Itt a nagy lehetőség a budapesti cégek számára is – 400 milliós forrásra pályázhatnak a Demján Tőkeprogramban

A kkv-k finanszírozásának kérdéseiről szóló országos roadshow budapesti zárórendezvényét megnyitó beszédében Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke emlékeztetett arra, hogy az MKIK egy éve indította el az úgynevezett kamarai reneszánsz programját, amely arra irányul, hogy az MKIK újra felfedezze a vállalkozói értékeket, és azok kibontakozását segítse elő.

„A vállalkozói értékek újrafelfedezése arról szól, hogy meg tudjuk-e látni a vállalkozókban az ötletet, és ennek az ötletnek a növekedésre gyakorolt hatását, vagy elveszünk azokban az amúgy nagyon fontos tényezőkben, hogy az energia olcsó vagy drága, hogy a munkaerő sok vagy kevés, vagy hogy hozzáférünk-e az adott nyersanyaghoz vagy sem. Nem azt állítom, hogy az utóbbiak nem fontos tételek, csak azt mondom, hogy ne felejtsük el az ötletet” – mondta az MKIK alelnöke. Egyben hozzátette: a kamarának az a feladata, hogy az eszközrendszereivel, például a tőkeprogramja révén a jelenlegi gazdasági helyzetben megtalálja, helyzetbe hozza azokat a vállalkozókat is, akiknek ötletük van, akik értéket tudnak teremteni.

A Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. által nyújtott finanszírozási lehetőségeket a társaság múlt héten kinevezett új vezérigazgatója, Végh Richárd ismertette. Kiemelte, hogy felmérések szerint a KAVOSZ-t, annak szolgáltatásait a hazai vállalkozások 88%-a ismeri. A több mint 20 éve működő társaságnak, illetve a Széchenyi Kártya Programnak több mint 100 ezer vállalkozás volt már az ügyfele, amelynek keretében több mint 10 ezer milliárd forintnyi hitel kibocsátása került sor.

Azzal kapcsolatban, hogy október elején a Széchenyi Kártya Program (SZKP) likviditási típusú hiteleinek kamata 3%-ra csökkent (miután a beruházási hitelek kamatát már márciusban erre a szintre vitték le), elmondta: a lépés jelentősen fokozta a hazai vállalkozások érdeklődését az SZKP termékei iránt, hiszen

egyetlen hónap alatt több mint 5000 igénylés és 280 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett be.

400 millió forintra nőtt a támogatási összeg

A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) kkv-k finanszírozásában betöltött szerepét Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója ismertette. A kkv-k finanszírozási problémáiról szólva elmondta: előfordul, hogy a hitel nem elégséges finanszírozási eszköz a vállalkozások számára, ilyenkor a tőkefinanszírozás segítheti elő, hogy egy adott vállalkozás meg tudja valósítani a fejlesztéseit. A 100 milliárd forintos keretösszegű DSTP-t bemutatva kiemelte: a programra legalább 2 fő foglalkoztató, az elmúlt két évben legalább 300 millió forintos átlagos árbevétellel rendelkező vállalkozások pályázhatnak.

Eredetileg a kkv-k legfeljebb 200 millió forint összeget igényelhettek a programban, azonban ez az értékhatár nemrégiben 400 millió forintra emelkedett.

A DSTP által nyújtott konstrukcióban az MKIK Tőkealap-kezelő 1%-os tulajdonrészt szerez a támogatott vállalkozásban, míg a fennmaradó 99%-ot tulajdonosi hitel formájában biztosítja.

A vissza nem térítendő támogatásokat nem számítva, jelenleg ezt tartom a legjobb finanszírozási forrásnak

– emelte ki Bánfi Zoltán.

Azzal kapcsolatban, hogy a megemelt támogatási összeg révén ma már akár 400 millió forint tőkeforrást tud biztosítani az MKIK Tőkealap-kezelő, a társaság vezérigazgatója kiemelte:

Ez több mint egymillió euró. Jelenleg nincsen ilyen típusú forrás a budapesti vállalkozók számára, ezért mindenképpen unikum ez a program.

A vezérigazgató elmondta: nemcsak a maximális támogatási összeg emelkedett meg, hanem kibővült azon területek köre, amelyre felhasználható a DSTP által nyújtott tőke. A technológiai fejlesztés, a zöld beruházások, kapacitásbővítés stb. mellett így ma már az akvizíció, a forgóeszköz- finanszírozás, az üzleti ingatlanok vásárlása, illetve a generációváltást elősegítő projektek is bekerültek a támogatható célok közé.

A tavasszal indult tőkeprogram eddigi eredményeit ismertetve elmondta: az eddig jelentkező több mint 2000 vállalkozásból több mint 700 cég felelt meg a program kritériumainak, közülük a budapesti és Pest megyei vállalkozások aránya 57%-ot tesz ki, azonban ennek szintje korábban magasabb (61% körüli) volt. Bánfi Zoltán szerint a ráta csökkenésében, vagyis abban, hogy egyre több vidéki vállalkozás jelentkezik a programra, a DSTP-t népszerűsítő országos roadshow is szerepet játszhatott. „Bízom benne, hogy a következő hónapokban ez az arány lemegy 50% környékére” – tette hozzá.

Eddig összesen 137 pályázat esetében született meg a pozitív támogató döntés összesen 27 milliárd forint értékben. A már jóváhagyott pályázattal bíró 137 vállalkozás számára az MKIK Tőkealap-kezelő egy úgynevezett gyorsítósávot hozott létre, ami azt jelenti, hogy gyorsabb adminisztrációval biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy a maximális támogatási összeg 200-ról 400 millió forintra történő emelésével a plusz 200 milliós forráshoz is hozzájuthassanak, ha azt megfelelő felhasználási tervvel, céllal tudják alátámasztani.

Emellett arról is beszámolt Bánfi Zoltán, hogy a DSTP-re jelentkező, illetve a programban forrást már elnyert vállalkozások számára létrehoznak egy Kamarai Tőke Klubot. „Ezzel egyfajta közösséget szeretnénk teremteni, amely meg tudja szólítani azokat a forrásgazdákat, akik azon gondolkodnak, hogy a következő években milyen megoldásokkal, hogyan lehet a kkv-kat helyzetbe hozni” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Visszafogott hitelkereslet

A hazai vállalkozások hitelkeresletéről szóló panelbeszélgetésen Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője kiemelte: a jelenlegi tőke- és likviditási helyzetben a magyar bankszektor meg tudná duplázni a magánszektor irányába kihelyezett kinnlevőségét, vagyis a hitelezés szempontjából nem lehet kínálati korlátokról beszélni. Megjegyezte: Magyarországon 500 ezer társas vállalkozás működik, és ebből csak 110 ezernek (vagyis a vállalkozások mintegy 20%-ának) van vagy volt hitele.

Az MNB igazgatója kihangsúlyozta: a támogatott hitelekre ugyan van kereslet, de a támogatott beruházási hitelek esetében már nem látható érdemi dinamika – a forgóeszköz-hitelek esetében tapasztalható nagyobb kihasználtság. Hozzátette:

a magyar kkv-hitelállomány 50%-a támogatott.

Ez közel 330 milliárd forintba kerül évente, vagyis az állam nagyon sok pénz költ a hitelezés támogatására, de ennek egyelőre a reálgazdasági hozadéka még nem látszik

 – mondta Balatoni András.

Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese szerint a bankok akarnak hitelezni; likviditás, hitelezésre fordítható szabad tőke van bőven. A bankok keresik is a hitelezési lehetőségeket, azonban a keresleti oldal visszafogott.

A kamattámogatott hitelek esetében is ez jellemző, pedig egy 3%-os 10 éves fix kamatozású hitel mindenhol a világon olcsónak számít. Ha egy beruházás 3%-os kamatterhet nem tud kitermelni, akkor meggondolandó, hogy azt meg kell-e valósítani

 – hangsúlyozta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.

Szabó Levente úgy látja, hogy nem a finanszírozás költsége veti vissza a hitelkeresletet, hanem inkább arról van szó, hogy a hazai vállalkozások a jelenlegi bizonytalanabb globális gazdasági környezetben kivárnak. "Ha ez a környezet megnyugszik, akkor a biztonságra való törekvés is enyhülni fog, és akkor a beruházási kedv is meg fog erősödni, ami majd meglátszik a beruházási hitelek dinamizmusán is" – tette hozzá.

Bánfi Zoltán szerint azonban a vállalkozói hitelkereslet alakulásában az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években a vállalkozók hozzá lettek szoktatva a vissza nem térítendő ingyen pénzhez, a 0%-os hitelhez, és jó részük igazából nem akarja úgy megvalósítani az adott projektjét, hogy a felvett forrást vissza kelljen fizetnie, mert egyszerűen nem ez égett bele a gondolkodásába az elmúlt 15 évben.

Kiemelte a tőke és a hitel kombinációjának fontosságát, utalva arra, hogy a bankok elfogadják önerőként a DSTP-ből származó forrást. A tőkeprogram másik fontos előnyeként emelte ki, hogy a legtöbb esetben fedezet nélkül hozzá lehet jutni a finanszírozáshoz.

DSTP, mint a tőzsdére lépés előszobája?

A fórum második, a tőkefinanszírozás gyakorlati kérdéseit vizsgáló panelbeszélgetésen Halápi Dóra, a Halápi és Ivicsics Ügyvédi Társulás partnere azt emelte ki, hogy a vállalkozókat edukálni kell, mert jellemzően nem szeretnek külső finanszírozást igénybe venni, és hogyha ezt meg is teszik, akkor elsősorban a hitelhez nyúlnak, és csak kevesen nyitottak a tőkefinanszírozásra.

A panelbeszélgetésen két, a DSTP-re regisztrált cég (Billingo, Kastélypark Klinika) tulajdonosa is részt vett. Kóka János, a Kastélypark Klinika tulajdonosa szerint a tőkepiac hagyományos intézményei a kkv-szektor nagyon nagy része számára lényegében hozzáférhetetlenek, mivel olyan feltételrendszereket támasztanak a kkv-k felé, amelyek mellett a cégek egyszerűen nem akarnak tökét bevonni. „A DSTP erre ad választ, és nem azért, mert nagyon kedvezőek a feltételei, hanem mert az nem egy hagyományos tőkepiaci finanszírozás, hanem lényegében egy mezannine finanszírozás (mind hitel-, mind tőkejellegű tulajdonságokkal rendelkezik – a szerk.), ami iszonyúan hiányzik Magyarországon” – hangsúlyozta Kóka János.

Sárospataki Albert, a Billingo alapítója, vezérigazgatója is azt emelte ki, hogy tapasztalatai szerint a kkv-k jellemzően nem nagyon szeretik a befektetői tőkét, mert olyan percepcióik vannak, hogy például a tulajdonos majd túlságosan bele fog szólni a vállalkozás életébe, vagy egyenesen elveszi majd a céget. A Billingo vezére szerint a DSTP keretében ésszerű feltételek mellett lehet tőkét bevonni.

Azok a félelmek is kezelhetők, hogy akkor most kapunk egy tőkéstársat, mivel ha visszafizetjük a tőkét, akkor kiszáll a tőkealap

– hangsúlyozta Sárospataki Albert. Bánfi Zoltán ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy

a DSTP keretében folyósított tőkét és tulajdonosi hitelt többletköltség nélkül bármikor visszafizethetik a vállalkozások a tőkealapnak.

Annak kapcsán pedig, hogy az MKIK Tőkealap-kezelő 1%-os tulajdonrészt szerez a támogatott vállalkozásokban, elmondta: az állam nem lesz tulajdonos, az MKIK Tőkealap-kezelő válik tulajdonossá a befektetési jegyeken keresztül .

A tőkebevonás másik formájáról, a tőzsdére lépésről Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója elmondta: a Magyarországon működő 500 ezer társas vállalkozásból 35 év alatt 155 jutott el arra a szintre, hogy tőzsdére kerüljön. Bánfi Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy a vállalkozók hozzászokjanak a tőke használatához, logikájához, és utána tőzsdére menjenek, tovább növekedjenek.

Bízom benne, hogy mi leszünk az új tőzsdei előszoba, az új Xtend

– mondta az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatója.

Ami az esetleges tőzsdére lépést illeti, Kóka János a Doktor24 cégcsoport kapcsán, amelyhez a DSTP-hez csatlakozott Kastélypark Klinika is tartozik, elmondta: belátható időn belül szeretnének az első jelentős egészségügyi szolgáltató lenni a tőzsdén, készülnek is erre, "lépegetnek" azokon az edukációs lépcsőfokokon, amelyek odáig elvezetnek. "A tőzsdére lépés egy ugródeszka lehet a regionális terjeszkedéshez is” – tett hozzá Kóka János.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ