Magyarországon a nagyvállalatok mintegy 30%-a használt ipari robotokat 2022-ben, ami a negyedik legmagasabb rátának számít az EU-ban – olvasható ki az Eurofound friss elemzéséből. A szolgáltató robotok terén pedig 10% körüli rátát tett ki a hazai mutató, ami megfelel az uniós átlagnak.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
Egy 15 éves magyar fiatal arra számíthat, hogy kerek 37 évet fog dolgozni élete során – derül ki az Eurostat 2023-as adataiból. Ez szinte tejesen megfelel az uniós átlagnak (36,9 év). A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, miután 2013-ban még csak alig 31 évnyi munkára számíthattak a 15 éves magyarok.
Az infláció érzékelése továbbra is jelen van a hazai vállalkozások körében, amelyek jelentős hányada, közel 60%-a beépíti áraiba a drágulást – derül ki a VOSZ Barométer felmérés második negyedévre vonatkozó friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérés szerint a cégek legnagyobb része még mindig az inflációt tartja az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémának.
A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.
Idén is a második legrosszabb besorolást kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolja a világ országait. 2021 óta így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Szerte Európában jelentős a támogatottsága annak, hogy az Ukrajnát támogató országok növeljék a Kijevnek szánt fegyver- és lőszerellátást – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 14 európai országra (de Magyarországra nem) kiterjedő közvélemény-kutatásából. Mindamellett az összes felmérésbe bevont államban a közvélemény többsége ellenzi, hogy országuk harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.
Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.
A magas energiaköltségeket, a túl nagy mértékű uniós szabályozási terhet, valamint az elhúzódó engedélyezési eljárásokat tekinti az Európai Munkaadói Szövetség (BusinessEurope) azoknak a fő strukturális problémáknak, amelyekkel jelenleg az európai vállalatoknak meg kell küzdeniük – mondta el a BusinessEurope elnöke, valamint főtitkára azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezett meg abból az alkalomból, hogy a BusinessEurope vezető testülete, az Elnökök Tanácsának aktuális ülését ma és holnap Budapesten rendezik meg.
A 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) szüleivel él. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD friss, különböző társadalmi mutatókat vizsgáló jelentéséből. Az elemzés idén kiemelten a termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának kérdésével foglakozott, amelynek alakulására hatással vannak a lakhatási költségek, ezen keresztül a mamahotelben élő fiatalok aránya is. A 2022-es adatok szerint az első gyermeküket átlagosan közel 29 évesen szülik a magyar nők, miközben az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor itthon 2000-ben még 25 év volt.
Nem éri el az OECD-országok átlagát a 15 éves magyar diákok teljesítménye a kreatív gondolkodást mérő mutatóban – derül ki abból a friss PISA-felmérésből, amely most először a tanulók kreativitását mérte fel. A 2022-ben felvett új index arról ad képet, hogy az egyes országok oktatási rendszerei mennyiben képesek felkészíteni a diákokat a kreatív gondolkodásra, amely egyre fontosabb készséggé válik a munkaerőpiacon a digitalizáció, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével. Az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére. Ez ismét rámutat arra, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén súlyos problémák mutathatók ki.
Uniós összevetésben az ötödik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Sok év után tavaly megállt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának csökkenése Magyarországon – derül ki az Eurostat 2023-as adatokat összesítő jelentéséből. A tavalyi 19,7%-os hazai ráta 1,3 százalékponttal haladja meg a 2022-es adatot, azonban az így is alacsonyabb az EU 21,4%-os átlagánál.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2023-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 87,9%-os foglalkoztatottsági ráta a hatodik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban.
Négy magyar cég szerepel a közép- és kelet-európai térség 100 legnagyobb technológiai vállalatát rangsoroló listán. A Digital Poland Foundation által összeállított, úgynevezett digitális bajnokokat tartalmazó rangsorba azok a tech cégek kerülhetnek fel, amelyek értéke legalább 100 millió dollárt tesz ki. A rangsorban 41 lengyel vállalat szerepel – ami részben az ország gazdaságának méretével is magyarázható –, de még Csehország is 15, Észtország pedig 12 céggel van jelen a listán. A cseh cégek közül számos olyat találni, amelyek Magyarországon is elég ismertek, ilyen például a kifli.hu anyacége (a Rohlik), az Alza, a Notino, a Packeta vagy a Kiwi.com. Ezen kívül a lista top20-as cégei között további olyan ismerős nevek is felbukkannak, mint a romániai eMag, az észt Bolt vagy a litván Vinted.
A 15-29 év közötti magyar fiatalok közel 11%-a nem tanult és nem is dolgozott 2023-ban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az elmúlt két évhez képest tavaly nem csökkent, hanem hajszálnyival (0,1 százalékponttal) nőtt a mutató. A 10,9%-os tavalyi hazai ráta azonban így is jobb az uniós átlagnál (11,2%).
A magyarországi cégek csupán alig 4%-a használ mesterséges intelligencián alapuló technológiát. A 3,7%-os ráta a harmadik legalacsonyabb aránynak számít az EU-n belül.
Ősszel fog döntést hozni a kormány arról, hogy jövőre is megmarad-e a gyógyszergyártói különadó, illetve a gyógyszergyártói extraprofitadó – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa vezetett szaktárca és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásárakor. A tárcavezető személyes véleményét tolmácsolva leszögezte: azt az álláspontot képviseli, hogy abban a szektorban, ahol nincs extraprofit, ott ki kell vezetni az extraprofitadót. A gyógyszeripart pedig ilyen szektornak tartja.
A hitelfelvétel szinte mindig egy hosszú, stresszes folyamat, néha láthatatlan buktatókkal. Ezért Tamás barátom összeszedte...
A személyes adatok kezelésével járó tudományos kutatások kapcsán elsődleges kérdés, hogy a GDPR alkalmazása során...
Ez a szélsőjobb nem az a szélsőjobb - summázta véleményét Krekó Péter a német tartományi választások eredményéről.... 
December 2-től benyújtható a digitális termék-innovációs fejlesztéseket támogató pályázat mikro-, és kisvállalkozások... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer jelentése... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Checklistben Kókai Ádám meteorológust kérdeztük.
Mi lesz az Airbnb-tilalom következménye?
Nem jók a húzóágazat kilátásai.
