24 pontos javaslatcsomagot kapott a kormány: a közgazdászok szerint erre van szüksége a gazdaságnak

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) idén is összegyűjtötte a 63. Közgazdász-vándorgyűlés szakmai megállapításait, és ezeket elküldte a kormányzat gazdaságpolitika irányítóinak. A Veszprémben megrendezett tanácskozáson közel száz szakember vázolta fel a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat és azokat a szakpolitikai irányokat, amelyek a következő években meghatározóak lehetnek.

Összefoglalva az MKT szerint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának és hitelességének erősítése, valamint a fiskális és monetáris politika hatékony összehangolása nélkül reális kockázat az infláció újbóli megugrása.

A rendezvényen elhangzottak alapján készült a szervezet közleménye kiemeli: az ország hitelképességének megőrzése szempontjából alapvető a jegybank függetlenségének jogi és kommunikációs védelme. A fiskális politikában tartósan fenntartható elsődleges egyenlegre, az adórendszer kiszámíthatóságára és az államadósság – különösen a devizaarány – csökkentésére van szükség. A dokumentum figyelmeztet arra is, hogy a kiszámíthatatlan döntéshozatal, az eseti különadók és a hirtelen irányváltások egyaránt rombolják a befektetői bizalmat és visszafogják a beruházásokat.

A gazdaságfejlesztési javaslatok központi eleme, hogy állami támogatást csak előzetes megtérülési számítás alapján szabad nyújtani a Magyarországra érkező befektetésekhez.

A munkaerőpiac már nem szorul alacsony hozzáadott értékű munkahelyek tömeges létrehozására, ezért célszerű csak a magasabb hazai értékteremtést biztosító projektek támogatása. A vándorgyűlés hangsúlyozta a gazdaság ellenállóképességének növelését is: a kereskedelmi és finanszírozási csatornák diverzifikálása, az energiabiztonság erősítése és a hazai tőkepiac mélyítése egyaránt mérsékli a geopolitikai kitettségeket.

A versenyképesség javításában kulcskérdésként jelent meg a K+F és az innovációs ökoszisztéma megerősítése. Az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti együttműködések bővítése nélkül nem lehet nagyobb arányban piaci termékké alakítani a kutatási eredményeket. Az elkövetkező években a mesterséges intelligencia alkalmazása állhat a K+F középpontjában, amihez országos programok szükségesek az adatkezelési kompetenciák, az adatvédelem és az MI-infrastruktúra fejlesztésére.

A humán tőke fejlesztése, az oktatási rendszerek korszerűsítése és a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség növelése szintén hangsúlyos elem. A közoktatásban célzott felzárkóztatásra, a szakképzésben és felsőoktatásban gyakorlatorientált és kompetenciaalapú modulokra, valamint az egyetemeken differenciált pályamodellekre van szükség.

A digitalizáció és az automatizáció gyorsulása miatt külön figyelmet érdemelnek az adatvezérelt tervezéssel és logisztikai folyamatokkal kapcsolatos készségek.

A javaslatcsomag agrár- és élelmiszeripari kérdésekben is részletes iránymutatást ad. A hazai élelmiszeriparban modern technológiai fejlesztésekre, integrációs modellekre és márkaépítésre van szükség ahhoz, hogy a nyersanyag-kivitelről magasabb feldolgozottságú termékek előállítása felé mozduljon el az ágazat. A családi vállalkozások és mezőgazdasági üzemek generációváltása kulcskérdés, amelyhez jogi és pénzügyi ösztönzők kialakítása indokolt.

A demográfiai folyamatok kezelésére hosszú távú forgatókönyvek kidolgozását javasolják, különös tekintettel a szolgáltatószektor munkaerőigényére.

Végül, az MKT szerint Magyarországnak a diverzifikált gazdasági kapcsolatokra, erősebb uniós beágyazottságra kell építenie.

A vándorgyűlés 24 pontos szakpolitikai ajánlása:

1. A fiskális és monetáris politikát az eddigieknél összehangoltabban kell működtetni, a kiszámíthatóság erősítése mellett. A végrehajtás során kerülni kell a hirtelen irányváltásokat. A célokhoz illeszkedő intézkedések ütemezett bevezetése növeli azok lakossági és piaci elfogadottságát.
2. Az ország hitelképessége és nemzetközi pénzügyi kapcsolatai szempontjából fontos a jegybanki függetlenség védelme. A jogi és operatív függetlenség megőrzése mellett a gazdaságpolitikai kommunikációban kerülni kell a jegybanki kamatpolitika minősítését, elkerülve a függetlenség csorbításának látszatát is.
3. A monetáris politikának a reálkamatot olyan pályán kell tartania, és olyan kommunikációt kell folytatnia, amely egyértelművé teszi az inflációs cél elsődlegességét, megelőzve az infláció és a forint elleni spekuláció elszabadulását.
4. A fiskális politikában kerülni kell a „fiskális alkoholizmust”. Törekedni kell a semleges, de inkább pozitív elsődleges egyenleg fenntartható elérésére, valamint az államadósság – különösen a devizaarány – csökkentésére. Az adórendszer működtetésében stabilitásra kell törekedni; különadók esetén hatásvizsgálat és előzetes egyeztetés szükséges, a kivezetést pedig rögzített menetrend szerint kell végrehajtani.
5. A külföldi befektetők számára csak előzetes megtérülési számítások alapján szabad költségvetési támogatást nyújtani. A munkaerőpiac már nem igényli az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását, ezért csak a magas hozzáadott értéket teremtő beruházások támogatása indokolt.
6. Növelni kell a gazdaság ellenállóképességét. A kereskedelmi és finanszírozási csatornák diverzifikálása, a hazai tőkepiac mélyítése és az energiabiztonság erősítése csökkenti a geopolitikai kitettséget. Fontos a beszállítói és útvonal-diverzifikáció, valamint a stratégiai készletezés fejlesztése.
7. A gazdaság ellenállóképességének növeléséhez szükséges a klíma- és agrárreziliencia erősítése: vízgazdálkodási beruházások, kockázatkezelési eszközök bővítése, regionális együttműködések a klímakockázatok kezelésére.
8. Törekedni kell az exportpiacok diverzifikálására, ugyanakkor figyelembe kell venni az EU-centrikus szerkezetet és a hazai nagyvállalatok realitásait. A mozgástér bővítését az uniós beágyazódás és a régiós együttműködések (V4, CEE, Nyugat-Balkán) erősítése szolgálja.
9. Meg kell újítani az EU-n belüli gazdaságpolitikai koordinációt: az Európai Szemeszter keretrendszerét reformálni kell, hogy a versenyképességet javító strukturális reformokat támogassa.
10. A hazai tőkepiac mélyítésére van szükség, különösen az intézményi befektetői kör erősítésével, az értékpapírosítás ösztönzésével és a részvénypiac fejlesztésével. A támogatási programokat a költségvetés teherbírásához kell igazítani.
11. Erősíteni kell az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti kapcsolatokat a K+F eredmények piaci hasznosítása érdekében.
12. Európai hálózatokhoz kapcsolódó egyetemi-ipari programokkal és MI-kompetenciákat beépítő tantervi reformokkal kell fejleszteni a humán tőkét.
13. A K+F területén a mesterséges intelligencia alkalmazását kell középpontba állítani, országos adatkezelési és MI-infrastruktúra-fejlesztési programokkal.
14. Felül kell vizsgálni a költségvetés inflációhoz kötött automatikus indexálási szabályait. A 2022-ben magas fix áron energiára szerződött kkv-knak egyszeri refinanszírozási lehetőséget lehetne biztosítani.
15. A kereskedelmi szabályozásban a verseny növelésére és az adminisztratív terhek csökkentésére kell törekedni. Az árréssapka fokozatos, adatvezérelt kivezetése szükséges.
16. Felül kell vizsgálni a szektorális különadókat és a használatarányos útdíj emeléseit, többéves előre jelzett pálya mellett.
17. A hazai élelmiszeripart technológiai és kapacitásfejlesztéssel kell erősíteni, hogy magasabb feldolgozottságú termékeket állítson elő.
18. A családi vállalkozások generációváltását jogi és pénzügyi ösztönzőkkel kell segíteni, különösen az agráriumban.
19. A közszférában mintaszerűen kell alkalmazni az MI-rendszerek ellenőrzött és etikus használatát.
20. Hosszú távú demográfiai forgatókönyvet kell kidolgozni a csökkenő aktív korú népesség és a technológiai változások kezelésére.
21. A humán tőke szűk keresztmetszeteit rendszerszinten kell kezelni: a közoktatásban mérési és felzárkóztató mechanizmusokkal, a felsőoktatásban differenciált pályamodellekkel.
22. A szakképzésben és felsőoktatásban növelni kell a gyakorlatorientált, vállalati együttműködésen alapuló modulok arányát; a felnőttképzésben regionálisan rugalmas pályákat kell kialakítani.
23. Célzott bér- és képzési politikákkal, valamint vonzó karrierprogramokkal kell ösztönözni a képzett munkaerő itthon maradását.
24. A munkaerőhiány enyhítésére rugalmas, átlátható kvótarendszert célszerű fenntartani a vendégmunkások számára, szigorú minőségi és integrációs feltételekkel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images