Miközben Franciaország lázad, Olaszország csendben megoldja a nyugdíjkorhatár-kérdést

Olaszországban 2027-től fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, miután a kormány úgy döntött, hogy érvényesíti az élettartam-növekedéshez kötött automatikus korrekciókat. Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) számításai szerint a várható élettartam a 2027–2028-as időszakban három hónappal nő, ezért a nyugdíjba vonulás feltételei is ennek megfelelően módosulnak.

Ennek értelmében 2027. január 1-jétől az általános nyugdíjkorhatár 67 év és 1 hónap, a szolgálati idő pedig 42 év és 11 hónap (nők esetében egy évvel kevesebb) lesz. 2028. január 1-jétől a korhatár 67 év és 3 hónapra, 2029. január 1-jétől pedig 67 év és 5 hónapra emelkedik.

Az automatikus korhatár-emelés rendszere az eurózóna adósságválsága után került be az olasz jogrendbe.

A szabályozás szerint a nyugdíjkorhatárt kétévente felülvizsgálják, és ha a várható élettartam nő, a korhatár is automatikusan emelkedik.

A cél az volt, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható maradjon gyorsan öregedő és fogyó olasz népesség mellett, valamint hogy a válság után visszaszerezzék a befektetők bizalmát.

A rendszer azonban erős politikai vitákat váltott ki. A Giorgia Meloni vezette kormánykoalíción belül a szélsőjobboldali Liga párt – Claudio Durigon munkaügyi államtitkár vezetésével – korábban a mechanizmus befagyasztását követelte, arra hivatkozva, hogy a fizikai munkát végző idősebb dolgozók számára embertelen a folyamatos korhatáremelés. A pénzügyminisztérium is fontolóra vette egy kétéves felfüggesztés lehetőségét, amely 2029-ig szüneteltetné az automatikus emeléseket. A parlamenti költségvetési hivatal számításai szerint a korhatár-befagyasztás 0,4 százalékkal növelte volna a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat 2040-ig, végül azonban a friss költségvetési tervezet alapján az emelés végrehajtása mellett döntöttek.

Olaszországban legutóbb 2019-ben nőtt a nyugdíjkorhatár, akkor öt hónappal 67 évre. Az új, 2027-től életbe lépő emelés tehát az első módosítás a Covid-járvány óta.

Olaszország a kétévente történő automatikus nyugdíjkorhatár-felülvizsgálat rendszerével egy olyan problémát tett kezelhetővé, ami a kontinens jelentős részében akkora politikai darázsfészek, amibe senki sem szeretne belenyúlni. Franciaországban például még a tüntetésekről híres országhoz képest is emlékezetes ellenálláshullámot váltott ki 2023-ban Emanuel Macron francia elnök javaslata, amivel fokozatosan 64 évre emelték a korhatárt. A tervezetet akkor csak a Nemzetgyűlés megkerülésével lehetett elfogadni – végül előző héten pedig a kormány kénytelen volt beáldozni a reformot, hogy elnyerje az ellenzék egy részének támogatását. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdését azóta sem látszik, hogy hogyan fogják kezelni.
Az olasz rendszer egyébként nem egyedi: az OECD országok negyede a várható élettartam emelkedéséhez köti a nyugdíjkorhatár emelését a szervezet 2023-as gyűjtése alapján, köztük például Görögország, Finnország és Portugália. Egy ilyen, szabály alapú szisztémával könnyebb legyűrni a társadalmi ellenállást, mintha amiatt emelnének, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának fenntartása érdekében nem lehet tovább halogatni a reformot. A különbséget jól szemlélteti, hogy míg 2023-ban Párizsban lángokban álltak az utcák, addig Dánia idén az első európai ország lett, ahol a korhatár eléri a 70 évet – a változtatást nagy többséggel fogadták el a parlamentben.
A nyugdíjkorhatár-emelés érvényesítését emellett valószínűleg a befektetők és a tagországok költségvetési hiányát árgus szemekkel figyelő Európai Bizottság is üdvözlik. Az utóbbi időben ugyanis a magát befektetőbarátként pozícionáló kormány a bankok nagyobb költségvetési hozzájárulásának kikényszerítéséről hozott döntést. Olaszország emellett szeretné elérni, hogy befejeződjön az ellene indított túlzottdeficit-eljárás, amit azon EU tagállamokkal szemben folytatnak, akiknek a költségvetési hiánya tartósan meghaladja a 3 százalékot. A dél-európai ország már közel jár ahhoz, hogy a bűvös határ alá szorítsa a hiányt, azonban a tervezett szja-csökkentés megkérdőjelezte, hogy mennyire jelent valódi prioritást a kormánynak a deficit mérséklése. A mostani lépés a kabinet kredibilitásának erősítése felé hat.

Címlapkép forrása: EU