Suppan Gergely

Suppan Gergely

vezető közgazdász , NGM

A Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetemen 1996-ban szerzett diploma után 2006-ban letette az EFFAS vizsgákat. Az értékpapír kereskedői és határidős bróker vizsgák megszerzése után rövid ideig értékpapír és határidős részvény kereskedéssel foglalkozott. 2004-ben a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál kezdett el dolgozni, ami később Takarékbank, majd Magyar Bankholding lett és 2023 végéig itt volt a bank vezető elemzője, makrogazdasági és pénzpiaci elemzések készítéséért volt felelős. 2024 januárjától makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkárnak nevezte ki Nagy Márton miniszter.
Cikkeinek a száma: 9
Elmondja az NGM, mi alakítja igazán a magyar gazdaság teljesítményét

2025. július 23. 06:22 | Suppan Gergely, Kisfaludy Tamás, Szepesi Norbert, Szécsi Adél Lilla

Elmondja az NGM, mi alakítja igazán a magyar gazdaság teljesítményét

2025 második negyedévében a lakossági fogyasztás és a szolgáltatási szektor dinamikus élénkülése támasztotta meg a gazdasági növekedést. A turizmus a tavalyi rekordévhez képest is kiemelkedően teljesített, a vendégéjszakák száma közel 8%-kal, a vendéglátóhelyek forgalma pedig 9,4%-kal emelkedett, miközben a SZÉP-kártyás költések éves szinten 12,6%-kal nőttek. Ugyanakkor a mezőgazdaság az időjárási szélsőségek és a megnövekedett inputköltségek miatt jelentős terméskieséssel küzd, míg az ipar kibocsátása a kedvezőtlen és bizonytalanságokkal terhelt nemzetközi környezetből fakadó nehézségek miatt elmaradt az előző évi szintektől. Az építőipar és a beruházási aktivitás ugyan élénkült, de nem volt képes teljes mértékben ellensúlyozni az agrárium és az ipar visszaesését. A harmadik és negyedik negyedévben azonban a fogyasztás további élénkülése várható a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése miatt, amit számos kormányzati intézkedés támogat, emellett az építőipar további bővülése és az ipar várható fordulata is hozzájárulhat, hogy az éves alapú GDP-növekedés újra 1-2% körüli szintre gyorsuljon.

Szélsőséges időjárás sújtja a gyümölcsöket - Ez hajtja feljebb a magyar árakat?

2025. július 04. 06:30 | Kisfaludy Tamás, Suppan Gergely, Talián Izabella

Szélsőséges időjárás sújtja a gyümölcsöket - Ez hajtja feljebb a magyar árakat?

A 2025. március 17-től bevezetett élelmiszerekre vonatkozó kiskereskedelmi árréscsökkentés eredményeként kiemelten a tejek és a tejtermékek, de emellett a lisztek, a tojás, egyes húsok és az étolaj esetében is érdemben csökkentek az árak. A kormányzati intézkedés hatékonynak bizonyult: a szabályozásban érintett élelmiszerek fogyasztói árai a bevezetéstől számítva átlagosan mintegy 20 százalékkal mérséklődtek az Árfigyelő adatai alapján, melyet a KSH hivatalos statisztikái is alátámasztanak. Ezzel párhuzamosan az intézkedés hatályán kívül eső termékkör – különösen a szezonális élelmiszerek, például a friss gyümölcsök és egyes zöldségfélék – esetében fokozatos áremelkedés figyelhető meg. A drágulás nem köthető kiskereskedelmi keresztárazáshoz: az áremelkedés a teljes ellátási láncon végiggyűrűzött, ami elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti kínálati zavarokra vezethető vissza. A szezonális termékek drágulása gyorsuló tendenciát mutat az európai piacokon, ez pedig várhatóan már a nyári hónapokban meg fog jelenni az élelmiszerinflációban, illetve a teljes inflációban is.

Suppan Gergely: a gazdaság bővülésének legnagyobb nyertesei a dolgozók, ez a jövőben sem változik

2024. december 06. 10:00 | Suppan Gergely

Suppan Gergely: a gazdaság bővülésének legnagyobb nyertesei a dolgozók, ez a jövőben sem változik

Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?

NGM-elemzés: külföldön fogyaszt a magyar

2024. augusztus 26. 06:55 | Suppan Gergely, Kisfaludy Tamás

NGM-elemzés: külföldön fogyaszt a magyar

Az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak, ez a változás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik. Emellett, bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.

NGM-elemzés: Nehéz helyzetben az európai acélipar

2024. július 24. 06:55 | Suppan Gergely, Fábián Gergely

NGM-elemzés: Nehéz helyzetben az európai acélipar

Az európai fémkeresletet meghatározó ágazatok teljesítménye idén várhatóan csökken, közben pedig az elmúlt években kialakult nemzetközi trendek pedig tovább súlyosbítják az európai acélipar helyzetét. Amerikai védővámok, Európába áramló acélimport a harmadik országokból, túlkínálat a globális termelésben, többletkapacitás, megemelkedett energia- és más termelési költségek - sorolhatóak az okok. A kilábalás egyelőre elmaradt, ez pedig jelentős kockázatot jelent a hazai Dunai Vasmű számára is.

Nincs gazdasági modellváltás, csak finomhangolás - Suppan Gergely írása

2024. március 08. 07:00 | Suppan Gergely

Nincs gazdasági modellváltás, csak finomhangolás - Suppan Gergely írása

Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.

Európa és benne Magyarország W alakú válságra számíthat

2020. november 27. 11:00 | Suppan Gergely

Európa és benne Magyarország W alakú válságra számíthat

Jelenleg a járvány hullámai határozzák meg a gazdasági teljesítményt. A járvány nyári hullámvölgyével a gazdaságok levegőhöz jutottak, így meredek hullámhegy jött létre, míg a járvány őszi második hulláma a gazdaságban második visszaesést, hullámvölgyet okoz a korlátozások miatt, ami azonban már jóval kisebb lesz, mint az első volt. A járvány második hullámának csillapodása egyes országokban újra lehetővé teszi az enyhítéseket, így a gazdaság hulláma felfelé indulhat, de a végső megoldás a vakcinák széleskörű alkalmazása lesz, ezt követően a gazdaság hullámának igen meredek felívelése is lehetséges.

2018. június 05. 11:01 | Suppan Gergely

Mennyit tud valójában a magyar gazdaság?

A jegybank elemzői és más kutatóintézetek számításai szerint is záródik a kibocsátási rés, azaz a hazai gazdaság már nem képes gyorsítani a közepes szintűnek becsült potenciális növekedéshez képest az egyensúlyi mutatók kockáztatása nélkül. Jelenleg azonban a munkaerőpiac feszességének kivételével szinte semmi jele nincs a túlfűtöttségnek, az egyensúlyi folyamatok alakulása középtávon még akár egy magasabb fenntartható növekedést is lehetővé tehet. Így a kérdés, hogy valóban záródik-e a kibocsátási rés, illetve tényleg közepes szintű-e a potenciális növekedésünk?

2014. március 20. 16:12 | Suppan Gergely

Nagy ambíciók, felemás teljesítmény

Igen nagy ambíciókkal lépett kormányra a 2010-es választásokat követően a Fidesz. A víziók, célok között - a teljesség igénye nélkül - 5% feletti gazdasági növekedés, 10 év alatt 1 millió új munkahely, "söralátét" nagyságú szja bevallás szerepelt, miközben arra számítottak, hogy a hitelesség javulásának hatására mintegy 400 milliárd forinttal csökkenhetnek a kamatkiadások, azaz ennyivel nő a költségvetés mozgástere. Ehhez azonban arra is szükség lett volna, hogy az Európai Bizottság átmenetileg egy magasabb hiányt engedélyezzen az előző kormány által tervezetthez képest. Azonban se az ország gazdasági állapota, feltételei, potenciális növekedése, se a külső környezet nem tette lehetővé, hogy ezek a célok maradéktalanul teljesülhessenek.

Részletes keresés