Kiderült, mennyit keresnek az ételfutárok ma Magyarországon

Az ételfutárok bérezése tág határok között mozog: függ a vállalt munkaórák számától, attól, hogy kiemelt idősávokban dolgoznak-e, valamint a megtett távolságtól is. Iparági források szerint napi 8, azaz heti 40 órás munkával, adózás után nagyjából a magyar mediánbér kereshető meg. A KSH legfrissebb adatai alapján

ez nettó 418 ezer forintot jelent.

Ebből az összegből ugyanakkor a futároknak maguknak kell fenntartaniuk a közlekedési eszközeiket, legyen szó kerékpárról vagy autóról.

A futárkodás legnagyobb előnye nem elsősorban a bérszint, hanem a rugalmasság: elvileg bárki, bármikor – akár napi néhány órára is – beállhat futárnak. Ez részben kedvez a munkavállalóknak, ugyanakkor számos aggályt is felvet, amelyeket már az Európai Unió is kezelni kíván. Ennek jegyében lépett hatályba a platformmunkáról szóló irányelv, amelynek nemzeti átültetésére Magyarországon még nagyjából tíz hónap áll rendelkezésre, azt 2026. december 2-ig kell átültetni a jogrendbe.

Az irányelv alapgondolata, hogy a platformmunka sok esetben nem illeszkedik tisztán a hagyományos „munkaviszony kontra vállalkozás” kereteibe. Emiatt tömegesen jelenik meg a jogállás bizonytalansága – vagyis az a kérdés, hogy ki számít munkavállalónak, és milyen jogok illetik meg –, valamint az a probléma, hogy a munkavégzést a gyakorlatban algoritmusok irányítják. Ezeknek a döntéseknek a logikája – a feladatkiosztás, az értékelés, a rangsorolás vagy akár a letiltás – a dolgozók számára jellemzően átláthatatlan.

Mindenről az algoritmus dönt?

Az algoritmusok működését a cégek szigorú üzleti titokként kezelik, ugyanakkor néhány alapelv ismert. Iparági források szerint például a nagy szereplők elvileg

nem részesítik előnyben azokat a futárokat, akik hosszabb ideig dolgoznak, vagy több műszakot vállalnak.

Ennek azért van jelentősége, mert ellenkező esetben a magyar munkavállalók nehezen tudnának versenyezni azokkal a harmadik országból érkező futárokkal, akik sokszor eltérő attitűddel és céllal érkeznek: számukra a jövedelemszerzés az elsődleges, a szabadidő kevésbé fontos. Az algoritmus a beszámolók szerint elsősorban a szállítás minőségét értékeli, így egy adott pillanatban ugyanakkora eséllyel kaphat megbízást az a futár is, aki tíz perce kezdett dolgozni és csak két órát tervez, mint az, aki már három órája úton van, és még további öt órát vállal.

Az algoritmusok szerepe ugyanakkor kulcsfontosságú, és jelenleg számos korláttal működik. Ma még például nincs lehetőség arra, hogy egy futár néhány éttermet kijelöljön, ahonnan egy adott körzeten belül, „csillagtúra” jelleggel szállítana. A rendszer azt sem tudja kezelni, ha egy belvárosi gyorsétteremben – például szombat este – a nagy forgalom miatt összeomlik a kiszolgálás, és a futár hosszú várakozásra kényszerül. Az ilyen helyzetek a kieső rendelések miatt jelentős bevételcsökkenést okozhatnak. Az AI előretörésével azonban a jövőben sokkal jobban lehet majd skálázni a rendeléseket, akár olyan szempontok alapján is, mint az adott étterem környékén a parkolási lehetőségek. Ez azonban egyelőre még a jövő zenéje.

Bejelentett jogviszony?

Az iparágban élénk vita folyik arról is, hogy a futárokat nem kellene-e hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatni. Ennek ellentmondanak olyan tényezők, mint hogy Magyarországon az ebéd- és a vacsoraidő jelenti a két fő csúcsidőszakot, amit nehéz lenne egy klasszikus, 4 vagy 8 órás munkarendbe illeszteni. Ráadásul sok futár egyszerre több platformon is dolgozik, vagy a futárkodás mellett például taxizik.

Az uniós szabályozás logikája ezért inkább egyfajta „védelmi háló” kialakítására törekszik. Függetlenül attól, hogy a szerződés szerint a futár egyéni vállalkozóként vagy alkalmi megbízottként dolgozik, a platformoknak az algoritmikus irányítás során szigorúbb átláthatósági, adatkezelési és felülvizsgálati követelményeknek kell megfelelniük. Azokban az esetekben pedig, ahol a tények alapján valójában munkáltatói jellegű kontroll érvényesül, a tagállamoknak olyan rendszert kell kialakítaniuk, amelyben a munkaviszony – vagy azzal egyenértékű védelem – könnyebben érvényesíthető.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images