Nincs menekvés a sírig tartó munkától? Rengeteg nyugdíjas dolgozik kényszerből

Az elöregedő társadalom és a növekvő várható élettartam miatt Európa komoly kihívással néz szembe: hogyan finanszírozza nyugdíjrendszereit? Míg egyesek a nyugdíjkorhatár csökkentését szorgalmazzák az életminőség javítása és a generációs munkaerő-váltás érdekében, mások szerint ez veszélyeztetné a már amúgy is gyengülő nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát.

Létezik egy harmadik megoldás is: a munka és nyugdíj kombinálása, amely széles körben elterjedt olyan országokban, mint Svédország, Észtország és Dánia, ahol az új nyugdíjasok több mint 30 százaléka marad aktív a munkaerőpiacon részmunkaidőben vagy rugalmas munkaidőben.

Spanyolországban a nemzeti statisztikai hivatal felmérése szerint 185 ezer 50-74 év közötti ember folytatta a munkát az első nyugdíjkifizetést követő hat hónapban. Ez a nyugdíjasok 4,9 százalékát jelenti, ami az európai átlag (13 százalék) alatt van. Franciaországban és Olaszországban is 5 százalék alatt marad ez az arány.

A spanyol UGT szakszervezet nyugdíjas tagozata (UJP-UGT) szerint az országban a nyugdíjasok több mint 37 százaléka – körülbelül 3,3 millió ember – havi 750 eurónál kevesebbet kap. A szervezet hangsúlyozza, hogy a nyugdíj mellett dolgozók kisebbsége teszi ezt személyes okokból,

a többség anyagi szükségből folytatja a munkát, gyakran a kiskereskedelem, takarítás vagy gondozás területén, sokszor be nem jelentett formában.

A spanyol statisztikai hivatal szerint az országban a továbbdolgozók 18,8 százaléka tisztán gazdasági okokból teszi ezt, míg 48,7 százalékuk egyéb okokból is, például mert partnerük még dolgozik. Civil szervezetek szerint gyakran nincs kellő ösztönző az idősek számára a maradásra, mivel nehéz a munkakörüket a megváltozott képességeikhez igazítani.

Az európai országok között jelentős különbségek vannak a nyugdíj melletti munkavégzés motivációiban. Az Eurostat adatai szerint Cipruson, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Lettországban a továbbdolgozó nyugdíjasok több mint 50 százaléka kizárólag gazdasági okokból teszi ezt.

Görögországban sok nyugdíjas folytatja a munkát az elégtelen nyugdíjak kiegészítésére, bár ez gyakran bejelentés nélkül történik, hogy ne csökkenjen a nyugdíjuk. 2023-ban a kormány megpróbálta visszaszorítani ezt a gyakorlatot azzal, hogy eltörölte a bejelentett munkát végző nyugdíjasok nyugdíjának 30 százalékos csökkentését, de a bejelentett munkavégzés továbbra is előnytelen maradt a magas járulékterhek miatt.

Csehországban 2024-ben körülbelül 195 ezer nyugdíjas dolgozott 2024-ben, felük 67 év feletti volt. A cseh nyugdíjreform részeként eltörölték a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a dolgozó nyugdíjasok számára, ami havi szinten jelentős megtakarítást jelent nekik.

A munkaügyi minisztérium becslése szerint ez évi mintegy 139 millió euróba kerül az államkasszának, de a kormány szerint az ösztönző több nyugdíjast késztet majd munkavégzésre.

Spanyolország az EU legmagasabb várható élettartamával rendelkező országa 84 évvel, ami meghaladja az európai 81,5 éves átlagot. Ennek ellenére az UJP-UGT szerint a toborzási folyamatok ritkán céloznak az 55 év felettiekre, és sok önéletrajzot eleve elutasítanak az életkor miatt, még mielőtt a jelöltek tapasztalatát értékelnék.

A spanyol Nyugdíjasok és Idősek Demokratikus Szövetsége (UDP) szerint a valódi kérdés az, hogyan garantáljuk a méltó nyugdíjhoz való jogot azoknak, akik szeretnék, és az értelmes és méltó foglalkoztatást azoknak, akik képesek és szeretnének aktívak maradni. A szervezet olyan átalakító társadalmi programot szorgalmaz, amely minden életszakaszban elismeri az emberek értékét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images