Donald Trump második elnökségének egyik legfontosabb ígérete és programja, hogy hazahozzák az amerikai cégek befektetéseit, míg rábírják a külföldi szereplőket, hogy az Egyesült Államokban hajtsák végre beruházásaikat. Azonban egy évvel azután, hogy visszatért a Fehér Házba, nagyon nehéz mérleget vonni, hogy az Amerika az első (America first) stratégia milyen eredményeket ért el valójában, hol húzódik a határ a washingtoni vezetés hurráoptimista bejelentései, valamint a globális szereplők vámfenyegetések miatt bedobott üres ígéretei. Illetve az is nehezen behatárolható, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyeket még az előző, Joe Biden elnöksége alatt kezdtek meg, csak Trump kedvéért újracsomagolták azokat, mintha új beruházások lennének.
Az elnök kommunikációjában egy erős kettősség látszik: Trump imázsának része, hogy politikán kívülről érkező vezetőként definiálja magát, aki profi üzletemberként köt nemzetközi megállapodásokat, de eközben igazi politikusként a választóknak is elérhető eredményeket próbál eladni.
A Fehér Ház közlései szerint külső gazdasági szereplők több mint 5 ezer milliárd dollárnyi hazai beruházási és amerikai termék vásárlási vállalásról beszél, ami – bár ennek összegzése elég ingoványos módszer – a 2025-ös amerikai GDP nagyjából 18 százalékának felel meg.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mi igaz a hangzatos, több ezer milliárd dolláros ígéretekből?
- Hol kell keresni a piacon a beígért beruházásokat, mi látszik a tőzsdéken?
- Mikor és milyen hatások jelentkezhetnek, amikre figyelni kell?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
