Megkongatták a vészharangot: eltűnhet az olcsó trappista

A szervezet szerint álláspontja szerint a általuk "lex trappistának" hívott szabály nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit. A fogyasztókét azért nem, mert

kiszoríthatja a boltokból az elérhető árú termékeket,

a hazai gyártók számára pedig ez csak egy látszólagos – és minden bizonnyal átmeneti – védőernyő.

A valódi segítség az lenne a szervezet szerint, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.

Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek) - idézi fel az OKSZ.

Szerintük ez a szabály olyan, mint a kígyóuborka paramétereit (egyebek mellett a görbületét is) szabályozó 1988-as EU-s rendelet. A 2009-ben kivezetett rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka.

Nem mindenki szomorú

A Tej Terméktanács korábban úgy nyilatkozott, hogy pozitívan értékeli a Magyar Élelmiszerkönyv trappista sajtra vonatkozó fejezetének megjelenését, amely várhatóan megtisztítja a piacot az átcímkézett, valójában nem trappista termékektől.

A múlt héten életbe lépett szigorúbb előírások kapcsán a szakmai szervezet hangsúlyozta: a sajtkészítmények nevének védelme túlmutat a jogi szempontokon, mivel a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a minőségi élelmiszereket. A trappista, mint Magyarország legismertebb sajtja, kulcsfontosságú terméke a hazai tejiparnak, amelynek gyártási kapacitása az elmúlt időszakban jelentős támogatásokkal bővült.

Az új szabályozás részletesen meghatározza a felhasználható összetevőket, valamint az alakra, méretre, tömegre vonatkozó követelményeket, továbbá az összetételi és érzékszervi jellemzőket. A Terméktanács különösen fontosnak tartja azt az előírást, amely tiltja a félrevezető jelölést és címkézést.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Oláh Tibor