Hoppá: most tényleg kiderült, milyen változásokat akar Brüsszel a nyugdíjrendszerben!

Az Európai Bizottság a mai napon intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek célja, hogy a jobb és hatékonyabb kiegészítő nyugdíjakhoz való hozzáférés javítása révén segítse a polgárokat a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosításában.

A javasolt intézkedések célja, hogy kiegészítsék – és ne helyettesítsék – az állami nyugdíjakat, amelyek valamennyi tagállamban a nyugdíjrendszerek alapját képezik.

A mai csomag a Bizottság megtakarítási és beruházási unióra (savings and investments union, SIU) vonatkozó stratégiájának részét képezi, amelynek célja, hogy

• több lehetőséget teremtsen a háztartások számára vagyonuk tőkepiacokon keresztül történő növelésére,
• miközben fellendíti az EU gazdasági növekedését és versenyképességét.

Tekintettel a demográfiai változásokra és a munkaerőpiac dinamikájára, amelyek szükségessé teszik a nyugdíjrendszerek kiigazítását, a kiegészítő nyugdíjak – mind a foglalkoztatói, mind az egyéni nyugdíjrendszerek – segíthetik a polgárokat abban, hogy diverzifikáltabb nyugdíjjövedelmet érjenek el, növelve a nyugdíjba vonuláskor a pénzügyi biztonságot és stabilitást. Kiegészíthetik az állami nyugdíjak előnyeit, amelyek sok esetben nem lesznek elegendőek a megfelelő életszínvonal fenntartásához, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek

és nők körében, ugyanis a nemek közötti nyugdíjszakadék jelenleg 24,5%.

Az erősebb és hatékonyabb kiegészítő nyugdíjrendszerek is hozzájárulhatnak Európa gazdasági növekedéséhez és versenyképességéhez azáltal, hogy hosszú távú megtakarításokat mozgósítanak termelő beruházásokra.

A javasolt intézkedések célja a kiegészítő nyugdíjak iránti kereslet és a kiegészítő nyugdíjak kínálatának erősítése.

A kezdeményezések teljes mértékben tiszteletben tartják a tagállamoknak a nemzeti nyugdíjrendszereik megszervezésére és kialakítására vonatkozó hatáskörét,

valamint a szociális partnerek autonómiáját, amennyiben azok felelősek a nyugdíjrendszerek létrehozásáért és irányításáért.

Ez a csomag a Bizottság eddig bejelentett egyéb SIU-kezdeményezéseire épül, és kiegészíti azokat, többek között a pénzügyi műveltségre és a megtakarítási és befektetési számlákról szóló ajánlásra vonatkozóan, amelyek együttesen az uniós polgárok pénzügyi jólétének javítását célozzák, különösen a megtakarításaik jobb megtérülését célzó lehetőségek kiszélesítése révén.

Ezeket az intézkedéseket javasolja az Európai Bizottság

A Bizottság "a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekről, a nyugdíj-eredménytáblákról és a kiegészítő nyugdíjrendszerekbe való automatikus beiratkozásról" az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a tagállamok számára:

1. A nemzeti körülményekkel összhangban és a szociális partnerek szerepének és autonómiájának, valamint a kollektív tárgyalási előjogoknak a teljes körű tiszteletben tartása mellett hajtsák végre az automatikus beiratkozást, azaz a munkavállalók automatikus bevonását a kiegészítő nyugdíjpillérekbe, az egyének számára a kívülmaradás teljes szabadságával. Ezt az EU-ban meglévő bevált gyakorlatok és a más országoktól levont tanulságok fogják vezérelni. Ez a kiegészítő nyugdíjrendszerekben való részvétel növelésének és a kiegészítő nyugdíjak piacai szélesebb körének felszabadításának egyik módja;
2. Az átfogó nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a polgárok egyértelmű áttekintést kapjanak nyugdíjjogosultságaikról és az összes nyugdíjrendszerben várható ellátásokról. Az ilyen nyomonkövetési rendszerek segíteni fognak a kiegészítő nyugdíjakban való alacsony részvétel kezelésében, ami gyakran annak tudható be, hogy a polgárok korlátozottan ismerik jövőbeli nyugdíjvárományukat. Ezeknek a rendszereknek kompatibilisnek kell lenniük az európai nyomonkövetési szolgáltatással, támogatva a határokon átnyúló mobilitást.
3. Nemzeti nyugdíj-eredménytáblák kidolgozása annak érdekében, hogy a tagállamok politikai döntéshozói jobban átlássák többpilléres nyugdíjrendszerük hatókörét, fenntarthatóságát és megfelelőségét. Ezek a nemzeti eredménytáblák végső soron beépülnének egy uniós szintű nyugdíj-eredménytáblába.

A Bizottság a fentieken túl javaslatot tett a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről (IORP) szóló II. irányelv módosítására is.

• A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv közös uniós normákat határoz meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony és eredményes irányításának és felügyeletének biztosítása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a szociális partnerek szerepét. Számos rendszer azonban továbbra is túl kicsi ahhoz, hogy diverzifikálja beruházásait, és optimális eredményeket érjen el a megtakarítók számára.
• A foglalkoztatói nyugdíjakban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében a Bizottság a keret megerősítését és korszerűsítését javasolja a kiegészítő nyugdíjak hatékonyságának, mértékének és az azokba vetett bizalomnak a jobb támogatása érdekében.
• A felülvizsgálat fokozza a megtakarítók védelmét, és felszámolja a piacvezérelt konszolidáció és a méretgazdaságosság előmozdításának egyéb formái előtt álló akadályokat. Ezek az intézkedések segíteni fogják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket abban, hogy hatékonyabban működjenek, csökkentsék költségeiket, diverzifikálják befektetési portfólióikat, többek között a saját tőkében, hogy a polgárok megtakarításai jobban megtérüljenek. Ez hozzájárul az európai vállalatok finanszírozási lehetőségeinek növekedéséhez is.

Hasonlóképpen a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendelet módosítására is javaslat született.

• A PEPP-rendelet felülvizsgálatának célja, hogy a páneurópai magánnyugdíjterméket vonzóbbá, hozzáférhetőbbé és költséghatékonyabbá tegye a megtakarítók számára. Megszünteti azokat a meglévő követelményeket és tervezési jellemzőket, amelyek akadályozták a PEPP elterjedését, ugyanakkor továbbra is biztosítja a magas szintű fogyasztóvédelmet.
• A felülvizsgálat megfizethető és könnyen hozzáférhető „PEPP-alapterméket” vezet be, amelyet egyszerű pénzügyi eszközökbe fektetnek be, és tanácsadás nélkül elérhető a nyilvánosság számára. A megtakarítók olyan „testreszabott” PEPP-ekhez is hozzáférhetnek, amelyek garanciákat és összetettebb eszközöket is tartalmazhatnak, és amelyek tanácsadást igényelnek a fogyasztók megértésének biztosítása érdekében. Ennek eredményeként a PEPP alkalmazkodni fog a különböző befektetői preferenciákhoz, és alkalmas lesz a különböző típusú szolgáltatók, köztük a vagyonkezelők és a biztosítók számára. A PEPP munkahelyi használatra is nyitva áll, és automatikus regisztrációs eszközként szolgálhat, amennyiben ezt a nemzeti jog lehetővé teszi, és teljes mértékben tiszteletben tartja a szociális partnerek előjogait és autonómiáját.

Ezek a változások enyhítik a szolgáltatásnyújtás és a forgalmazás akadályait, bővítik a megtakarítók választási lehetőségeit, amit kedvező és következetes adóügyi megítélés támogat,

mivel a tagállamoknak a nemzeti magánnyugdíjtermékekhez hasonló adóügyi megítélést kell kínálniuk.

Végül a Bizottság az óvatosság elvét is tisztázza:

• Az óvatosság elve szabályozza, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek és a PEPP-szolgáltatóknak hogyan kell befektetniük és kezelniük eszközportfóliójukat. Ezt az elvet azonban a tagállamok nagyon eltérően értelmezték és hajtották végre, ami gyakran korlátozta a nyugdíjrendszereket abban, hogy diverzifikálják a befektetéseket, különösen a saját tőkébe történő befektetéseket. A SIU-stratégiával összhangban a ma elfogadott bizottsági közlemény egyértelművé teszi ezt az elvet azzal a céllal, hogy növelje a – magán- és tőzsdén jegyzett – tőkebefektetéseket annak érdekében, hogy segítse a polgárokat megtakarításaik magasabb hosszú távú megtérülésében, és új finanszírozási forrásokat szabadítson fel az uniós gazdaság számára.

Következő lépésként a Bizottság kiemeli, hogy az IORP II irányelv és a PEPP-rendelet módosítására irányuló javaslatokat most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell megtárgyalnia és elfogadnia. Ezt követően a Bizottság több mechanizmus – többek között az európai szemeszter – révén tervezi nyomonkövetni az ajánlás nemzeti szintű végrehajtását, és elő fogja mozdítani a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.

Háttér:

Ezek az intézkedések összhangban vannak a közelmúltbeli magas szintű politikai nyilatkozatokkal, és a jelentések azt is hangsúlyozták, hogy a hosszú távú beruházásokhoz elengedhetetlen a magántőke mozgósítása. Ezek közé tartozik az euróövezet 2024. márciusi nyilatkozata a nem euróövezeti tagállamokat is magában foglaló formációban, az Európai Tanács 2024. áprilisi és 2025. márciusi következtetései, az Európai Parlament 2025. szeptemberi versenyképességi jelentése, valamint a Letta- és a Draghi-jelentés. Tekintettel a nyugdíj-kötelezettségek hosszú távú jellegére, a kiegészítő nyugdíjágazat az uniós gazdaságba történő befektetéshez szükséges hosszú távú tőke kulcsfontosságú potenciális szállítója lehet. A versenyképességi iránytűre, valamint a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégiában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket terjeszt elő e potenciál felszabadítása érdekében.

Célunk egyértelmű: mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy jó életszínvonalat tartson fenn a nyugdíjas évei alatt. Ezért fogadtunk el átfogó megközelítést a kiegészítő nyugdíjak megerősítésére, hogy azok ne helyettesítsék, hanem kiegészítsék az állami nyugdíjakat. Intézkedéseink jobb eszközöket biztosítanak az európaiak számára ahhoz, hogy magabiztosan tervezzenek az időskorra, ugyanakkor új finanszírozási forrásokat is felszabadítanak az uniós gazdaság fellendítése érdekében

- fogalmazott Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős biztos. A biztos korábban a Portfolio-nak is nyilatkozott, az interjúnk itt olvasható.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images