Súlyos figyelmeztetés a tudósoktól: a chips és a kóla olyan veszélyes, mint a dohányzás

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek iparilag előállított termékek, amelyek gyakran tartalmaznak emulgeálószereket, mesterséges színezékeket és ízesítőket. Ide sorolják az üdítőitalokat, a csomagolt snackeket, kekszeket, édességeket, a gyorséttermi ételeket, továbbá a tápszereket, a legtöbb bolti kenyeret, a müzliket, a készételeket és számos desszertet is.

A február 3-án, a Milbank Quarterly egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint a gyártási folyamatok és az összetétel optimalizálása mindkét iparágban hasonló logikát követ. A cél az, hogy a termék minél gyorsabban és erősebben hasson az agy jutalmazási rendszerére.

A szerzők szerint az olyan marketingállítások, mint az "alacsony zsírtartalmú" vagy a "cukormentes", valójában egyfajta "zöldre mosást" jelentenek, amelyek késleltethetik a szigorúbb szabályozás bevezetését. Ezt ahhoz hasonlítják, amikor az 1950-es években a cigarettaszűrőket egészségvédő innovációként reklámozták, noha valójában nem nyújtottak érdemi védelmet.

Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem addikciókra specializálódott klinikai pszichológusa elmondta, hogy pácienseitől gyakran hall hasonló beszámolókat.

Azt mondják, hogy függőnek érzik magukat, és sóvárognak ezek után az ételek után. Korábban dohányoztak, most ugyanazt a késztetést érzik, csak üdítővel és fánkkal kapcsolatban. Tudják, hogy árt nekik, le akarnak szokni, de nem tudnak

– fogalmazott.

Bár az élelmiszer – a dohánytermékekkel ellentétben – létszükséglet, a kutatók szerint éppen ez teszi még sürgetőbbé a beavatkozást. Úgy vélik, a modern élelmiszer-környezetből szinte lehetetlen kilépni. A tanulmány szerint a dohányipar szabályozásából levont tanulságok – a perek, a marketingkorlátozások és a strukturális beavatkozások – mintául szolgálhatnak az élelmiszeripar esetében is. A hangsúlyt az egyéni felelősségről az iparág elszámoltathatóságára kellene áthelyezni.

Nem mindenki ért egyet maradéktalanul az összehasonlítással. Martin Warren, a brit Quadram Institute élelmiszer-kutató központ tudományos igazgatója szerint a szerzők egyes állításai túlzónak tűnhetnek. Úgy látja, tisztázni kellene, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek farmakológiai értelemben okoznak-e függőséget – ahogy a nikotin –, vagy inkább a tanult preferenciákat és a kényelmet használják ki.

Warren szerint az sem világos még, hogy az egészségkárosító hatások elsősorban magukból az összetevőkből fakadnak-e, vagy inkább abból, hogy ezek a termékek kiszorítják az étrendből a rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, teljes értékű élelmiszereket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images