• Megjelenítés

Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 253
A magas inflációt az az illúzió is hajtja, hogy még feszes a munkaerőpiac

A magas inflációt az az illúzió is hajtja, hogy még feszes a munkaerőpiac

Idénre 1%-os gazdasági növekedést és 4,5%-os inflációt valószínűsít az ING Bank - derült ki a pénzintézet sajtótájékoztatóján, ahol Virovácz Péter, a bank vezető elemzője ismertette a hazai gazdaság rövidtávú kilátásaira vonatkozó előrejelzésüket. Virovácz Péter kiemelte: a magas inflációt az az illúzió is hajtja, hogy feszes a munkaerőpiac. Nincsenek nagyon durva  elbocsátási hullámok, inkább rejtett leépítések zajlanak, jegyezte meg. Az elemző nem számol azzal, hogy változna idén az alapkamat, illetve év végére 410-415 körüli euró/forint-árfolyamot vár.

Nálunk ellenzik a legtöbben a sorkatonaság visszaállítását egy európai felmérés szerint

Nálunk ellenzik a legtöbben a sorkatonaság visszaállítását egy európai felmérés szerint

Kilenc európai ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya (58%), akik ellenzik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 12 európai országra kiterjedt közvélemény-kutatásából. A felmérésből kiderül az is, hogy a vizsgált országuk közül Donald Trump megítélése hazánkban a legkedvezőbb annak kapcsán, hogy mennyire végzett jó munkát az ukrajnai háború befejezését célzó erőfeszítések terén. Egyben Magyarországon a legmagasabb azok aránya (46%), akik ellenzik az USA-tól független európai nukleáris elrettentő erő kiépítését.

Lesújtó véleményt mondott az Orbán-Fico-párosról a volt szlovák külügyminiszter

Lesújtó véleményt mondott az Orbán-Fico-párosról a volt szlovák külügyminiszter

Magyarország és Szlovákia az 1990-es években, a 2000-es évek elején két olyan ország volt, amelyeket sokan a sikeres átalakulás mintájaként emlegettek Európában, mára viszont már nem szolgálnak példaként az EU-ba igyekvő országok számára, sőt, az EU egységének megbontására irányuló kísérletekkel hozhatók összefüggésbe - mondta Pavol Demeš, Szlovákia volt külügyminisztere a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. A visegrádi együttműködésről szólva kiemelte: az meglehetősen befagyott állapotban van, 2+2-es formáció alakult ki a csoporton belül, miután Csehország és Lengyelország más utat követ az Európai Unióval és a NATO-val folytatott párbeszéd és együttműködés terén.

Az utódlás kérdését sok családi cég nem kezeli elég professzionálisan

Az utódlás kérdését sok családi cég nem kezeli elég professzionálisan

A hazai családi cégek háromnegyede súlyos hiányosságokkal küzd a család és a vállalat kapcsolatának professzionálissá tételében, sok vállalkozásnál az utódlási tervek kidolgozását is elmulasztják vagy nem kezdték meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából, amelyet a Grémium az Utódlásért Egyesülettel és az Optennel együtt szervezett meg.

Párizsban 15 év alatt vált gyalogos- és bringabaráttá a rakpart - Budapesten hány év kell ehhez?

Párizsban 15 év alatt vált gyalogos- és bringabaráttá a rakpart - Budapesten hány év kell ehhez?

Budapest belvárosi rakpartjának gyalogos- és bringabaráttá alakítása a város egyik ikonikus zónáját, világörökségi környezetét teheti élhetővé - emelte ki Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a BKK Balázs Mór Konferenciáján. Példaként kiemelte, hogy Párizsban ehhez 15 év kellett, egyben reméli, hogy ez Budapesten "kicsit gyorsabban fog megvalósulni". Az Újbuda-Újpest-villamostengelyről szólva elmondta: a következő 25 évet meghatározó jelentőségű, több városfejlesztési kérdést is magában foglaló projekt lesz. Elhangzott az is: 70 elektromos autóbusz áll majd jövőre forgalomba Budapesten. Továbbá lezárás előtt áll a feltételes, nyílt tárgyalásos közbeszerzési eljárás maximum 160 trolibusz beszerzésére.

Május végén 155 milliárdos új pályázati konstrukció nyílhat meg kkv-k számára

Május végén 155 milliárdos új pályázati konstrukció nyílhat meg kkv-k számára

A tervek szerint május 20-án 155 milliárd forintos kerettel egy új terméket indítanak el a Demján Sándor Program azon részeként, amely a vállalkozásfejlesztési uniós programok felgyorsítását célozza. A kombinált konstrukció finanszírozási igényt tanácsadással és vissza nem térítendő támogatással ötvöz majd. A forráskeret május végén nyílhat meg - mondta Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a Demján Sándor Program aktuális állását ismertető sajtótájékoztatón. Az államtitkár azt is közölte, hogy a Demján Sándor Program „1+1” beruházás-élénkítő támogatási konstrukciójában mintegy 19 milliárd forint értékben már 183 kkv-pályázati kérelem kapott pozitív támogatói döntést. Az érintett kkv-k május 8. és 20. között kapták/kapják meg az értesítéseket.

2010 óta nem látott mélypontra esett egy fontos beruházási mutató a magyar gazdaságban

2010 óta nem látott mélypontra esett egy fontos beruházási mutató a magyar gazdaságban

Drasztikusan, 16 százalékra csökkent a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által megkérdezett azon magyarországi cégek aránya, amelyek növelni tervezik fejlesztési kiadásaikat, miközben 30 százalék visszafogná azokat. A mínusz 14 százalékos egyenleg a legkedvezőtlenebb adat 2010 óta, azaz a pénzügyi világválság óta - derül ki DUIHK tavaszi konjunktúrajelentéséből. Arra a kérdésre, hogy ma ismét Magyarországra vinnék-e beruházásaikat, a megkérdezettek cégvezetők 78 százaléka igennel válaszolt. Tavaly még 80 százalék volt ez a ráta, vagyis négy év alatt tíz százalékponttal csökkent a mutató.

Igen fájó pontra mutatott rá a hazai cégek kapcsán a Corvinus kutatása

Igen fájó pontra mutatott rá a hazai cégek kapcsán a Corvinus kutatása

A kutatás-fejlesztést, az innovációt a versenyképességhez való hozzájárulás tekintetében alig tartják fontosnak a hazai közép- és nagyvállalatok vezetői – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb versenyképességi kutatásából. A felmérést ismertető kiadvány bemutatóján a kutatást készítő Versenyképesség Kutató Központ (VKK) igazgatója, Chikán Attila elmondta: az innováció a magyar gazdaság Achilles-sarkának számít évtizedek óta. A felmérésben a vállalatok magas gyakorisággal mondták azt, hogy a vevői piac nem készteti őket az innovációra.

A CETIN egy bevásárlóközpontban átadta az ország első olyan beltéri rendszerét, amelyen 5G-n elérhető mindhárom mobilszolgáltató

A CETIN egy bevásárlóközpontban átadta az ország első olyan beltéri rendszerét, amelyen 5G-n elérhető mindhárom mobilszolgáltató

A CETIN Hungary Zrt. múlt héten üzembe helyezte Magyarország első olyan multioperátoros beltéri antennarendszerét, amelyen mindhárom publikus mobilszolgáltató szolgáltatása 5G képességgel elérhető – mondta az idén ötéves telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató vállalat sajtóreggelijén a cég vezérigazgatója. Kübler-Andrási Judit kiemelte: a cég 2020-2024 között több mint 100 milliárd forintot ruházott be infrastruktúrafejlesztésre.

„Elképesztő, hogy egy amerikai elnök lúzernek nevezheti a Fed vezetőjét” – Milyen károkat okozhat a Trump-jelenség?

„Elképesztő, hogy egy amerikai elnök lúzernek nevezheti a Fed vezetőjét” – Milyen károkat okozhat a Trump-jelenség?

„Nem tudtam elképzelni korábban, hogy a Harvardtól el lehet venni állami forrásokat, és a Fed elnökét lúzernek lehet nevezni. Nagy annak a veszélye, hogy elfogadottá válnak olyan dolgok, amelyek korábban teljesen elképzelhetetlenek voltak” – így értékelte a Trump-jelenség legfőbb veszélyeit a Portfolio-nak adott interjúban Érdi Péter, a michigani Kalamazoo College professzora, a komplex rendszerek tudományának tanára. A 2002 óta Amerikában oktató, kutató egyetemi tanár a Trump által elindított vámháború kapcsán kiemelte: már régóta tudott volt, hogy a globális kereskedelmi rendszer nem működik megfelelően. Az amerikai elnök vámintézkedései – amelyek durván beavatkoznak egy komplex dinamikus rendszer működésébe – ezt nem fogják tudni orvosolni. Szerinte a leghatékonyabb megoldás egy olyan új globális kereskedelmi megállapodás létrehozása lehetne, amelyben az egyes gazdaságok elkötelezik magukat a belső gazdasági egyensúlytalanságok kezelése mellett, ahelyett, hogy azokat külkereskedelmi többlet formájában külsőleg kiterjesztenék.

Nagy Márton: Nagy esélye van annak, hogy meghosszabítjuk az árrésstopot

Nagy Márton: Nagy esélye van annak, hogy meghosszabítjuk az árrésstopot

A kormány május 21-e körül dönt az árrésstopról, nagy esélye van annak, hogy meghosszabbítják az intézkedést – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Demján Sándor Program aktualitásairól szóló sajtótájékoztatón. "Egy nagyon érdekes kérdésnek" nevezte, hogy az árrésszabályozásnak lehet-e létjogosultsága akár örökre.

Kurali Zoltán: Az elsődleges feladat az infláció letörése

Kurali Zoltán: Az elsődleges feladat az infláció letörése

Elsődleges feladatnak az infláció letörését nevezte meg Kurali Zoltán, az MNB alelnökjelöltje a ma délelőtti parlamenti meghallgatásán. "Mindent meg kell tenni, hogy az infláció visszatérjen a 2-4%-os toleranciasávba" - mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságában zajló meghallgatásán, amelyről élőben tudósítottunk. Kurali Zoltán a posztjáról április 21-én távozó Patai Mihály jelenlegi MNB-alelnök helyét veszi majd át.

Egy gyenge USA képét sugallja Trump Oroszországgal kapcsolatos politikája

Egy gyenge USA képét sugallja Trump Oroszországgal kapcsolatos politikája

Nem egyértelmű, hogy Trump kereskedelempolitikai intézkedéseivel az USA legalább „nyer annyit a vámon, mint amennyit veszít a réven” – mondta Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet a Magyar Atlanti Tanács Egy új világrend küszöbén című konferenciáján. Az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatok igazgatója egyben kiemelte: Oroszország sok szempontból saját érdekeit hallja vissza a washingtoni nyilatkozatokban, ami Oroszországból nézve nem egy erős, hanem egy gyenge Amerika képét sugallja.

A részletes nyugdíjadatok megszerzése érdekében ismét beperli az Államkincstárt a költségvetési szakértő

A részletes nyugdíjadatok megszerzése érdekében ismét beperli az Államkincstárt a költségvetési szakértő

Március közepén pert indított a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, miután a MÁK elutasította közérdekű adatigénylését az idei évben folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatait illetően. A kutató 2023-ban, illetve 2024-ben is beperelte már a MÁK-ot ugyanezen adatok közreadásának elutasítása miatt, csak akkor a 2017-2022, illetve 2023-2024 közötti időszakra vonatkozó információk ügyében. A közgazdász mindkét pert megnyerte, vagyis végül megkapta a kért adatokat, így most is arra lehet számítani, hogy hozzájut a középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát bemutató elemzéséhez (technikai kivetítéshez) szükséges információkhoz. Romhányi Balázs adatigényléseinek sorozatos elutasítása a kutató szerint megerősíti az egyes országok költségvetésének átláthatóságát vizsgáló Open Budget Survey nemzetközi felmérés Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb, tavalyi eredményét, miszerint hazánk a vizsgált 125 országból álló rangsor 100. helyére esett vissza, ami a régió országai között a legrosszabb helyezésnek számít.

Egyre több vezető váltana

Egyre több vezető váltana

Az építőiparban és az IT/pénzügy területen a legmagasabb az új pozíciók iránt nyitott vezetők aránya – hangzott el a GI Group Holding munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég tájékoztatóján. Ha pedig nem a szektorokat, hanem a cégeken belüli részlegeket vizsgáljuk, akkor az értékesítési és a HR területen mutatható ki a legmagasabb váltási ráta.

A régióban Magyarország lehet az egyik fő nyertese a német politika megváltozásának

A régióban Magyarország lehet az egyik fő nyertese a német politika megváltozásának

A közép-és kelet-európai térségen belül Magyarország lehet az egyik legnagyobb nyertese a német költségvetési politika lazításának – hangzott el a Concorde befektetői konferenciájának (CEE Investor Day) keretén belül megrendezett sajtóeseményen, ahol magyar, lengyel és román gazdasági elemzők, szakértők tekintették át a régió gazdasági kilátásait.

Nagy Márton: 1-2 hetet adok, aztán újabb ársapka jöhet, ezúttal a bankszámlákra

Nagy Márton: 1-2 hetet adok, aztán újabb ársapka jöhet, ezúttal a bankszámlákra

A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.

Kitolja az e-nyugta bevezetésének határidejét a kormány

Kitolja az e-nyugta bevezetésének határidejét a kormány

A vállalkozások számára a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás (e-nyugta) kötelezettsége 2026. szeptember 1-jére tolódik ki az eredetileg tervezett 2025. július 1-jei időpontról – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által szervezett háttérbeszélgetésen. Az erről szóló módosítást várhatóan tavasszal rögzítik jogszabályban.

Gyengén muzsikál a magyar gazdaság, de miért?

Gyengén muzsikál a magyar gazdaság, de miért?

Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.

Baljós jelek a magyar gazdaságban, így látják a helyzetet a cégvezetők

Baljós jelek a magyar gazdaságban, így látják a helyzetet a cégvezetők

A hazai cégvezetők 415 forintos euróárfolyammal számolnak az idei évre, valamint 1,8%-os GDP-növekedést és 4,8%-os inflációt várnak 2025-re – derült ki a PwC idei Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből. A 2012 óta készülő felmérés történetében az eddigi legalacsonyabb szintre (39%-ra) csökkent azon hazai felsővezetők aránya, akik nagyon vagy rendkívül bizakodóak saját vállalatuk következő 12 hónapra vonatkozó bevételnövekedési kilátásait illetően.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility