Nagy bajban Kína, de a régi fegyver már nem működik

Az elmúlt két évben a kínai döntéshozók minden gyengülő adat után jelentős fiskális és monetáris ösztönzőt vetettek be. Ezúttal azonban Peking kevesebb lehetőséggel rendelkezik.

A gazdaság figyelmeztető jelzése, hogy augusztusban az ipari termelés és a fogyasztás is 2025 legrosszabb teljesítményét mutatta, miután júliusban is gyenge adatokat közöltek. Ami még aggasztóbb:

a beruházások növekedési üteme az év első nyolc hónapjában történelmi mélypontra lassult, a pandémiás évek kivételével.

Mindez fokozta az elemzők felhívását újabb kormányzati támogatásra. Csakhogy a kínai vezetés már így is rekordmagas szintre emelte az idei költségvetési hiányt, hogy megvédje a gazdaságot Donald Trump kereskedelmi háborújának következményeitől. A vámháború miatti bizonytalanság mellett Peking hajlandó lehet elfogadni az 5% körüli – vagy annál gyengébb – éves növekedési ütemet is, amely még a kereskedelmi feszültségek eszkalációja előtt került célként kijelölésre.

„A következő negyedévekben szükség lesz további, célzott enyhítésre, de a jelentős és átfogó stimulus rövid távon továbbra is valószínűtlen”

– írták a Goldman Sachs közgazdászai, köztük Lisheng Wang, hétfői jegyzetükben.

Ahogy az elemzők előre tekintenek, a legtöbben arra számítanak, hogy a Kínai Népi Bank az utolsó negyedévben egy visszafogott, 10 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre. A konszenzus ugyanakkor inkább mérsékelt további fiskális ösztönzőkről szól az év végéig.

A Morgan Stanley egy „szerény” csomagot jósol, amely legfeljebb 500-1000 milliárd jüant (kb. 140 milliárd dollárt) fordíthat infrastrukturális beruházásokra, fogyasztásösztönzésre és kvázi-fiskális eszközökre, például a magáncégek felé fennálló helyi kormányzati adósságok visszafizetésére.

„Új mini-stimulus hamar érkezhet, ha Peking nem akarja elszalasztani az 5%-os GDP-cél elérését” – mondta Larry Hu, a Macquarie Group vezető kínai közgazdásza, hozzátéve, hogy a lépések inkább fokozatosak lesznek. „Nem akarják elvéteni a célt, de azt sem, hogy túlzottan felülmúlják azt.”

Alternatív megoldásként a kormány előrehozhatja a jövő évi kötvénykvótát a rejtett helyi adósságok úgynevezett átváltására – mondta Ding Shuang, a Standard Chartered nagy-kínai és észak-ázsiai vezető közgazdásza. „Kicsi az esélye egy újabb költségvetési felülvizsgálatnak és módosításnak” – tette hozzá, utalva arra, hogy 2023-ban ilyen változtatások tették lehetővé a nagyobb fiskális impulzust.

Az adósság növekvő terhei egyre súlyosabb korláttá válnak, miközben Kína újabb gazdasági lassulással néz szembe. Az ország két legnagyobb költségvetésének kamatkiadásai 2024-re közel 2200 milliárd jüanra emelkedtek, ami a teljes kormányzati kiadások 5,7%-ának felel meg, és több mint ötszöröse a 2015-ös szintnek. Ez többet jelentett, mint amennyit Kína tavaly egészségügyre költött, és közel kétszerese volt a tudományra és technológiára fordított kiadásoknak.

A jelenlegi adósságállomány részben a Covid-19-járvány kezelésének óriási költségeiből fakad, amely súlyosan megterhelte a helyi kormányzatok pénzügyeit. Emellett az ingatlanpiac évek óta tartó válsága elapasztotta a földértékesítésekből származó bevételeket, amelyek korábban kulcsfontosságú forrást jelentettek a helyi tisztviselőknek – így kénytelenek voltak még többet kölcsönvenni.

A Bloomberg Economics szerint jelenleg nem várható újabb átfogó fiskális stimulus.

Ehelyett a kormány továbbra is a helyi adósság rendezésére és a kiadások szerkezetének javítására összpontosít. A fogyasztási támogatási programok viszont bővülhetnek – több árura és akár szolgáltatásokra is kiterjedhetnek.

A központi kormányzat fokozatosan egyre több kiadási felelősséget vesz át a tartományoktól az adósságkockázatok kordában tartása érdekében, ami az adóbevételek gyenge növekedését ellensúlyozva felpörgette a központi kormányzat hitelfelvételét.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Kína úgynevezett kiterjesztett államadóssága – amelybe beleszámítják a helyi kormányzati finanszírozási járművek (LGFV) és a különböző fejlesztési alapok kötelezettségeit is – 2025-ben eléri a 181,4 billió jüant. Ez a GDP 129%-ának felel meg, több mint kétszerese a 2019-es szintnek.

„Ha a nagyszabású hitelfelvétel folytatódik, az ebből fakadó adósságszolgálati teher súlyosságát aligha lehet eltúlozni” – mondta Wen Laicheng, a Pekingi Közgazdaságtudományi és Pénzügyi Egyetem professzora.

Sok helyi önkormányzat, amely korábban földértékesítésből biztosította bevételeinek jelentős részét, ma már alig képes a kamatfizetésekre és a minimálisan előírt tőketörlesztésre. Egyes városok és megyék még a speciális helyi kötvények visszafizetéséhez is tartományi kormányuk segítségére szorultak.

A pekingi Pénzügyminisztérium saját számításaiban 2024-re a GDP 68,7%-án álló államadósságot ismer el. Mindössze 10,5 billió jüan „rejtett adósságot” tart nyilván, szemben az IMF több mint 80 billió jüanos becslésével, amely szélesebb körű kötelezettségeket is figyelembe vesz.

A pénzügyminiszter, Lan Fo’an a múlt pénteki sajtótájékoztatón jelezte, hogy újabb enyhítő lépések már tervben vannak. Mint mondta: a hatóságok megtanulták „kihasználni a kritikus időablakokat, hogy a politikákat minél előbb bevezessék, és egyszerre elégséges méretű csomagokat biztosítsanak.”

Ez azonban nem feltétlenül jelent további idei hitelfelvételt. A hivatalos adatok alapján 2025-ben Pekingnek még 1500 milliárd jüannyi már kibocsátott, de el nem költött kötvényforrása van. Emellett a kormánynak még 4800 milliárd jüannyi új központi és kormányzati kötvénykibocsátási kerete maradt az idei évre.

„Óvatosnak kell lenni a kötvénykibocsátás mértékével, ütemével és felhasználásával kapcsolatban,

hogy elkerülhessük a tartós és túlzott eladósodást, és biztosítsuk, hogy a fiskális és gazdasági intézkedések a fenntartható határok között maradjanak” – mondta Zhang Yiqun, a Jilin Kutatóintézet igazgatója, amely Északkelet-Kínában működik a Pénzügyminisztérium helyi ágának felügyelete alatt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio