Mit jelent a Hormuzi-szoros lezárása? - Tényleg elszállnak az energiaárak?

Irán "informálisan" lezárta a Hormuzi-szorost, ami már rövid távon érzékelhető zavarokat okozhat a világ legfontosabb tengeri energiaútvonalán. A hajózási társaságok sorra függesztették fel az útvonal használatát.

Egyelőre ugyanakkor nem tudni, milyen konkrét lépéseket tesz Irán a térség forgalmának megbénítása érdekében. Nem érkezett hír arról, hogy például olyan hajókat megtámadtak vagy fenyegettek volna, amelyek megsértették a „tiltást”.

Képes rá egyáltalán?

A fő kérdés, hogy Teherán egyáltalán képes-e elzárni az útvonalat. A történelem során a legkomolyabb akciók, amiket a perzsák végrehajtottak abból álltak, hogy kisebb hajókkal zavarták, esetenként elfoglalták más nemzetek tankerhajóit, ezzel akadályozva a szoros kereskedelmét.

Telepíthetnek tengeri aknákat, hadihajókkal zavarhatják az áruforgalmat, extrém esetben pedig akár el is süllyeszthetik a hajókat.

Érdemes kiemelni, hogy gyakori tévedés az, hogy hajók elsüllyesztésével járhatatlanná válna a szoros. Hormuz nem számít különösebben sekély vízterületnek, és bár az ott elsüllyedő hajók értelemszerűen zavarnák a forgalmat, tényleges elzáráshoz egyszerűen túl sok ilyen akadályt kéne „lerakni”.

Voltak hajók, amelyek megfordultak

A Kpler elemzőcég nyomkövetési adatai szerint már több olajszállító tartályhajó megfordult, hogy elkerülje a Hormuzi-szorost, vagy egyszerűen megállt, illetve alternatív útvonalakat választott - írja a Reuters. A Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közötti fő szállítási folyosó forgalma szombat délután óta nagyjából

20–25 százalékkal esett vissza, ami már önmagában is jelentős fennakadást jelez egy ilyen kulcsfontosságú tengeri csatornában.

A Kpler kockázati elemzői szerint szombaton kora délutántól a térségben tartózkodó hajók többsége vagy visszafordult, vagy várakozó álláspontra helyezkedett. Legalább 4 nagy nyersolajszállító hajó, összesen mintegy 8 millió hordó olajjal a fedélzetén, szintén megfordult a Perzsa-öbölben.

A Bloomberg összefoglaló cikkében arról számolt be, hogy a tartályhajók a szoros bejáratánál belül és kívül is feltorlódtak. Az Egyesült Államok figyelmeztetést adott ki a régióban tartózkodó hajóknak, hogy az érintett hajóknak 30 tengeri mérföld távolságra kell maradniuk katonai eszközeiktől. A japán óriás, a Nippon Yusen KK korábban arra kérte flottáját, hogy ne hajózzon át a Hormuz-szoroson, míg Görögország arra kérte hatalmas kereskedelmi flottáját, hogy vizsgálja felül az áthaladást – áll a Bloomberg által megtekintett körlevélben. Az egyik tulajdonos azt mondta, hogy az amerikai tanácsot úgy értelmezte, hogy az útvonal gyakorlatilag lezártnak tekinthető.

Mit vág el Irán, ha sikerül a terve?

A Hormuzi-szoros lezárása gyakorlatilag elvágja a Perzsa-öböl és a nyílt óceánok közötti fő tengeri folyosót, amelyen keresztül a közel-keleti olaj- és LNG-export döntő része jut el a világpiacokra.

A szoroson halad át Szaúd-Arábia, Irak, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Katar tengeri energiaszállítmányainak zöme, elsősorban Ázsia – Kína, India, Japán és Dél-Korea – irányába, de közvetve Európát is ellátva.

Bár léteznek részleges alternatívák – például szaúdi és emirátusi szárazföldi olajvezetékek –, ezek kapacitása messze nem elegendő a kieső tengeri forgalom pótlására. A hosszabb tengeri kerülőutak technikailag lehetségesek, de jelentősen növelik a szállítási időt és a költségeket, miközben a biztosítók háborús kockázatra hivatkozva drasztikusan emelik a díjakat vagy fel is mondják a fedezetet.

Mi várható az árfolyamokban?

A konfliktus kirobbanása már eleve feljebb hajtott volna az olajárakat, az átjáró potenciális lezárása pedig csak tovább fokozhatja majd a piaci aggodalmakat. A piaci hatásokat vasárnap késő estétől kezdődően ismerhetjük majd meg, de a Barclays elemzői szerint nem kizárt, hogy a Brent hordónkénti ára a jelenlegi 73 dolláros jegyzésekről 100 dollárig kúszik fel.

A Bloomberg cikke kijelenti:

egy elhúzódó zavar földrengést okozna a globális olajkereskedelem esetében.

A jelentős kockázat beárazására azonban már vannak jelek. Az IG Group Ltd. által üzemeltetett kiskereskedelmi termék szombat este londoni idő szerint több mint 8%-kal magasabb áron forgalmazta a West Texas Intermediate részvényeit.

A kínálati és szállítási sokkra reagálva az OPEC olajkitermelő országok dönthetnek az olajtermelés növeléséről, hogy megelőzzék a nagyobb zavarokat.

A Hormuzi-szoros kritikus fontosságú az energiapiacok szempontjából, ráadásul Irán jelentős olajtermelő és katonai hatalom a Hormuzi-szorosban. A mostani konfliktus egyszerre több csatornán is hatással van például az olaj árfolyamára:

1. Irán olajtermelő kapacitása. Az ország naponta nagyjából 3,3-3,5 millió hordó olajat termel ki, ami a világ kínálatának körülbelül 3%-a.
2. Áthaladó forgalom. Az OPIS, egy Dow Jones egyik leányvállalat adatai szerint a nyersolaj körülbelül 26%-a, a cseppfolyósított földgáz (LNG) 23%-a és a cseppfolyósított kőolajgáz és a nafta 31%-a halad át a szoroson.
3. Általános negatív piaci hangulat és reakciók. Minden hasonló eszkaláció extrém bizonytalanságot hoz a piacokra, így a nyersanyagok esetében is, és megnő a volatilitás.

A Barrons elemzése arra is kitér, hogy Irán exporthálózatának központja a Kharg-sziget, a fő terminál, amelyen keresztül a legtöbb iráni nyersolajat tartályhajókra rakják. A jelentések szerint robbanásokat hallottak Khargban, amely nagyjából 24 kilométerre található Irán partjaitól. Irán exportjának körülbelül 90%-a Khargon keresztül halad, amelynek tárolókapacitása körülbelül 7 millió hordó.

Az OPIS becslései szerint minden egyes napon, amikor

a tengeri tranzit megszakad, a világ napi 20 millió hordó nyersolaj-exportot és évi 85 millió tonna LNG-exportot bukik el.

The Strait of Hormuz, between Oman and Iran, connects the Persian Gulf with the Gulf of Oman and the Arabian Sea.This body of water controls ~20% of the world’s petroleum liquids consumption.In other words, ONE FIFTH of global oil consumption flows through here EVERY DAY. pic.twitter.com/nFzRPlWdaP https://t.co/nFzRPlWdaP

— The Kobeissi Letter (@KobeissiLetter) February 28, 2026

A zavar a nyersolajon túl egy másik kulcsfontosságú piacra is kiterjed: a cseppfolyósított kőolajgázra (LPG). Irán Kína egyik főszállítója, fontos alternatívát kínálva az amerikai exporttal szemben. Az iráni LNG-export bármilyen zavara Iránon túlmutató következményekkel járna, arra kényszerítve Kínát, hogy más termelőktől keressen pótló készleteket.

A szoros a globális gázáramlások kritikus pontját is jelenti. Katarból származó összes LNG-exportnak – a globális LNG-szállítás körülbelül 20%-ának – a szoroson kell áthaladnia, amelyre nincs életképes alternatív útvonal.

Az OPIS szerint a szoros bármilyen zavara, korlátozása vagy lezárási kísérlete a közel-keleti LNG-ellátást a szakadék szélére sodorná, ami közvetlen tovagyűrűző hatással lenne az európai és ázsiai gázpiacokra.

Mivel nem áll rendelkezésre szabad LNG-kapacitás, az ázsiai vásárlók rugalmas amerikai szállítmányok után kutatnának, és az azonnali piacon összeütköznének Európával.

Az olajpiaci mozgások szempontjából azt is kiemelten érdemes figyelni, hogy a csapások mennyiben érintik Irán olajipari infrastruktúráját, és hogy Irán megtorolja-e Szaúd-Arábiát és más termelőket, ami szintén zavarokat okozhat a termelésben. A szállítási költségek szinte biztosan emelkedni fognak, mivel a tartályhajók a Perzsa-öbölbe terelődnek, hogy elkerüljék a konfliktusövezetet.

Fontos látni, hogy ezúttal a támadások nem kifejezetten rakétaindító létesítményeket célozzák meg, és nem is kizárólag a nukleáris képességek megsemmisítésére irányulnak. Inkább „széles körben elterjedtek, és valószínűleg végül hatékonyan érintik az energiainfrastruktúrát”. Ha Irán Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban vagy Irakban támad mezőket, kikötőket vagy tárolólétesítményeket, a nyersolajra gyakorolt ​​hatás súlyosbodik.

A Goldman Sachs becslése szerint az iráni export napi egymillió hordójának elvesztése egy éven keresztül nagyjából 8 dollárral emelné az árakat hordónként.

A Rystad Energy becslései szerint az árak hordónként 10-15 dollárral is felugorhatnak egy szélesebb körű konfliktus esetén; a Tortoise Capital elemzői a kedvezőtlen Hormuz-forgatókönyv esetén az olaj árát 100 dollár fölé teszik.

A Bloomberg azt írja egy másik cikkében: a vízi út néhány napnál hosszabb ideig tartó teljes lezárása rémálomszerű forgatókönyv az energiapiacok számára. A Kpler Ltd. vezető nyersolaj-elemzője, Muyu Xu júniusban úgy becsülte, hogy ha Irán egyetlen napra is elzárja a szorost, az akár hordónkénti 120-150 dolláros olajárakat is okozhat. A február 28-i légicsapások előtt a Brent nyersolaj, a nemzetközi viszonyítási alap, 2026-ban átlagosan 67 dollár/hordó volt az év elejétől számítva.

A Brent típusú nyersolaj árfolyama így alakult az elmúlt években:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images