Növekedési és inflációs kockázatokról beszélt Varga Mihály

Döntésről döntésre haladunk, elemezzük a folyamatokat, nincs kitűzött dátum arra vonatkozóan, mikor érheti el az infláció a kamat csökkentéséhez szükséges szintet - mondja egy másik kérdésre a jegybankelnök.

Adott makrogazdasági helyzetben átmenetileg olyan intézkedések is használhatók, melyekkel nyugodtabb időkben nem él a gazdaságpolitika, ilyenek voltak az árstopok, melyeket azóta kivezetett a kormány - mondja Varga Mihály.

Jövőre is a háztartások fogyasztásának növekedése várható, a lakossági hitelezés tovább élénkülhet, de jó lenne, ha ehhez a vállalati hitelezés is felzárkózna - mondja kérdésre válaszolva az MNB elnöke.

Ahogy néhány hete a Közgazdász Vándorgyűlésen fogalmaztam, az egy monetáris illúzió, hogy a gyengébb árfolyam tartósan segítheti egy gazdaság felzárkózását és versenyképességének javítását. Én nem gondolom, hogy a kormánynak bármikor is lett volna ilyen törekvése, de egyes szakemberek szemében létezett ez az illúzió - mondja Varga Mihály a forintárfolyam kapcsán.

Nincs árfolyamcélja a jegybanknak, mi az árstabilitás-fókuszú, stabilitás orientált megközelítést alkalmazzuk

- szögezte le az elnök.

A jelenlegi előrejelzés a legutóbbi bejelentéssel összhangban az árkorlátozó intézkedések november végi kivezetésével számol - mondja az elnök. Így az infláció a jegybank szerint 2026-ban a korábban vártnál kicsivel magasabban, 3,8%-on alakulhat.

A Monetáris Tanács három alternatív pályát emelt ki az inflációs jelentésből:

1. Erősebb fogyasztás: magasabb növekedés és inflációs pálya
2. Geopolitikai feszültségek: gyengébb növekedés, magasabb infláció
3. Elhúzódó dekonjunktúra: alacsonyabb növekedési és inflációs pálya

Az inflációs folyamatokat komplex, egymással ellentétes folyamatok befolyásolják. A világpiaci élelmiszerárak továbbra is magasak, ugyanakkor az árkorlátozó intézkedések a nyár utolsó hónapjában is 1,5 százalékponttal mérsékelték az ütemet.

Kedvező fejlemény, hogy az év eleje óta erősödő forint hatása egyre inkább megjelenik ezzel is támogatva a dezinflációt. A másik pozitív hatás, hogy a forint befektetések vonzóbbá váltak.

A forint erősödése és az árfolyam stabilitása alapot adhat az inflációs várakozások letöréséhez

- jelenti ki Varga.

A háztartási hitelezés bővülése élénk, a vállalati hitelpiacon viszont visszafogott a növekedés. A szeptemberben bejelentett új támogatások egy egyébként is élénk lakáspiacon érvényesülnek, így a lakossági hitelállomány idén 17-20, míg 2026-ban 18-22 százalékos mértékben növekedhet - mondja Varga Mihály.

Elsősorban a mezőgazdaság aszály miatti gyenge teljesítménye indokolja, hogy a júniusi 0,8%-ról 0,6%-ra csökkentette 2025-ös növekedési előrejelzését a jegybank. Az év hátralevő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit a fogyasztás és a fokozatosan javuló külső konjunktúra támogathat - emeli ki az elnök.

Az infláció az év hátralevő részében a toleranciasáv felett alakulhat, majd 2026 elején mérséklődhet a sávon belülre, aztán a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett 2027 elején csökkenhet 3 százalék alá

- teszi hozzá Varga.

A magyar gazdaságban a második negyedévben is fennmaradt a korábbi kettősség, az infláció 4,3% volt augusztusban, az árkorlátozó intézkedések ezt csökkentették, de

az inflációs folyamatok továbbra is erősek

hangzott el.

Az elmúlt negyedévben az előző inflációs jelentésben jelzett pályán haladtunk, a várakozásaink teljesültek. Az alappályát többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kondíciók övezik - kezdi tájékoztatóját Varga Mihály.

A kiindulópont az, hogy a Tanács elkötelezett az inflációs cél elérése mellett, ehhez továbbra is türelmes és óvatos monetáris politikai megközelítés indokolt

- mondja az MNB elnöke.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6,5%-on tartotta az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, a jegybanknak nem is volt oka módosítani. A lazítást elsősorban a továbbra is cél feletti infláció akadályozza, és

várhatóan a következő hónapokban is így marad majd.

A szakértők szerint legkorábban 2025 végén vagy 2026 elején lehet tér a kamatcsökkentésre, kérdés, hogy akkor az árrésstopok kivezetése előtt megkockáztatja-e a lépést az MNB.

Mivel szeptember a háromhavonta esedékes Inflációs jelentés megjelenésének a hónapja, a mai ülésen a friss gazdasági előrejelzéseket is megtárgyalta a Monetáris Tanács. A szokásoknak megfelelően délután három órakor teszi közzé a jegybank negyedévente frissülő GDP- és inflációs prognózist (a teljes jelentés szokás szerint csütörtökön jelenik meg). Emellett szintén 15 órakor megismerhetjük a kamatdöntést indokló közleményt is, és ekkor kezdődik Varga Mihály elnök sajtótájékoztatója.

Az eseményekről a Portfolio élőben tudósít.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Vasvári Tamás