Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 169
Újra itt vannak a kőkemény szívatások - Már nem kellenek a dolgozók?

Újra itt vannak a kőkemény szívatások - Már nem kellenek a dolgozók?

Úgy tűnik elmúlt az az időszak, amikor csak úgy kapkodtak a felvehető emberek iránt a cégek. Az USA-ban és szerte Nyugat-Európában enyhült a munkaerőpiac feszessége, így a cégek egyre válogatósabbak lettek a toborzás során, ami az elhúzódó állásinterjúkon is meglátszik. A korábban megszokotthoz képest általában több fordulón is bizonyítani kell a jelölteknek, akik gyakran összetettebb megoldandó feladatokat is kapnak. Előfordul az is, hogy az állásinterjúk után még hosszú ideig jegelik a jelölteket, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt nem is biztosak abban a cégek, hogy feltétlenül be kell tölteniük egy újonnan megnyílt, vagy üressé vált pozíciót, inkább kivárásra játszanak.

Teljesen megváltozik a munkahely

Teljesen megváltozik a munkahely

Az irodákon belül kialakított – az elmélyült egyéni munkára alkalmas – kisebb elkülönített helyiségek iránti kereslet mintegy 20%-kal megnőtt a vállalatok körében a világ egyik legnagyobb építész cégének tapasztalatai szerint. A jelenséget az egyre jobban terjedő – a távmunkát és az irodai jelenlétet ötvöző – hibrid munkavégzés magyarázza, ugyanis a heti pár napot otthon dolgozó munkavállalók egyre jobban elvárják, hogy a kötelező bejárós napjaikon is olyan körülmények között dolgozhassanak, amely lehetőséget ad az elmélyült, nagyobb koncentrációt igénylő egyéni munkára is.

Ötvenhez közelítve már túl öreg lennék egy jó álláshoz? Kettős szorításban az X-generáció

Ötvenhez közelítve már túl öreg lennék egy jó álláshoz? Kettős szorításban az X-generáció

Miközben sokat lehet olvasni arról, hogy a Z-generáció tagjai számára mekkora nehézséget jelent, hogy igazodjanak a korábbi nemzedékek által követett munkahelyi normákhoz, arról kevesebb szó esik, hogy a jellemzően szüleikből álló X-generációnak milyen kihívásokat okoz, hogy az online, digitális világba beleszületett Z-generáció megjelent a munkaerőpiacon. Az X-generációnak emellett azzal is meg kell küzdenie, hogy az előttük lévő baby boomer nemzedék tagjai sok esetben még mindig vezető pozíciókat foglalnak el a munkaerőpiacon.

Túl laza vagy? Van, akinek ez az állásába került

Túl laza vagy? Van, akinek ez az állásába került

Sok Z-generációs munkavállaló az idősebb nemzedékek által megszokotthoz képest igen lazán kommunikál a munkahelyén. Ez nem mindig nyeri el a tetszését azoknak a cégeknek, amelyek próbálják megőrizni a munkahelyi kommunikáció korábban megszokott etikettjét, formálisabb jellegét. Mindamellett a Z-generáció által képviselt lazább stílus egyre jobban kezd teret nyerni a munkahelyeken. A britek több mint kétharmada például úgy véli, hogy az elmúlt öt évben – vagyis azzal párhuzamosan, ahogy a Z-generáció tagjaiból egyre többen léptek a munkaerőpiacra – megváltozott a munkahelyen történő kommunikálás módja, stílusa.

Te is 8-tól 5-ig dolgozol? Könnyen lehet, hogy ez nagy gond

Te is 8-tól 5-ig dolgozol? Könnyen lehet, hogy ez nagy gond

A távmunka és a rugalmas munkavégzés egyre szélesebb körű elterjedésével egy új kifejezés, a chronoworking is megjelent a munka világában, ami lényegében azt írja le, hogy az adott munkavállaló – amennyiben lehetősége van rá – munkaidejét a bioritmusához igazítja (legyen szó korán kelő pacsirtákról vagy éjszakai baglyokról), vagyis olyan napszakban dolgozik, amikor energiaszintje és koncentrációs képessége arra a legmegfelelőbb. A chronoworking lehetőségének biztosítása a munkáltatónak is megéri, hiszen a bioritmusának legjobban megfelelő időszakban dolgozó munkavállaló produktívabban látja el feladatát.

Már az állásinterjúnál érdemes a végkielégítésről tárgyalni

Már az állásinterjúnál érdemes a végkielégítésről tárgyalni

Furcsa módon az esetleges elbocsátásunk feltételeinek tisztázására a legjobb alkalom akkor kínálkozik fel, amikor éppen egy megpályázott új állásról tárgyalunk – vélik karrierszakértők. A jelenlegi feszes munkaerőpiac növeli a munkavállalók alkuerejét az állásinterjúk során, a végkielégítési csomag megtárgyalására a legjobb alkupozícióval a vezető beosztásban dolgozók, vagy olyan munkavállalók bírhatnak, akik egyedi – a munkaerőpiacon unikálisnak számító – készségekkel, képzettséggel rendelkeznek.

Vége a home office-nak, eljött a munkahelyi románcok ideje

Vége a home office-nak, eljött a munkahelyi románcok ideje

A Covid lecsengése, a home office-ból az irodába történő visszatérés óta az amerikai munkavállók mintegy harmadának volt munkahelyi románca – derül ki egy friss felméréséből. Egy másik kutatás pedig arra világít rá, hogy bár a munkahelyi párkapcsolatok kezelése nem mindig egyszerű a cégek számára, azoknak pozitív hatása van a dolgozók munkamoráljára, illetve cégük iránti elköteleződésére.

Így lehetne még több magyart munkába állítani

Így lehetne még több magyart munkába állítani

Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.

Nagy Márton elmondta, miként aknázná ki a kormány a munkaerőpiaci tartalékot

Nagy Márton elmondta, miként aknázná ki a kormány a munkaerőpiaci tartalékot

Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a VOSZ mai munkaerőpiaci konferenciáján. A 300 ezres munkaerőtartalék kiaknázása érdekében a kormányzat azt is tervezi, hogy a felnőttképzésben egy olyan programot indít el, amely mintegy 20 ezer ember számára kíván majd olyan tudást adni, ami megfelel a munkaerőpiaci igényeknek. Ezzel a kérdéssel a kormány mai ülése is foglalkozik. A miniszter egyben azt is kiemelte: a kormány célkitűzése szerint 2030-ra 85%-ra nő a foglalkoztatottak aránya, amit elsősorban a munkaerőtartalék kiaknázásával lehet elérni.

Akkora a munkaerőhiány Amerikában is, hogy több szabadságot kell adni az embereknek

Akkora a munkaerőhiány Amerikában is, hogy több szabadságot kell adni az embereknek

A munkavállalók megtartása, illetve a toborzás terén minél vonzóbbá válás érdekében az amerikai vállalatok sorra gondolják át a szabadságok kiadásával kapcsolatos politikájukat. Ennek keretében egyre elterjedtebb a cégek körében, hogy különböző élethelyzetekre (hozzátartozó ápolása, halála vagy gyermek születése esetén) fizetett szabadnapokat biztosítanak dolgozóik számára. Egyben az ilyen megoldásokat már alkalmazó vállalatok egy része egyre több szabadnap kiadását is tervezi.

Megvan, mit kell tennie Magyarországnak a felzárkózáshoz!

Megvan, mit kell tennie Magyarországnak a felzárkózáshoz!

A magyar GDP idén 2,4%-kal növekedhet, míg az infláció 3,9%-ra csökkenhet ebben az évben az OECD várakozása szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magyar gazdaságról szóló, ma megjelent jelentésében kiemelte: a szociális transzfereknek jobban kellene megcélozniuk a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, valamint az energiatámogatás átalakítása keretében az ársapkák helyett a kiszolgáltatott háztartásokat támogató célzott készpénzátutalások felé kellene elmozdulni. A zöld energia fejlesztése terén egyben az OECD a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozó szabályok eltörlését is szükségesnek tartaná.

Nagy a verseny a dolgozókért, ma már ők kérdeznek az interjúkon?

Nagy a verseny a dolgozókért, ma már ők kérdeznek az interjúkon?

Tíz évvel ezelőtt egy állásinterjú még úgy nézett ki, hogy a munkáltató interjúztatta a jelöltet, most sokszor előfordul – főleg a magasan képzett munkaerőnél –, hogy inkább az állásra jelentkező faggatja a munkaadót. Bár a hazai gazdaság lassulásával enyhült ez a trend, az továbbra is igen erősen jellemzi a hazai munkaerőpiacot – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és PwC Magyarország által szervezett munkaerőpiaci konferencián. A jelenséget az is erősíti, hogy a cégek ma már nem egy lokális, hanem egy globális munkaerőpiacon versenyeznek a megfelelően képzett munkaerőért. Mivel ma már nagyon nehéz magas szintű szaktudással rendelkező szakembereket találniuk a cégeknek, így fontossá vált, hogy a vállalatok megfelelő mentoring rendszerrel rendelkezzenek a minőségi munkaerő kinevelésére.

Brutális kirúgási hullám a sikerágazatban: rémálom lett az álom melóból

Brutális kirúgási hullám a sikerágazatban: rémálom lett az álom melóból

Egykor álom melóként emlegették a nagy technológiai vállalatoknál betöltött állásokat. A tech iparág vonzereje azonban mára jelentősen megfakult az utóbbi időben lezajlott elbocsátások, a juttatások megnyirbálása, valamint a home office lehetőségek korlátozása miatt. Az Indeed amerikai állásportál szerint a legjobb 25 állás idei listájára már csak három technológiai munkakör fért fel.

Kiderült: a magyarok szerint Oroszország nyeri a háborút

Kiderült: a magyarok szerint Oroszország nyeri a háborút

Európán belül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint a közel két éve tartó ukrán-orosz háború Moszkva győzelmével fog végződni – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent, 12 EU-tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásából. Továbbá hazánkban gondolják úgy a legtöbben, hogy Európának az Oroszországgal való béketárgyalásokra kellene ösztönöznie Kijevet. A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik örülnének, ha Donald Trump nyerné meg az amerikai elnökválasztást, illetve a legtöbben nálunk vélik úgy, hogy Európának is csökkenteni kellene az Ukrajnának biztosított támogatás mértékét, ha az USA jelentősen visszafogná Kijev támogatását.

Teljesen megváltozott volna az élet a távmunkával?

Teljesen megváltozott volna az élet a távmunkával?

A Covid idején a vállalatok rákényszerültek arra, hogy online meetingeken videóhívások keretében folytassák le az ügyfeleikkel való egyeztetéseket az addig alapvetően személyes találkozók keretében megtartott tárgyalások helyett. Amikor a koronavírus-járvány lecsengése után a világ újra visszatért a régi kerékvágásba, sok cégvezető felismerte, hogy az üzleti utazások nagy részét ki lehet váltani online meetingekkel, időt és pénzt spórolva meg. A céges utak mégsem tűnnek el, egyre több, alapvetően távmunka vagy hibrid modellben működő nagyvállalat ugyanis nem sajnálja a pénzt az alkalmazottai utazásaira, ha annak célja, hogy az amúgy egymástól nagy távolságban, távmunkában dolgozó kollégákat összehozza egy kiemelten fontos meetingre, workshopra. A cégek ugyanis a Covid időszakának tapasztalataiból kiindulva felismerték, hogy igazán a személyes találkozók révén lehet nagymértékben erősíteni a munkatársak közötti együttműködést, az alkalmazottaik munka iránti elköteleződését.

Van, ahol cikinek számít, ha az apa nem marad otthon a gyerekével

Van, ahol cikinek számít, ha az apa nem marad otthon a gyerekével

Éppen ötven éve, 1974-ben vezette be elsőként a világon Svédország a nemek szerint nem differenciált szülői szabadságot felváltva az anyák számára biztosított szülési szabadságot, vagyis ezzel lehetővé vált, hogy az apák is otthon maradhassanak gyerekeikkel. Az intézkedés bevezetésekor a két szülő együttesen még csak 180, ma már 480 szabadnapra jogosult. Ez havi 20 munkanappal számolva azt jelenti, hogy a svéd szülők egymás között megosztva összesen két év szabadságot vehetnek ki a gyermekük 12 éves koráig, miközben a biztosított szabadságkeret túlnyomó részében fizetésük 80%-át megkapják. Mind időtartama, mind folyósított összege alapján igen bőkezűnek számító juttatás az elmúlt évtizedekben fokozatosan át is alakította a svéd munkahelyi kultúrát, ahol ma már az számít cikinek, ha egy apa nem marad otthon gyerekével.

Nem kaptál előléptetést? Akkor lehet, hogy ugyanannyi pénzért többet dolgozol

Nem kaptál előléptetést? Akkor lehet, hogy ugyanannyi pénzért többet dolgozol

Számos cégnél mostanában zárult le az éves teljesítményértékelések időszaka. Sok munkavállaló számára jellemzően ekkor derül ki, hogy előléptetik-e. Általában egy adott munkakörben eltöltött két év után gondolják úgy a munkavállalók, hogy már ideje lenne előrébb lépniük a céges hierarchiában. Sokan viszont csak úgynevezett "csendes előléptetést" kapnak, amikor a felelősségi körük úgy nő, hogy ahhoz nem adnak béremelést.

Euróban számítva továbbra is keveset ér a hazai minimálbér – Csak Bulgáriát és Romániát előzzük

Euróban számítva továbbra is keveset ér a hazai minimálbér – Csak Bulgáriát és Romániát előzzük

A hazai bruttó minimálbér összege euróban kifejezve továbbra is a harmadik legalacsonyabbnak számít az EU-n belül. Vagyis hiába nőtt decembertől 15%-kal az előírt minimális kereset, az európai összevetésben nem lépett előbbre – derül ki az Eurofound EU-s ügynökség elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség által vizsgált adatok szerint a hazai bruttó minimálbér az EU-n belül a negyedik legnagyobb mértékben emelkedett.

Kirúgtak? Gyorsan ünnepeljük meg!

Kirúgtak? Gyorsan ünnepeljük meg!

Ha elbocsátanak az állásunkból, azt legtöbben komoly tragédiaként éljük meg. De vannak, akik szerint ezt is meg lehet ünnepelni, és úgynevezett "kirúgásbulit" szerveznek maguknak, mivel elbocsátásukat életük új szakaszának nyitányaként értelmezik. Egy brit kutatás szerint a kirúgás is szerepel azon nem hagyományosan megünneplendő események top10-es listáján, amelyet az emberek Google kereséseinek adatai alapján állítottak össze. A jelenséget talán az is magyarázhatja, hogy mai jellemzően feszes munkaerőpiacon a megfelelő képzettséggel rendelkezők viszonylag hamar találnak egy új állást a kirúgásuk után.

Vannak, akiknek már csak négy napot kell dolgozniuk egy héten

Vannak, akiknek már csak négy napot kell dolgozniuk egy héten

2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?
Holdblog

Felezés és duplázás

A következő órákban a manipulálhatatlan programkód negyedszerre is végrehajtja a Bitcoin négyévente esedékes felezését....

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.