Négy hónapja csak romlik a japán export

Bár tegnap életbe lépett az USA–Japán kereskedelmi megállapodásban szereplő 15 százalékos amerikai vám a japán autóipari termékekre, az augusztusi japán exportadatok gyengülést mutatnak.

Az export éves alapon 0,1 százalékkal csökkent, amely sorban a negyedik csökkenés.

Ezzel együtt a végleges adat jóval meghaladta a piaci várakozásokat, amelyek 2 százalékos esésről szóltak. Az USA felé irányuló szállítások értékben több mint négy éve nem látott mértékben estek, ami az autó- és acélszektor gyengélkedését tükrözte.

Az összképet nézve Japán 242,5 milliárd jen kereskedelmi hiányt termelt, pedig az import 5,2 százalékkal esett vissza (várakozás: -4,1 százalék). Célországok szerint az USA-ba irányuló export 13,8 százalékkal zsugorodott, Kínába 0,5 százalékkal csökkent, az EU-ba pedig 5,5 százalékkal nőtt. Az Egyesült Államokba küldött autók értéke 28,4 százalékkal esett vissza, miközben a darabszám csak 9,5 százalékkal csökkent, ami erőteljes árengedményekre utal. Az USA-ba irányuló acélkivitel értékben 26,2 százalékkal csökkent a továbbra is 50 százalékos vámteher miatt, miközben a félvezetők és a gyógyszerek exportja is kétszámjegyű visszaesést mutatott.

Vállalati oldalról a jelek azt mutatják, hogy a cégek árleszállításokkal és költségvágással igyekeznek megtartani amerikai piaci részesedésüket.

Ez a stratégia rövid távon enyhíti a keresletvesztést, de a apasztja profitrátákat, és különösen a beszállítói lánc kisebb szereplőinél gyorsan veszélyezteti a nyereségességet, ami a bérdinamika lassulását vetíti előre.

Az adatok annak fényében nem meglepőek, hogy a Donald Trump-vezette amerikai adminisztráció vámpolitikája jelentősen rontotta idén a globális kereskedelmi kilátásokat. A júliusi kétoldalú alku ugyan 27,5 százalékról 15 százalékra mérsékelte a japán autókra kivetett közvetlen vámtételt, de a könnyítések ténylegesen csak tegnap léptek hatályba. Jó hír azonban az ázsiai ország számára, hogy bizonyos ágazatoknál (például félvezetők, gyógyszeripar) biztosítékokat kapott Trumptól a jövőbeni célzott vámokkal szemben.

A vámkedvezmény tartóssága politikai feltételekhez kötött: Washington a júliusi megállapodást egy USA-ban történő 550 milliárd dolláros japán beruházási csomag megvalósításához kapcsolta, és fenntartotta a jogot a vámok újbóli emelésére, amennyiben ezt az ázsiai ország nem teljesíti. Mivel Japán augusztusban is 324 milliárd jen többletet ért el az USA-val szemben,

az amerikai politikai nyomás fennmaradása valószínű, ami azt vetíti előre, hogy a kétoldalú kereskedelmi feszültségek és az autóipari vámkörnyezet kiszámíthatatlansága a következő hónapokban is napirenden marad.

Előretekintve a már érvényes 15 százalékos vám rövid távon további árversenyt és profitnyomást hozhat az autógyártóknál, akik várhatóan folytatják a kedvezményeket és költséglefaragásokat az amerikai piacon. Ez beruházási óvatosságot és visszafogottabb béralkukat hozhat az ágazat egészében, különösen a beszállítók körében.

A gyengébb amerikai keresletet részben ellensúlyozhatja az európai és egyes ázsiai piacok stabilitása, de az összesített exportpálya így is sérülékeny marad.

A gyenge export a hazai gazdasági képet is beárnyékolja. A növekedés törékeny, a kivitel zsugorodása pedig alááshatja a béremelések és a fogyasztás élénkülésének gazdaságösztönző hatásait.

A gazdaság lassulásáról szóló narratívát erősítő hírek a kamatvárakozásokat is óvatossá teszik, a Bank of Japan ugyanis így nagyobb eséllyel halasztja el a következő emelést és/vagy óvatosabban halad majd a normalizáció útján.

A várhatóan lassuló bérdinamika idővel a fogyasztást és ezzel az inflációt is tovább mérsékelheti, amely inflációs és növekedési szempontból egyaránt csökkentené a kamatemelés szükségét. Felfelé mutató kockázatot csak egy a jen jelentős gyengülése vagy a jelenlegi magas szolgáltatási infláció ragadóssága jelentene, ami a reálgazdasági veszteségek ellenére is kényszerítheti a bankot további, de korlátozott szigorításra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images