Megjött a pofon: ismét lefelé módosították a növekedési prognózist

A negyedik negyedéves GDP-adat második, részletes közlése összességében nem hozott meglepetést: a negyedéves növekedési ütem 0,2 százalék maradt, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves index pedig 0,8 százalékra módosult.

A részletek ugyanakkor kedvezőtlen képet rajzolnak

A magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,4 százalékkal bővült, vagyis a reál GDP lényegében 2022 óta stagnál.

A negyedik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 2,5, az építőiparé 1,3 százalékkal emelkedett negyedéves összevetésben, miközben az ipari termelés 1,2 százalékkal visszaesett. A legnagyobb súlyú ágazat, a szolgáltatási szektor mindössze 0,1 százalékos negyedéves növekedést mutatott, ami az év végi gyenge teljesítmény fő magyarázata.

Az ünnepi szezon mind a kiskereskedelemben, mind a turizmusban visszafogott maradt, a lakáspiac pedig az új lakástámogatási program ellenére sem tudott érdemben élénkülni.

A háztartások tényleges végső fogyasztása negyedéves alapon 1,4 százalékkal bővült, ami az elmúlt évek egyik legerősebb üteme. A kormányzati fogyasztással együtt számolt végső fogyasztás közel 2 százalékkal emelkedett, ilyen mértékű növekedésre 2022 eleje óta nem volt példa.

Ennek azonban a szolgáltatási szektor teljesítményében alig látszik nyoma.

A készletváltozások jelentős visszaesése számottevően rontotta az összképet: a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás együttesen 7,7 százalékos negyedéves csökkenést mutatott. Az ING értékelése szerint komoly adatminőségi problémák nehezítik a koherens makrogazdasági kép felrajzolását.

Az előrejelzés lefelé módosítása részben az energiaár-sokk gazdasági hatásaival magyarázható: a közel-keleti konfliktus nyomán emelkedő energiaárak érzékenyen érinthetik Magyarországot. Történelmi tapasztalatok alapján egy 10 százalékos energiaár-emelkedés átlagosan 0,4 százalékponttal növeli az éves inflációt, miközben 0,1 százalékponttal visszafogja a GDP-növekedést.

Az úgynevezett áthúzódó hatás 2026-ban mindössze 0,3 százalékpont körüli, vagyis negyedéves szinten tapasztalt stagnálás esetén is nagyjából ekkora lenne az éves növekedési ütem.

Az idei növekedési pályát döntően a kormányzati intézkedésekkel támogatott lakossági fogyasztás, a beruházások mérsékelt élénkülése és a nettó export tartós gyengesége határozza meg.

Mik a realitások?

A nettó export továbbra is érdemben fékezi a GDP-bővülést, amit a belföldi kereslet részben ellensúlyoz.

Az ING 2027–2028-ra 2,7–3,0 százalék közötti növekedési ütemet tart reálisnak, feltéve, hogy a külső kereslet is élénkül.

A pénzügyi intézet ugyanakkor figyelmeztet: a már három éve gyenge tőkeállomány-bővülés és a romló demográfiai folyamatok jelentősen megnehezítik, hogy a magyar gazdaság tartósan, komolyabb egyensúlytalanságok nélkül 3 százalék feletti növekedési pályára álljon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images