Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
A CETIN Hungary Zrt. múlt héten üzembe helyezte Magyarország első olyan multioperátoros beltéri antennarendszerét, amelyen mindhárom publikus mobilszolgáltató szolgáltatása 5G képességgel elérhető – mondta az idén ötéves telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató vállalat sajtóreggelijén a cég vezérigazgatója. Kübler-Andrási Judit kiemelte: a cég 2020-2024 között több mint 100 milliárd forintot ruházott be infrastruktúrafejlesztésre.
„Nem tudtam elképzelni korábban, hogy a Harvardtól el lehet venni állami forrásokat, és a Fed elnökét lúzernek lehet nevezni. Nagy annak a veszélye, hogy elfogadottá válnak olyan dolgok, amelyek korábban teljesen elképzelhetetlenek voltak” – így értékelte a Trump-jelenség legfőbb veszélyeit a Portfolio-nak adott interjúban Érdi Péter, a michigani Kalamazoo College professzora, a komplex rendszerek tudományának tanára. A 2002 óta Amerikában oktató, kutató egyetemi tanár a Trump által elindított vámháború kapcsán kiemelte: már régóta tudott volt, hogy a globális kereskedelmi rendszer nem működik megfelelően. Az amerikai elnök vámintézkedései – amelyek durván beavatkoznak egy komplex dinamikus rendszer működésébe – ezt nem fogják tudni orvosolni. Szerinte a leghatékonyabb megoldás egy olyan új globális kereskedelmi megállapodás létrehozása lehetne, amelyben az egyes gazdaságok elkötelezik magukat a belső gazdasági egyensúlytalanságok kezelése mellett, ahelyett, hogy azokat külkereskedelmi többlet formájában külsőleg kiterjesztenék.
A kormány május 21-e körül dönt az árrésstopról, nagy esélye van annak, hogy meghosszabbítják az intézkedést – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Demján Sándor Program aktualitásairól szóló sajtótájékoztatón. "Egy nagyon érdekes kérdésnek" nevezte, hogy az árrésszabályozásnak lehet-e létjogosultsága akár örökre.
Elsődleges feladatnak az infláció letörését nevezte meg Kurali Zoltán, az MNB alelnökjelöltje a ma délelőtti parlamenti meghallgatásán. "Mindent meg kell tenni, hogy az infláció visszatérjen a 2-4%-os toleranciasávba" - mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságában zajló meghallgatásán, amelyről élőben tudósítottunk. Kurali Zoltán a posztjáról április 21-én távozó Patai Mihály jelenlegi MNB-alelnök helyét veszi majd át.
Nem egyértelmű, hogy Trump kereskedelempolitikai intézkedéseivel az USA legalább „nyer annyit a vámon, mint amennyit veszít a réven” – mondta Szemerkényi Réka volt washingtoni nagykövet a Magyar Atlanti Tanács Egy új világrend küszöbén című konferenciáján. Az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatok igazgatója egyben kiemelte: Oroszország sok szempontból saját érdekeit hallja vissza a washingtoni nyilatkozatokban, ami Oroszországból nézve nem egy erős, hanem egy gyenge Amerika képét sugallja.
Március közepén pert indított a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, miután a MÁK elutasította közérdekű adatigénylését az idei évben folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatait illetően. A kutató 2023-ban, illetve 2024-ben is beperelte már a MÁK-ot ugyanezen adatok közreadásának elutasítása miatt, csak akkor a 2017-2022, illetve 2023-2024 közötti időszakra vonatkozó információk ügyében. A közgazdász mindkét pert megnyerte, vagyis végül megkapta a kért adatokat, így most is arra lehet számítani, hogy hozzájut a középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát bemutató elemzéséhez (technikai kivetítéshez) szükséges információkhoz. Romhányi Balázs adatigényléseinek sorozatos elutasítása a kutató szerint megerősíti az egyes országok költségvetésének átláthatóságát vizsgáló Open Budget Survey nemzetközi felmérés Magyarországgal kapcsolatos legfrissebb, tavalyi eredményét, miszerint hazánk a vizsgált 125 országból álló rangsor 100. helyére esett vissza, ami a régió országai között a legrosszabb helyezésnek számít.
Az építőiparban és az IT/pénzügy területen a legmagasabb az új pozíciók iránt nyitott vezetők aránya – hangzott el a GI Group Holding munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég tájékoztatóján. Ha pedig nem a szektorokat, hanem a cégeken belüli részlegeket vizsgáljuk, akkor az értékesítési és a HR területen mutatható ki a legmagasabb váltási ráta.
A közép-és kelet-európai térségen belül Magyarország lehet az egyik legnagyobb nyertese a német költségvetési politika lazításának – hangzott el a Concorde befektetői konferenciájának (CEE Investor Day) keretén belül megrendezett sajtóeseményen, ahol magyar, lengyel és román gazdasági elemzők, szakértők tekintették át a régió gazdasági kilátásait.
A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
A vállalkozások számára a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás (e-nyugta) kötelezettsége 2026. szeptember 1-jére tolódik ki az eredetileg tervezett 2025. július 1-jei időpontról – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által szervezett háttérbeszélgetésen. Az erről szóló módosítást várhatóan tavasszal rögzítik jogszabályban.
Magyarország gazdasága a kelet- és közép-európai régió országainak többséghez képest rosszabbul teljesített az EU-hoz történt csatlakozás óta eltelt két évtizedben – hangzott el a Társadalmi riport 2024 című tanulmánykötet bemutatóján. Önmagában imponáló felzárkózási eredményt ért el az ország az EU átlagához képest az egy főre jutó GDP és az egy főre jutó tényleges fogyasztás terén, azonban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 11 kelet- és közép-európai ország csoportján (EU11-ek) belül az ország pozíciója jelentősen romlott. A társadalmi konvergencia legtöbb mutatója terén is Magyarországon lassú és kismértékű volt a felzárkózás az EU magállamaihoz, addig az EU11-ek többi országánál valamelyest gyorsabb és nagyobb mértékű volt ez a folyamat, így Magyarország relatív lemaradásának mértéke nőtt.
A hazai cégvezetők 415 forintos euróárfolyammal számolnak az idei évre, valamint 1,8%-os GDP-növekedést és 4,8%-os inflációt várnak 2025-re – derült ki a PwC idei Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből. A 2012 óta készülő felmérés történetében az eddigi legalacsonyabb szintre (39%-ra) csökkent azon hazai felsővezetők aránya, akik nagyon vagy rendkívül bizakodóak saját vállalatuk következő 12 hónapra vonatkozó bevételnövekedési kilátásait illetően.
Aggasztó irányokat látni a mesterséges intelligencia fejlődése terén – figyelmeztetett Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász a Project Syndicate nemzetközi véleményoldal által – a párizsi AI-csúcstalálkozó keretében – megrendezett fórumon. Az MIT professzora szerint a technológiai óriáscégek által követett jelenlegi megközelítés ugyanis nem afelé mutat, hogy az AI majd a munkavállalók nagyobb termelékenységét segíti elő, illetve a jelenlegi trendek szerint a polgárok és a fogyasztók sem fognak nagyobb kontrollt élvezni az adataik felett.
Továbbra is Magyarország számít az EU legkorruptabb tagállamának – derül ki a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International berlini központja által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2024-es globális rangsorában. A friss eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt 12 évben Magyarország pontszáma esett vissza a legjobban az EU-tagállamok között.
Az amerikai infláció növekedését és az USA gazdasági növekedésének lassulását várják a szakértők a Donald Trump Kanadával, illetve Mexikóval szemben kivetett vámintézkedései miatt. Az elemzők az inflációs hatás részeként különösen az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedését emelik ki, de egy átlagos autó ára is 3000 dollárral emelkedhet majd az USA-ban. Szakértők szerint nem is Trump lépése, hanem inkább az arra adott kanadai válasz jelenti a meglepést. Van olyan elemző, aki szerint a mostani amerikai lépés csak az első csapást jelenti egy nagyon pusztító globális kereskedelmi háborúban.
Az MNB Lámfalussy-díjának friss kitüntettje, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is előadást tartott az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián. Előadásában a jegybanki függetlenség előnyeit ismertette az infláció féken tartása terén, továbbá rámutatott arra, hogy romló trend figyelhető meg globális szinten a központi bankok de facto függetlenségének érvényesülésénél a fokozódó politikai nyomás miatt.
Jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését. Lámfalussy intelmei alapján nem vagyunk tagjai az eurózónának - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Fontos, hogy a központi bankok függetlenek legyenek a nemzetközi pénzpiacoktól és a kormányoktól is. A kormányoknak is ez az érdekük, hogy hagyják az infláció ellen küzdeni a jegybankokat - mondta Matolcsy György jegybankelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Rekord alacsony szintre csökkent a VOSZ Barométer felmérés fő mutatója, illetve három alindexe is 2024 negyedik negyedévében – derül ki a hazai kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő felmérés friss eredményeiből. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által negyedévente készített felmérésből az is kiderül, hogy továbbra is jelentős (69%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt. A fizetésemelést nem tervező kkv-k aránya 92%, ami a mérés indulása óta nem volt még ilyen magas szinten.
Bár a 2024-es párizsi olimpia és paralimpia megrendezésének teljesen végső költségszámítása még várat magára, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az utóbbi évtizedekben megtartott olimpiák közül a párizsi játékok kerültek a legkevesebbe, a jelenlegi számítások szerint mintegy 9-11 milliárd euróba. Amit már biztosan tudni lehet, hogy a játékok szűk értelemben vett megszervezése (a szervezőbizottság költségvetése) közel 4,5 milliárd eurót tett ki, amelyet szinte teljes egészében (96%-ban) magán forrásból fedeztek. További mintegy 4,5 milliárd euróba kerültek a rendezéshez szükséges infrastrukturális beruházások. Fürjes Balázs, a NOB tagja a Portfolio-nak elmondta: az USA-ban tartott olimpiákat nem számítva Párizs rekordot állított be azzal, hogy a szervezési költségek fedezésében ilyen magas volt a magán források aránya. Hozzátette: a párizsi volt az eddigi legköltséghatékonyabb olimpia, ahol alig kellett új sportlétesítményeket építeni, az egyéb kapcsolódó infrastrukturális beruházások pedig olyan projektekből álltak, amelyekre az olimpiától függetlenül is szüksége volt a francia fővárosnak. Ezek alapján úgy véli: a jövőben csak olyan városnak lesz esélye olimpiát rendezni (különösen Európában), amely bizonyítani tudja a NOB számára, hogy a 2024-es játékokhoz hasonlóan pénzügyileg fenntartható módon rendezi meg majd az eseményt.
