Kormányinfó: Magyarország hatalmas veszélybe kerülhet az orosz energiaimport ellehetetlenítése miatt

A legfontosabb bejelentések és közlések:

• Magyarország energiaellátása: Gulyás Gergely szerint az orosz gázról való leválás súlyosan veszélyeztetné az ország energiabiztonságát, és az IMF számításai alapján akár a GDP 4 százalékának megfelelő gazdasági kárt is okozhatna.

• Otthon Start Program és lakásfelújítás: Az Otthon Start Program elindult, de a lakásfelújítási támogatási programról még nincs döntés, mert a kormány attól tart, hogy az építőipari kapacitások hiánya miatt áremelkedést okozhatna.

• Fegyverpénz: A kormány döntése alapján ismét kifizetik a fegyverpénzt a rendőröknek, katonáknak, pénzügyőröknek, a nemzetbiztonsági dolgozóknak, valamint a határvadászoknak és a tisztjelölteknek is.

• Családi adókedvezmények: Január 1-jétől a 30–40 év közötti, kétgyermekes édesanyák is személyi jövedelemadó-mentességet kapnak, miközben az adókedvezmények összege két lépésben megduplázódik.

• Költségvetési hiány: Gulyás szerint bár vannak elmaradások az áfabevételeknél és az uniós forrásoknál, ezek nem veszélyeztetik a költségvetés tarthatóságát, és nem lesz szükség megszorításokra.

• Mercosur-megállapodás: A kormány megosztott a kérdésben, Szijjártó Péter támogatja az egyezményt gazdasági okokból, míg Nagy István agrárminiszter ellenzi, mivel félti a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszerbiztonságot.

• Mezőgazdasági kártalanítások: Az idei aszály főként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéket érintette, eddig 25,6 milliárd forintot fizettek ki, és várhatóan további 5,5 milliárd forint érkezhet az uniós krízisalapból.

• Szőlőkabóca és aranyszínű sárgaság: A kormány 3,8 milliárd forintot biztosít a gyorsan terjedő szőlőbetegség megfékezésére, ebből 1,3 milliárdot a fertőzött ültetvények kivágására, 800 milliót drónos felderítésre, és 1,7 milliárdot permetezésre fordítanak.

Tudósításunk véget ért.

Gulyás Gergely a fővárosi taxisok demonstrációjáról elmondta, hogy a kormány reméli, a fővárosi vezetés képes lesz rendezni az ügyet úgy, hogy az ne bénítsa meg Budapest közlekedését.

Hangsúlyozta, hogy a kormány nem avatkozik be, mivel ez a főváros hatáskörébe tartozik, és a taxisok követeléseinek egy része nem anyagi jellegű, ezért a megoldás politikai szinten is lehetséges lenne.

A főváros és a kormány közötti tárgyalások kapcsán kitért arra, hogy a főváros nem kerülhet csődbe, mert a kormány mindenképpen biztosítani fogja a közszolgáltatások folyamatos működését. Ugyanakkor kiemelte, hogy ha a főváros él az elővásárlási jogával Rákosrendezőn és így egy szerződéses kötelezettséget vállal, akkor a vételár kifizetése az ő felelőssége, azt a kormány nem engedheti el. Hangsúlyozta, hogy a vételár követelésének elengedése jogszabálysértés, sőt, bűncselekmény lenne.

A kormány által indított kérdőívekkel kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy azokat minden elérhető kommunikációs csatornán hirdetni kívánják, beleértve a sajtótermékeket és a televíziót is, társadalmi célú reklám formájában. Hamarosan kiadják majd az adóügyi konzultáció kérdéseit.

Az aszálykárokról szólva Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy az összegzés még folyamatban van, de az előzetes adatok szerint a legnagyobb veszteségek a kukorica- és napraforgó-termesztésben keletkeztek, különösen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben.

Az idei kárenyhítési alap tőkeerős, eddig 25,6 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak, és további igények feldolgozása zajlik.

Magyarország az uniós krízisalaphoz is fordulhat, ahonnan várhatóan 16,2 millió euró – mintegy 5,5 milliárd forint – érkezhet a károk enyhítésére.

A mesterséges intelligencia és az oktatás jövője is napirenden volt. A tegnapi kormányülésen Palkovics László, mint mesterséges intelligenciával foglalkozó kormánybiztos, átfogó tájékoztatást adott arról, milyen hatásai lehetnek az AI terjedésének a munkaerőpiacon, az emberek közötti kommunikációban és az oktatásban.

Gulyás hangsúlyozta, hogy 2025-ben esedékes a Nemzeti Alaptanterv ötéves kötelező értékelése, és ezt alkalomként használják fel arra, hogy felmérjék, milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a köznevelésben. Személyes véleménye szerint a „természetes intelligencia” előtérbe helyezését fontosnak tartja, de szerinte elengedhetetlen, hogy a rendszer reagáljon a mesterséges intelligencia által hozott változásokra. Az oktatásba történő beillesztés módjáról jövőre születhet döntés.

Felmerült egy új légi járat megnyitása az Egyesült Államok és Magyarország fővárosai között. Gulyás Gergely szerint a jelenlegi politikai és háborús helyzetben mindkét ország számára gazdasági és stratégiai előnyökkel járna, mivel a járatok várhatóan teljes kihasználtsággal közlekednének. Hozzátette, hogy konkrét bejelentést majd az illetékes minisztériumok – az Építési és Közlekedési Minisztérium vagy a Külügyminisztérium – tehetnek meg, ha a megállapodás végleges lesz. Megjegyezte, hogy Magyarországnak jelenleg nincs nemzeti légitársasága, de a többségében magyar tulajdonú Wizz Air működik, és a kormány célja, hogy Budapest légi kapcsolatai minél szélesebb körben fejlődjenek.

Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogyan reagál a kormány az Alkotmánybíróság néhány hónappal ezelőtti döntésére, amely a Munka törvénykönyve egyes pontjait alkotmányellenesnek minősítette. A döntés érintette azokat az eseteket, amikor a munkáltatók nem ajánlottak fel másik munkakört az egészségügyi okokból korábbi pozíciójukra alkalmatlanná vált dolgozóknak, de el sem bocsátották őket. Ez azt eredményezte, hogy bár a jogviszonyuk megmaradt, semmilyen juttatást nem kaptak.

A miniszter elmondta, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség a múlt heti ülésén törvénymódosításra tett javaslatot, amelyről tegnap adtak ki közleményt.

Hozzátette, hogy ezt a javaslatot még nem ismeri, de a kormány tanulmányozni fogja, és minden felvetést köszönettel fogad.

Az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, ugyanakkor még nem született végleges kormánydöntés arról, hogyan módosítják a jogszabályt. Gulyás szerint a határidőn belül vannak, így van idő kidolgozni a megoldást.

Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogyan értékeli a kormány Donald Trump kijelentéseit, amelyek szerint Ukrajna az Európai Unió támogatásával képes lehet visszaszerezni teljes területét, az orosz invázió előtti határokig, valamint azt a felvetését, hogy a NATO-tagállamoknak le kell lőniük az orosz repülőgépeket, ha azok megsértik a légterüket.

A miniszter kifejtette, hogy ha egy idegen repülőgép megsérti egy ország légterét, és ezzel veszélyezteti annak biztonságát, akkor azt le kell lőni. Hozzátette, hogy ez természetesen nem vonatkozik olyan esetekre, amikor polgári gépek tévedésből hatolnak be egy másik ország légterébe. Ugyanakkor egy ellenséges, katonai repülőgép esetében szerinte teljesen indokolt a légvédelmi beavatkozás.

Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseit kommentálva Gulyás elmondta, hogy az amerikai elnök korábbi álláspontját személyes véleménye szerint megalapozottabbnak tartja, amelyben nem látott esélyt arra, hogy Ukrajna visszaszerezhetné a területeit. Rámutatott, hogy a háború nemcsak fegyveres harcot jelent, hanem egy diplomáciai küzdelem is zajlik, amelyben nagy jelentősége van annak, hogy a világ legerősebb országának vezetője mit mond – még akkor is, ha ugyanazon a napon a saját külügyminisztere ellentétes nyilatkozatot tesz. Hangsúlyozta, hogy a realitásokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Az Európai Bizottság júliusban mutatta be a 2027-2034 közötti ciklusra tervezett közös költségvetésre vonatkozó átalakítási javaslatait, amely erősen érinti a Közös Agrárpolitika támogatásait is.

A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány a MOSZ-szal és más agrárszervezetekkel folytat egyeztetéseket, mivel azok fenntarthatatlannak tartják az Európai Bizottság által javasolt új KAP-rendszert. Gulyás hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont szerint

a Bizottság javaslata elfogadhatatlan, és ebben Magyarországnak más tagállamokkal – például Franciaországgal – is közös álláspontja van.

Az agrárminiszterek döntési jogköre a jelenlegi tervek szerint csökkenne, ami jelentős problémát okozna a tagállamoknak.

Gulyás Gergely közölte, hogy november 30-ig kell elkészíteni a védelmi ipari beruházási tervet, amely 6300 milliárd forint kedvezményes hitel szétosztását és felhasználását szabályozza az uniós SAFE-programon keresztüli kölcsönből.

A program részletei egyelőre kidolgozás alatt állnak, és a miniszter szerint a határidőre biztosan elkészülnek, így akkor tud majd konkrétumokat mondani arról, mely cégek, konzorciumok és területek részesülhetnek a támogatásból.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány több fontos program előkészítésén dolgozik. Az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban közölte, hogy azon az NGM és a külgazdasági tárca dolgozik, és várhatóan néhány héten belül elkészül a javaslat. Eredetileg szeptember végére tervezték a véglegesítést, de mostanra inkább október közepére várható a program bemutatása. A miniszter szerint a cél az, hogy az akcióterv valóban hatékony segítséget nyújtson a vállalkozásoknak és a munkahelyek megőrzésében.

A közszolgálati dolgozóknak szánt egymillió forintos támogatásról is beszélt, és jelezte, hogy a szabályozás gyakorlatilag már elkészült. Ennek részleteit a kormány néhány napon belül nyilvánosságra hozza, így rövidesen megismerhető lesz, hogyan valósítják meg a támogatás kifizetését.

Október közepére legkésőbb meglesz. Szeptember végére akartuk, aztán majd október közepére szinte biztosan meglesz

– közölte a politikus.

Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogyan értékeli Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként Magyarország energiabiztonsági helyzetét és az orosz gázfüggőség fenntartását. A kérdés arra vonatkozott, hogy az amerikai kormányzat elvárja-e Magyarországtól az orosz energiahordozókról való leválást, illetve megpróbálja-e ezt kikényszeríteni szankciókkal vagy más eszközökkel.

Gulyás elmondta, hogy ezt valójában csak az amerikai elnök tudná megválaszolni, de Orbán Viktor miniszterelnök a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során világosan ismertette azokat a magyar szempontokat, amelyek miatt az ország továbbra is ragaszkodik a biztos, kiszámítható orosz energiabeszerzésekhez és a rezsicsökkentés fenntartásához. Hangsúlyozta, hogy

Trump intelligens üzletember, így vélhetően megérti, milyen gazdasági kockázatot jelentene egy ilyen átállás.

A miniszter az IMF friss tanulmányára hivatkozva megjegyezte, hogy a leválás akár a magyar GDP 4 százalékának elvesztését is eredményezhetné. Szerinte az ilyen mértékű gazdasági kár jól mutatja, miért nem éri meg Magyarország számára feladni az orosz energiát, de hozzátette, hogy arról, Trump hogyan értékelte a beszélgetést, csak maga az amerikai elnök tudna nyilatkozni.

Van egy b-tervezete a kormánynak, 2022-ben már ez felkerült a napirendre az orosz energiaembargóról szóló uniós szankciós csomag megvétózása előtt. Egyelőre szinte kiválthatatlan az orosz ellátás, de a kormány már a diverzifikáció jegyében 6 interkonnektor épített a szomszédos országokkal. A probléma az, hogy egyelőre nem látszik, hogy a szükséges mennyiségben kitől lehetne hosszú távon ennyi gázt venni.

Technikailag elvileg megoldható a leválás, de a kőolaj esetében kérdéses. A második probléma, hogy tudunk-e mástól vásárolni, akkor arra az a válasz, hogy talán, míg a harmadik kihívás, hogy ez mennyibe kerülne, akkor az a válasz, hogy sokba

– tette hozzá.

Gulyás Gergely beszélt az aranyszínű sárgaságról is, amely jelenleg a magyar borászatot fenyegető legnagyobb veszélyt jelenti. Elmondta, hogy ez a betegség az amerikai szőlőkabóca által terjed, és a probléma súlyosságát mutatja, hogy a 19 vármegyéből már 13 érintett, valamint a 22 történelmi borvidékből 15-ben is kimutatták a fertőzést. Hozzátette, hogy bár a betegséget már 2013-ban azonosították Magyarországon, mostanra tömegesen és rendkívül gyorsan terjed.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozására jelenleg egyetlen hatékony módszer van: a fertőzött szőlőtőkék teljes kivágása.

Ennek érdekében a kormány elfogadta az agrártárca előterjesztését, amely alapján 1,3 milliárd forintot biztosítanak a hegyközségeknek a fertőzött ültetvények felszámolására.

Emellett 800 millió forintot különítenek el drónos felderítésre, amely jelenleg a leghatékonyabb eszköz a fertőzés gyors felismerésére. Gulyás kiemelte, hogy a korai észlelés kulcsfontosságú a betegség továbbterjedésének megfékezésében.

További 1,7 milliárd forintot fordítanak permetezésre és más védekezési technológiákra.

A miniszter elmondta, hogy ezeknek az intézkedéseknek az együttes célja a fertőzés visszaszorítása, mivel a teljes magyarországi szőlőállomány veszélyben van. Hozzátette, hogy a betegség az emberekre nem jelent veszélyt, ezért pánikra nincs ok, ugyanakkor a szőlőre nézve pusztító hatású, ezért a megelőzés érdekében elengedhetetlen a fertőzött tőkék eltávolítása. Gulyás szerint a kormány a későbbiekben a kártalanítás kérdéséről is tárgyalni fog, hogy a termelők megfelelő anyagi támogatást kapjanak az ültetvények kivágása után.

Gulyás Gergely beszámolt arról, hogy a kormány a tegnapi ülésén a Szőlő utcai gyermekotthon ügyét is megtárgyalta. Ezzel kapcsolatban az igazságügyi miniszter már tájékoztatta a sajtót, a miniszterelnökséget vezető miniszter pedig hangsúlyozta, hogy az ügy egyszerre érinti egy folyamatban lévő büntetőeljárást és egy példátlan rágalomkampányt.

Elmondta, hogy a büntetőeljárásban nincs kiskorú sértett, és semmilyen gyanú nem merült fel arra vonatkozóan, hogy bármely gyermek sérelmére bűncselekmény történt volna. Kijelentette, hogy nincs elkövető, és nincs gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény sem. Hozzátette, hogy mindezek ellenére egy részben külföldi szálakkal összefüggő, szervezett rágalomhadjárat zajlik, amely hét kormánytagot és magát a kormányt célozza. Ezt a kormány tűrhetetlennek tartja, és határozottan visszautasítja, mivel a vádak megalapozatlanok és az érintettek ártatlansága nem kérdőjelezhető meg.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány a tegnapi ülésén döntött a fegyverpénz kifizetéséről. Kiemelte, hogy a juttatást a korábbi szabályok szerint folyósítják, ugyanazoknak a fegyveres testületeknek, amelyek legutóbb is részesültek belőle.

Ez azt jelenti, hogy a rendőrök, a katonák, a NAV pénzügyőrei és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya kapja meg a hat havi fegyverpénzt.

A miniszter közölte, hogy két új kérdésben kellett külön döntést hozni. Az egyik a határvadászok helyzete volt, mivel a legutóbbi kifizetés idején még nem léteztek. Gulyás hangsúlyozta, hogy ők is fegyveres testületnek számítanak, ezért ugyanúgy jogosultak a juttatásra, mint a rendőrség vagy a honvédség állománya.

A másik döntés a tisztjelölt hallgatókra vonatkozott. A kormány célja, hogy mind a honvéd-, mind a rendőrtisztjelöltek számára biztosítsa a fegyverpénzt. Gulyás rámutatott, hogy a honvédtisztjelöltek jogállása már korábban megváltozott, így ők szolgálatteljesítés közben már katonának minősülnek, és jogosultak a juttatásra. A rendőrtisztjelöltek esetében viszont még szükség van a pontos szabályozás megalkotására, mivel ők is teljesíthetnek szolgálatot a képzésük ideje alatt, így nem tekinthetők pusztán hallgatóknak.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy régóta vita folyik arról, vajon Magyarország leválhat-e az olcsóbb orosz energiáról, és ha igen, ennek milyen költségei lennének. Kiemelte, hogy ha az ország más forrásokból szerezné be a gázt, akkor ez elkerülhetetlenül a családok rezsiköltségeinek növekedésével járna.

A miniszter szerint két dolgot lehet biztosan állítani:

• Egyrészt, ha Magyarország teljesen leválna az orosz energiahordozókról, az az ország energiabiztonságát kockáztatná.
• Másrészt, a költségekről szólva azt javasolta, hogy a belpolitikai viták és különféle becslések helyett az IMF által közzétett jelentést vegyék alapul.

Mint mondta, az IMF egy friss elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság által tervezett, 2027 végéig megvalósuló orosz energiáról való leválás súlyos fenyegetést jelentene a magyar gazdaságra nézve. Az IMF összegzése szerint a legnagyobb veszély Magyarországot és Szlovákiát érintené az egész Európai Unióban.

Kritizálta, hogy az Adria-vezeték problémái miatt az olajellátás nem oldható meg Horvátországon keresztül a tengeren át.

A rezsicsökkentés nem biztosítható a miniszter és a kormány szerint az orosz energiaforrások nélkül. Ezt ismertette Orbán Viktor kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel telefonbeszélgetésében.

Az ügy előzménye, hogy az amerikai államfő is követeli az orosz energiaimport leállítását, míg az Európai Bizottság elnöke, Ursual von der Leyen bejelentette, hogy a testület vámot vetne ki az orosz olaj- és földgázimportra, hogy végleg leválasszák Európát ezekről.

Az IMF elemzéséről itt írtunk részletesen:

Áttekintették a családtámogatások rendszerét, amely segélyalapú helyett munkaalapú lett. Ebben is fontos szerepe van az egykulcsos adórendszernek. Jövőre már közel 5000 milliárd forintot, egész pontosan több mint 4800 milliárd forintot juttatunk családtámogatásokra – folytatta a beszámolót a kormányülésről a miniszter. Gulyás Gergely hozzátette 70 ezerre növelték a bölcsődei férőhelyek számát, így négyszer több helyen érhető el ez a közszolgáltatás.

A családi adókedvezményben a jelenlegi adórendszerből több mint 1 millió szülő részesül – magyarázta a politikus.

Megjegyezte, hogy január 1-jétől új szabály lép életbe, amelynek értelmében először a 30 és 40 év közötti, két gyermeket nevelő édesanyák is személyi jövedelemadó-mentességet kaphatnak. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a családi adókedvezményt a férfiak is igénybe vehetik.

Elmondta, hogy az adókedvezmények összege két lépésben emelkedik: július 1-jétől 50 százalékkal, majd a következő év január 1-jétől további 50 százalékkal növelik a mértékét. Példaként említette, hogy egy gyermek után ez havi 20 ezer forintos kedvezményt jelent, ami éves szinten 240 ezer forintot tesz ki egy család számára. Két gyermek esetében a havi kedvezmény 80 ezer forintra emelkedik, így éves szinten közel egymillió forintot takaríthat meg egy háromgyermekes család.

Kiemelte, hogy ezek a programok folytatódnak.

A kormányülésen részletesen tárgyalta a kabinet az Otthon Start Program állását. A Bankszövetséggel való kapcsolat folyamatos, a 3 százalékos hitelügyintézések gördülékenyen haladnak, az igénylői szám beállt a napi ezres szintre.– mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette, hogy már 15 ezer felett van azoknak a száma, akik már igényelték a kedvezményes hitelt.

Az ingatlanárak kapcsán nemcsak a vevők és az eladók is megmozdultak: 20 százalékkal több ingatlant hirdettek meg a kormány adatai szerint a tavalyi adatokhoz. Budapesten 70, a megyei jogú városokban 60 százalék körül nőtt a meghirdetett lakások száma.

A szokásos módon néhány perc késéssel kezdődik a kormányinfó. A bejelentéseket élőben, percről percre közvetítjük majd.

Csütörtök délelőtt Kormányinfót tart Vitályos Eszter és Gulyás Gergely, ahol várhatóan több fontos gazdasági és politikai kérdésről is szó lesz.

A napirenden szerepelhet az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv, az Otthon Start program helyzete, valamint az orosz energiafüggőség csökkentésére irányuló egyre erősebb uniós és amerikai nyomás is.

Az Otthon Start programról szólva az ingatlanpiaci szakértők szerint a konstrukció iránti kezdeti érdeklődés hamar kifulladhat, mert sok család számára a feltételek nem kedvezőek, és a kínálat korlátozott. Bár a program rövid távon felpörgetheti a keresletet, hosszabb távon nem számítanak tartós piaci hatásra, és valószínűleg gyorsan el fog veszíteni a vonzerejéből.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy új szabályozással gyakorlatilag ellehetetlenítenék Magyarország és Szlovákia orosz energiaimportját.

A cél az, hogy a két ország mielőbb leváljon az orosz gáz- és olajszállításokról, ám a lépés komoly gazdasági és politikai feszültségeket okozhat, mivel mindkét ország jelentős mértékben támaszkodik ezekre az importokra.

Címlapkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 17-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán.