Recesszió küszöbén az ázsiai gazdaság

A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok konszenzusos becslése 1,2 százalékos évesített zsugorodást vár Japánban a harmadik negyedévben, negyedéves alapon. Az április-júniusi bázishoz képest ez 0,3 százalékos csökkenést jelent. A várakozások jelentős visszaesést jeleznek öt egymást követő bővülés után. Az elemzők véleménye a korábbi felméréshez képest is radikálisan változott, akkor még 0,1 százalékos növekedésről szóltak a várakozások. A hivatalos GDP-adat november 17-én érkezik.

A gyengülés hátterében az export áll,

a közgazdászok negyedéves alapon 4 százalékos visszaesést várnak a korábbi 3,1 százalékos zsugorodással szemben. Júliusban és augusztusban már csökkentek a kivitel adatai, különösen az Egyesült Államok felé, ami főként Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseinek köszönhető. A július végén rögzített, 15 százalékos amerikai vámszint jelentősen rontja a japán exportvállalatok versenyképességét, amit a cégek főként árengedménnyel próbálnak lenyelni.

A gazdasági aktivitás lassulása támogatást adhat az őszi gazdaságélénkítő csomaghoz az új LDP-elnök, Szanae takaicsi számára,

aki a miniszterelnöki pozíció legfőbb várományosa a szakértők szerint. Máig a kinevezése csupán formalitásnak tűnt, a kormánykoalíció felbomlásával azonban akár teljesen új politikai helyzet is előállhat Japánban.

A monetáris politika oldaláról a gazdaság lassulása azt jelenti, hogy a Bank of Japannak nehéz helyzetben kell majd döntést hoznia október 30-án a kamatokról.

Kazuo Ueda jegybankelnök legutóbb nyitva hagyta egy közeli emelés lehetőségét, ugyanakkor jelezte, hogy szorosan figyelik a vámok gazdasági hatását.

A japán gazdaság állapotáról érkező hírek a stagfláció felé mutatnak: az infláció csökkenő trendje ellenére továbbra is a jegybanki cél felett van (augusztusban 2,7 százalék), miközben a recessziós kockázat erősödött.
A rossz növekedési kilátásokra próbál reagálni Takaicsi Szanae napokban meghirdetett gazdaságpolitikai programja, amely laza fiskális és monetáris politikával kívánná stimulálni a gazdaságot. A 2010-es években az ázsiai ország ezt a modellt követte, azóta azonban globális inflációs rezsimváltás történt (ami a kamatszintek emelkedését is magával hozta), így a laza gazdaságpolitika számos akadályba ütközik. Ezek közül a legfontosabb a korábbinál magasabb kamatszint, a pénzügyi rendszerben lévő nagy mennyiségű likviditás, valamint a költségvetés romlása, ami az ország 235 százalékos GDP-arányos államadóssága miatt mindig nagy kockázat marad.
Bár a japán gazdaság kilátásai most a korábbinál nehezebben előrejelezhetőek, az egyértelmű, hogy befektetői szemmel érdemes figyelemmel követni a fejleményeket, piacokat tekintve ugyanis komoly mozgások indulhatnak el a következő hetekben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images