Az Antarktiszon nincs város, nincs parlament, nincs tőzsde és nincs választás. Állandó lakossága hivatalosan nulla fő – ami így is magasabb, mint a mínusz 34,4°Celsiusos éves átlaghőmérséklet – , leszámítva az 1500-4000 kutatót és technikust, akik a nyári hónapokban ideiglenesen dolgoznak a kontinens több mint hetven kutatóállomásán. Velük szemben több tízmillió pingvin él itt – egyes becslések szerint csak császár- és Adélie-pingvinből 40–50 millió egyed –, valamint fókák, bálnák és más fajok, egy olyan ökoszisztémában, amely eddig szinte teljesen kívül esett az emberi tevékenységen, így a gazdasági világon. Éppen ez a furcsa arány, az ember szinte teljes hiánya és a természet túlsúlya tette az Antarktiszt a globális politika vakfoltjává – és egyben azzá a hellyé, ahol a nagyhatalmi verseny következő fejezete a legkevésbé feltűnő módon kezdődhet el.
Egy antarktiszi konfliktus nem feltétlenül katonai összecsapással indulna, hanem gazdasági és intézményi szabályszegések sorozatával.
De ha a jelenlegi nemzetközi jogi rezsim megbillen, az nyersanyagpiaci, logisztikai és befektetési sokkokon keresztül globális hatást válthat ki – írja a Fitch Solutionshöz tartozó BMI.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Hogyan válhat egy lakatlan, gazdaságilag „láthatatlan” kontinens a világgazdaság egyik új töréspontjává?
- Milyen nyersanyag-, logisztikai és befektetési kockázatokat áraznának át a piacok, ha megbillen az Antarktisz jogi rezsimje?
- Kik nyerhetnek és kik veszíthetnek egy geopolitikailag felértékelődő Antarktiszon, és miért jelent ez precedenst a globális befektetésbiztonság számára?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
