-májusban kiemelkedő mértékben, 18,2%-kal nőtt éves szinten, jelezve a külföldi turizmus további erősödését.

A szolgáltatási szektor jó teljesítménye mellett az építőipar is fokozatos élénkülést mutat, ami a beruházási aktivitás erősödését is jelzi. Az építőipari termelés havi alapon immár három egymást követő hónapban bővült, éves összehasonlításban pedig az áprilisi 0,5%-os mérséklődést májusban már 3,6%-os növekedés követte. Az emelkedés az egyéb építmények körében zajló fejlesztéseknek köszönhető, elsősorban a komplex ipari létesítmények, autópálya-felújítások, valamint az energiaipar és a vízrendezés területén valósulhattak meg nagy volumenű kivitelezések.

A második negyedéves GDP-t azonban érdemben visszafoghatta a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye.

A mezőgazdaság 2025. második negyedévi teljesítményét nagymértékben befolyásolták a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények. Ennek hatására a hazai mezőgazdaság mintegy kétharmadát kitevő növénytermesztés jelentős terméskieséssel szembesülhet az idei évben. A tavaszi vetések egy része eleve késve indult meg, amit tovább súlyosbított a szokatlanul hűvös májusi időjárás is: az átlaghőmérséklet 2025 májusában alacsonyabb volt az elmúlt 100 év átlagánál. Mindezek mellett az év első felét markáns csapadékhiány is jellemezte. Az első félév csapadékmennyisége lényegesen elmaradt az elmúlt 100 év első féléves átlagától, illetve ennél is nagyobb mértékben alulmúlta az elmúlt 20 év átlagát. A csapadékhiány súlyosságát jól szemlélteti, hogy 1901 óta mindössze egyetlen évben – 2021-ben – volt alacsonyabb a júniusi országos csapadékátlag, mint 2025 júniusában.

A szántóföldi növények közül elsősorban a kukorica és a napraforgó került kritikus helyzetbe. A tavaszi hideg, a kialakult vízhiány, illetve a légköri aszály jelentősen korlátozza a kukorica fejlődését, ezért a szakértői előrejelzések szerint az idei hozam akár 20-30%-kal is csökkenhet, amelyre hatással van az is, hogy a kukorica vetésterülete történelmi mélypontra, 740 ezer hektár alá süllyedhetett. A napraforgó esetében is kedvezőtlen a helyzet: csapadékhiány következtében a táblák sok helyen alacsony növésűek és gyengén fejlettek, így a hozam is jelentősen elmaradhat a korábbi évek szintjétől.

A szélsőséges időjárás az ültetvényeket sem kímélte: a május eleji fagyok jelentős virág- és terméskárokat okoztak, a nyár eleji hőhullám pedig számos ültetvényen gyümölcshullást eredményezett, különösen a korai érésű fajtáknál.

A mezőgazdaság kisebb hányadát kitevő állattenyésztést is lefelé mutató kockázatok övezik, mint az idei évben megjelent száj- és körömfájás járvány szarvasmarha-állományra gyakorolt negatív hatása. Emellett az inputköltségek – például műtrágya, energia és munkaerő – jelentős drágulása tovább nehezíti a gazdálkodók helyzetét; a mezőgazdasági termelői árindex áprilisban és májusban 17%-kal haladta meg az előző évi szintet. A magas árak és költségek a beruházási kedvet is visszafoghatják, tovább fokozva a kibocsátás visszaesését.

Pozitívumként ugyanakkor megemlíthető, hogy egyes állami támogatások, például a vízdíj-visszatérítés, részben mérsékelhetik az ágazatot érő kedvezőtlen hatásokat. Összességében azonban 2025 második negyedévében a mezőgazdaság jelentős teljesítményromlásával lehet számolni.

A korábbi aszályos évek tapasztalataiból kiindulva a mezőgazdaság vesszőfutása 0,3-0,6 százalékponttal is mérsékelhette a 2025. második negyedévi GDP-t.

Az ipar alulteljesítése a második negyedévben is folytatódott: a nyers adatok alapján az ipari kibocsátás 3,8%-kal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,5%-kal zsugorodott április-májusban éves összevetésben. A legtöbb feldolgozóipari alágban visszaesett a termelés, ugyanakkor kedvező, hogy a legnagyobb súlyú járműgyártás április-májusban már 2,5%-os bővülést ért el, és májusban már az akkumulátorgyártás termelési volumene is 3%-os növekedést mutatott éves alapon. A második negyedévben az ipar továbbra is mérséklődő teljesítményéhez leginkább olyan alágazatok járultak hozzá, mint a feldolgozóiparban szintén jelentős súlyt képviselő élelmiszeripar, vagy a közepes súllyal rendelkező vegyi anyag gyártása, amelyek rendre 3,9%-os, illetve 9,0%-os visszaesést mutattak a negyedév első két hónapjában. Az élelmiszeripari kibocsátás visszaesését jelentős mértékben befolyásolta a mezőgazdasági szektor gyenge teljesítménye, továbbá az állatállományt érintő, a száj‑ és körömfájás vírus által okozott járványos megbetegedések és ennek járulékos negatív következményei (pl.: magyar termékekre vonatkozó importkorlátozások).

A nemzetközi környezetet – többek között az amerikai vámpolitika alakulását – övező bizonytalanság, a még mindig gyenge külső kereslet, illetve az egész Európában jellemző magas kamatszintek azonban továbbra sem támogatják az ipari szektor kilábalását. A hazai ipar szempontjából kiemelt fontosságú német iparban sem látható még tényleges fordulat a második negyedévben, bár már megfigyelhetők pozitív folyamatok. A német ipari rendelésállomány április-májusban 4,4%-kal növekedett éves szinten, az ifo Üzleti Hangulatindex január óta minden hónapban emelkedett és júniusban ismét jelentős javulást mutatott, a német feldolgozóipari szektor vállalatainak pedig több mint két éve nem volt olyan kedvezőek a következő hat hónappal kapcsolatos üzleti várakozásai, mint júniusban.

A magyar járműipar és a villamos berendezések gyártása szempontjából kedvező fejlemény, hogy 2025 első öt hónapjában az új elektromos autók (EV) eladásai az Európai Unióban 26,1%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Az EU négy legnagyobb piacából háromban – amelyek az összes tisztán elektromos autó regisztráció 62%-át adják – jelentős növekedés volt tapasztalható: Németországban 43,2%-kal, Belgiumban 26,7%-kal, Hollandiában pedig 6,7%-kal nőtt az új EV-k száma. A hazai gyártók fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállalhatnak az élénkülő európai kereslet kiszolgálásában. Az akkumulátorgyártás második félévi teljesítményére nézve további felfelé mutató kockázatot képeznek a hazai EV-gyártó ökoszisztémába bekapcsolódó újabb gyártókapacitások.

Összességében, a szolgáltatások és az építőipari aktivitás kedvező alakulása várhatóan nem tudja ellensúlyozni a mezőgazdaságban, illetve az iparban tapasztalt visszaesést,

így a nemzetgazdaság stagnálás közeli teljesítményt nyújthat a második negyedévben éves alapon.

Ugyanakkor az év második felétől a bruttó hazai termék növekedési üteme várhatóan felgyorsul, amit az előző évi alacsony bázis mellett számos további, a gazdasági bővülést támogató tényező is elősegíthet.

Az elkövetkező félévben a lakossági fogyasztás további élénkülése várható, amelyet a robusztus munkaerőpiac, a növekvő reálkeresetek és a célzott kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. 2025 júliusától adómentessé vált a CSED és a GYED is, emellett életbe lépett a családi adókedvezmény megduplázásának első lépcsője, amely jelentős mértékben növeli a családok rendelkezésre álló jövedelmét. Októbertől a háromgyermekes édesanyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége tovább erősíti a fogyasztás dinamikáját. További vásárlóerő-növelő intézkedésként több mint 2 és fél millió nyugdíjas részesül 30 ezer forint értékű élelmiszer-vásárlási utalványban, amelyet legkésőbb október 15-ig kapnak meg az érintettek. A jelentős reálbér-növekedés és az élénkülő fogyasztás egyaránt pozitív hatást gyakorolnak a költségvetés bevételi oldalának alakulására. Az idei GDP-növekedés a korábbi prognózisoknál ugyan mérsékeltebbnek ígérkezik, ám ez önmagában nem billenti ki az idei költségvetést. A bevételi oldal fogyasztási adó centrikus szerkezete, valamint a fokozatosan bővülő belső kereslet stabil kapaszkodót jelent. 2026-ra tekintve a lanyhább külső kereslet visszafoghatja a kibocsátást, de a költségvetésben közel négyszeresére növelt tartalék érdemi ütközőzónát teremt, ezzel is erősítve a fiskális ellenállóképességet.

Az építőipari aktivitás várhatóan tovább élénkül az év második felében, amit a megfizethető lakhatást célzó állami intézkedések – például az otthonfelújítási támogatás és a kedvezményes lakáshitelek – egyre kézzelfoghatóbb hatásai is támogatnak. Mind az új lakóingatlanok építésében, mind a felújítások volumenében növekedés tapasztalható, ami a lakossági beruházási kedv erősödését jelzi. Ezt tükrözi a lakásépítési engedélyek számának április-májusi közel 73%-os megugrása is, amiben már a lakhatási tőkeprogram is szerepet játszhatott. Az építőipari aktivitás növekedését vetíti előre az ágazat szerződésállományának volumene is, ami május végén 11,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A vállalati szektort ösztönző programok – mint a Demján Sándor Program, a Jedlik Ányos Program és a 150 új gyár program – szintén érdemben hozzájárulnak az építőipari kibocsátás és a beruházási aktivitás bővüléséhez a következő negyedévekben.

Mindezek hatására fokozatosan gyorsulva mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben 1-2% körül alakulhat az éves alapú GDP-bővülés mértéke.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images