Varga Mihály: egyhangúlag döntött a Monetáris Tanács, indokolt még az óvatosság

Az euró bevezetése jelenleg két okból sincs az asztalon, egyrészt a magyar gazdaság jelenleg nem teljesíti ennek feltételeit, másrészt a miniszterelnök közelmúltbeli nyilatkozata alapján erre nincs akarat. Ha egy ország be akarja vezetni a közös devizát, az csak szoros monetáris és fiskális együttműködéssel valósítható meg. Jelenleg az a cél, hogy teljesítsük a feltételeket, aztán lehet arról beszélni, hogy megvan-e az akarat a csatlakozásra - mondja Varga Mihály.

A jegybanknak inflációs célja van, az a legfontosabb célunk, hogy árstabilitást érjünk el és azt fenntartsuk. Ami a devizapiacon történik nem cél, hanem hasznos következménye a monetáris politikánknak.

Minden hónapban összetett döntést hozunk, amiben kiemelt szerepet játszik az infláció, de sok más tényezőt is figyelembe veszünk - mondja az MNB elnöke a döntések hátterével kapcsolatban.

Jelenleg felülvizsgáljuk a tartalékolási szabályainkat, de most

én nem gondolom azt, hogy tovább kellene növelni az arany szerepét a tartalékon belül, mivel az jelenleg is magasnak számít nemzetközi összehasonlításban

- mondja Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy tervez-e még az MNB aranyvásárlást.

A befektetői várakozásokat, piaci elemzéseket követjük, monitorozzuk, de alapvetően a saját adataink alapján hozunk döntéseket. Szeretnénk, ha a befektetők értenék azt, hogy mit miért csinálunk, de el kell fogadniuk, hogy a monetáris politika legfontosabb célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ez alapján kell meghoznunk a döntéseinket - válaszolja Varga a piaci várakozásokra.

Mindig abból indulunk ki, ami az ismert tény, adat vagy döntés. A kormány nyáron úgy döntött, hogy november végéig fenntartja az árrésstopot, a jelenlegi helyzetben nekünk nincs más dolgunk, mint várni a következő döntést - mondja az árrésstopok kapcsán Varga.

Nem érzek olyan nyomást a jegybankon, ami eltérítene minket az eddig meghozott döntéseinktől

- mondja Varga Mihály az elmúlt hetek kormányzati nyilatkozataira reflektálva.

Az elmúlt hónapokban a forint trendszerű erősödését tapasztaljuk, ami régiós összevetésben is jelentős. Előretekintve is stabil devizapiacra van szükség az árstabilitás eléréséhez, ehhez jó alapot adnak az elmúlt hónapok folyamatai, de a pénzpiaci folyamatokat folyamatosan nyomon kell követni.

A stabilitás érték, ami közelebb visz minket az elsődleges célunk megvalósításához, az árstabilitás eléréséhez

- hangsúlyozza Varga Mihály.

Az inflációban az alapfolyamatok változatlanul erősek, de a forint idén látott erősödése egyre inkább megjelenik az árakban. Hozzáteszi, hogy ez örömteli folyamat, az erősebb forint fokozatosan jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az infláció elleni küzdelem még nem ért véget

- szögezi le az elnök.

A folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben átmenetileg csökkenhet, de az új exportkapacitások belépésével 2026-ban a külső pozíciónk ismét javulhat - emeli ki Varga.

A hazai reálgazdasági folyamatokat kettősség jellemzi, augusztusban a kiskereskedelem bővült, miközben az ipar és az építőipar termelése csökkent. A kettősség a hitelezési folyamatokban is azonosítható, a háztartási hitelállomány bővülése továbbra is élénk, míg a vállalati hitelezésben nem látszik érdemi fordulat. Az elmúlt hónapokban bejelentett támogatott programok egy egyébként is aktív hitelpiacon történnek, így a lakossági hitelezés tovább bővülhet, a vállalati hitelezés dinamikája viszont visszafogott maradhat - mondja az MNB elnöke.

A világgazdasági környezet továbbra is bizonytalan, a globális dezinfláció lassult. A nemzetközi növekedési kilátások kapcsán a bizonytalanság fennmaradt, ebben a tekintetben a geopolitikai feszültségek és a kereskedelempolitikai intézkedések meghatározók. A magyar gazdaság kapcsán a szeptemberi 4,3%-os inflációs adat megfelelt az MNB várakozásainak, de továbbra is a cél felett van, a lakossági várakozások pedig változatlanul magasak - mondja Varga.

A Tanács megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett

- emeli ki rögtön a tájékoztató elején Varga Mihály.

A jegybank továbbra is arra számít, hogy 2027 elejére érhető el fenntartható módon a 3%-os inflációs cél, ebben kulcsfontosságú szerepe van az árfolyam stabilitásának. A Monetáris Tanács meglátása szerint továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.

A döntés egyhangú volt, ellenszavazat nélkül - emelte ki az elnök.

Arra nagy eséllyel lehetett fogadni előzetesen is, hogy továbbra is marad a 6,5%-os alapkamat, a Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki nem számított változtatásra. Az viszont érdekes kérdés lehet, hogy

módosul-e a jegybank kommunikációja

azok után, hogy néhány hete a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyértelműen kamatcsökkentést sürgetett.

A szeptemberi 4,3%-os infláció megfelelt a jegybank várakozásainak, emiatt nem lenne indokolt változtatni az üzeneteken, kérdés, hogy akarnak-e bármilyen módon reagálni a kormány oldaláról érkező nyomásra.

Erre a kérdésre is választ kapunk hamarosan, hiszen délután három órakor megjelenik a jegybank közleménye, illetve sajtótájékoztatót tart Varga Mihály elnök. Az eseményről a Portfolio élőben beszámol.  

Címlapkép forrása: Portfolio