Trump sokkterápiája balul sülhet el – Teret nyerhetnek az összeesküvés-elméletek

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Érdemes azonban feltenni a kérdést, hogyan végződnek a sokkszerű beavatkozások. A történelem válasza erre: rosszul. Ez még azokban az esetekben is igaz, amikor a "sokkterápia" gazdasági hatásai eleinte pozitívnak tűntek, mint például Közép-Európában a kommunizmus összeomlása után.

A probléma az, hogy a rendszerszintű politikai sokkhatások mérgező narratívákat hoznak létre, amelyek egye nagyobb teret nyernek. Mindig felbukkan az a gyanakvás, hogy egy összeesküvés okozta a sokkot, és hogy külföldi hatalmak is szerepet játszottak abban. Függetlenül a terápia kezdeti előnyeitől, ezek a narratívák végül polarizálják a társadalmat, és aláássák a politikai rendet.

A Trump-kormányzat nyíltan beszél a radikalizmusáról. A sokkterápia a Trump-adminisztráció megoldása minden globális problémára, Gázától és Irántól kezdve Ukrajnáig és Szudánig. Trump úgy bánik a vámokkal, mint aki egy sokkolót tart a kezében, fenyítve mindenkit (barátot vagy ellenséget), aki nem tesz eleget azonnal a követeléseinek. Állítólag ez a megközelítés – amelynek Amerikában történő alkalmazásában a közigazgatás és a katonai vezetés megtisztítása, valamint az egyetemek elleni fellépés is szerepel – meg fogja erősíteni az USA gazdaságát, elhozza az új amerikai aranykort, megzabolázza a NATO-t, megakadályozza, hogy India orosz olajat vásároljon, és megfékezi Kína mesterséges intelligenciával hajtott ipari és katonai térnyerését.

Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter azzal érvel, hogy minden, a vámok által okozott nehézség, amelyet az amerikaiak éreznek, a "méregtelenítési időszak" része. Trump valóban úgy beszél a vámokról, mint egy "műtétről" vagy "gyógyszerről". Eközben Russell Vought, a Vezetési és Költségvetési Hivatal (Office of Management and Budget) vezetője ezt így magyarázza: „Azt akarjuk, hogy a bürokratáknak traumatizálva legyenek.”

A kívánt sokkhatás elérése érdekében a kormányzat szándékosan szeszélyes. Mi másért sújtanának váratlanul két olyan közeli, jól viselkedő szövetségest, mint Dél-Koreát és Japánt új, 25%-os vámokkal? A Fehér Ház sajtótitkárának erre ez a válasza: „Ez az elnök előjoga, és ezeket az országokat választotta".

A Trump által bejelentett "alkuk" többsége titkos, zárt ajtók mögött tárgyalták ki azokat. Ugyanezt a módszert alkalmazták Közép-Európában és a volt Szovjetunióban, amikor a kommunizmus szétesett.

Mihail Gorbacsov programjai – a glasznoszty (nyitás) és a peresztrojka (gazdasági liberalizáció) – a rendszerváltásról szóltak. Annak végrehajtása azonban szükségszerűen átláthatatlan volt, mivel a végső cél az erős, korrupt status quo felváltása volt. A rendszeren belüliek bizonyos mértékű bevonása azonban elkerülhetetlen volt (például a hírszerző szolgálatok egy részére szükség volt ahhoz, hogy információkat szolgáltassanak a régi rendszer működéséről). Ezen erőfeszítéseket végül a régi apparátus kiváltságos részeivel kötött korrupt megállapodásnak tartották.

Harold James

Princeton University, Professor of History and International Affairs

Tovább

… Tovább

Hasonlóképpen, Lengyelország jelenlegi politikai polarizációja a mintegy 35 évvel ezelőtt lezajlott posztkommunista átmenetben gyökerezik. A liberális-centrista Polgári Platformot és az illiberális, populista Jog és Igazságosságot (PiS) megosztó kérdések egy Lengyelországon kívül alig ismert történelmi eseményhez, az 1988 szeptemberében Varsó külvárosában, Magdalenkában, egy "különleges létesítményben" tartott találkozóhoz kapcsolódnak, amelyen az ellenzéki Szolidaritás mozgalom egy része (amely nem a teljes politikai erőt képviselte) és a rezsim képviselői találkoztak.

Az ellenzék egyeztetésből kimaradt része a találkozót a "testvériség" aktusának tekintette, ahol a résztvevők megegyeztek abban, hogy a szocializmusnak a "vörös privatizáció" révén vetnek véget, amely értékes vagyontárgyakat ad át a régi elitnek. Hasonlóképpen, a hatalmas természeti erőforrásaival rendelkező Oroszország számára a sokkterápiás privatizációk még nyilvánvalóbban korruptak és így megkérdőjelezhetők voltak.

A második problémás narratíva a külföldi erők szerepvállalására vonatkozik. A posztkommunista liberalizációknál Németország kényelmes démon volt, a II. világháborús bűneinek fájdalmas emlékei miatt. Még mindig emlékszem, amikor 1992-ben Moszkvában jártam, és olyan képeket mutattak, amelyeken a Deutsche Bank vezetője mosolyogva ölelgette Gorbacsovot.

Lengyelország esetében a folyamat kulcsfontosságú része volt a kommunista korszak adósságának rendezése. Mivel ezek nagy részét német bankok birtokolták, elkerülhetetlen volt némi egyeztetés a német pénzemberekkel és a német kormánnyal. A lengyel kormány ellenségei azonban könnyen azt a gyanút keltették, hogy a lengyel kormány eladta a nemzeti érdekeket, különösen mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás az átalakulás kulcsfontosságú részévé vált.

Milyen összeesküvés-elméleteket fog szülni a Trump-féle sokkterápia?

• Néhány elem már most is felismerhető. Lesznek nyertesek, de sok vesztes is, nem utolsósorban azért, mert Trump MAGA (Make America Great Again) forradalma egybeesik egy technológiai forradalommal. Amennyiben a mesterséges intelligencia új foglalkoztatási mintákat hoz létre, a MAGA bázisát adó társadalmi rétegeken belül sokan elveszítik majd munkájukat, és gyorsan kialakul majd egy áldozati narratíva velük kapcsolatban.
• A kormányzat minden erőfeszítése ellenére, hogy szembeszálljon a "mély állammal" (deep state), egyes MAGA-hívek máris arra panaszkodnak, hogy a kormányzat kompromisszumokat köt az elitekkel. A Jeffrey Epstein-féle szexkereskedelemmel kapcsolatos botrány felszínen maradása csak a probléma egy része. A posztkommunista átalakulásokhoz hasonlóan a hatalmon lévők szorosan együttműködnek a globális pénzvilág és a nemzetközi tőke titánjaival. A kormányzat kriptovilággal megkötött szövetsége teljesen nyíltan látható, amit jól példáz Bessent nézete arról, hogy a stablecoinok teremtik majd meg a keresletet a nagy állampapír-kibocsátások iránt (amelyet a veszélyesen kiegyensúlyozatlan költségvetési helyzet tesz szükségessé). Ennek fényében, amint valamilyen pénzügyi botrány vagy szélesebb körű válság tör ki, az összeesküvés-elméletek felemésztik majd a mozgalmat.
• Továbbá a Trump-kormányzat nincs híján a külföldiek szerepvállalására vonatkozó narratívát tápláló tényezőknek sem. Trump bizarrul meghunyászkodó alaszkai csúcstalálkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ismét kérdéseket vetett fel a közöttük lévő viszonnyal kapcsolatban. Sokan most attól tartanak, hogy Trump megpróbál majd egy olyan "területcserét" erőltetni, amely egyszerűen Oroszországnak adja Ukrajna luhanszki és donyecki régióját. Eközben a MAGA világában sokak számára Trump túl sok engedményt tesz az európaiaknak és az ukránoknak, amikor a biztonsági garanciákról van szó.

Ami Putyint illeti, aki a szovjet birodalom visszaállításának megszállottja, Oroszország sokkterápiával kapcsolatos tanulságai egyértelműek. Propagandagépezete minden lehetőséget ki fog használni, és az amerikaiak közötti megosztottság elmélyítése érdekében háttéralkukra és külföldi kapcsolatokra vonatkozó célzásokat fog terjeszteni. A polarizáció mérge tovább fogja erodálni az amerikai rendszert.

Ez Oroszország bosszúja azért a szerepért, amelyet Amerika állítólag betöltött a Szovjetunió szétesésében.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Harold James

A Princeton Egyetem történészprofesszora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) történésze. Számos könyv szerzője, amelyek többek között a két világháború közötti Németország vagy az IMF történetével, az európai monetáris unióval, illetve a globalizáció kérdésével foglalkoznak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images