470 kilométer mélységből előkerült valami, ami felforgatja mindazt, amit a világ egyik legkeményebb anyagáról tudtunk

A Dél-Afrikában bányászott két gyémántminta mindegyike tartalmaz olyan zárványokat, amelyek egymással ellentétes kémiai környezetben jönnek létre. A kutatók oxigénben gazdag karbonát ásványokat (oxidált állapot) és oxigénben szegény nikkel ötvözeteket (redukált állapot) egyaránt találtak bennük, ami rendkívül szokatlan jelenség. Yaakov Weiss, a Jeruzsálemi Héber Egyetem vezető kutatója és kollégái

kezdetben annyira meglepődtek a felfedezésen, hogy egy évre félretették a mintákat.

Később rájöttek, hogy a zárványok a gyémántképződés pillanatát örökítik meg, és első alkalommal bizonyítják, hogy gyémántok keletkezhetnek, amikor karbonát ásványok és redukált fémek reagálnak egymással a földköpenyben.

A felfedezés jelentős információkat szolgáltat a földköpeny kémiájáról. A két gyémánt 280-470 kilométer mélységből származik, és első kézzelfogható bizonyítékot nyújt a korábban csak elméleti modellekben létező mélységi kémiai folyamatokról. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy oxidált olvadt anyag mélyebben is előfordul, mint azt korábban feltételezték. Ez arra utal, hogy a gyémántokat a felszínre hozó kimberlit kőzetek is származhatnak 300 kilométernél mélyebbről.

A gyémántképződési reakciók valószínűleg akkor történnek, amikor karbonát folyadékok kerülnek a mélybe a szubdukálódó tektonikus lemezekkel, és a köpeny fémötvözeteivel találkoznak. A nikkelben gazdag zárványok

magyarázatot adhatnak arra is, miért helyettesíti néha nikkel a szén atomokat egyes gyémántok kristályrácsában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images