Szép csendben még szigorúbb feltételt szabott Brüsszel a magyar kormánynak

2019. április 15. 05:50  english version   
nyomtatás
 
Lassan egy éve zajlik Magyarország ellen egy újfajta költségvetési eljárás az Európai Bizottság részéről. A kormány azonban eddig nem adta be a derekát, és várhatóan nem is nagyon fogja, mert az elvárások elmulasztása nem jár pénzügyi következménnyel. Közben az Európai Bizottság egy friss dokumentumában frissítette a Magyarországtól elvárt középtávú hiánycélt, ami alapján a kormánynak még nagyobb költségvetési szigort kellene alkalmaznia.


Az Európai Unió költségvetési szabályrendszerének fontos dokumentumát frissítették a múlt héten. A stabilitási és növekedési paktum (SGP) lényeges pontjait magyarázó technikai dokumentumot hozták nyilvánosságra Brüsszelben. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy három év elteltével aktualizálták a középtávú hiánycélra vonatkozó minimumértékeket, Magyarországra vonatkozóan is (92. oldal a pdfben).

Ennek értelmében Magyarország esetében az új 2020-2022 közötti időszakra a középtávú költségvetési hiánycél (MTO) a GDP 1%-ában lett meghatározva, ami még szigorúbb pályát írna elő a magyar költségvetés számára, ugyanis a 2017-2019-es időszakra -1,5%-os MTO volt érvényben.


Más kérdés, hogy a kormány eddig ennek az uniós szabálynak nem felelt meg. Ezért az Európai Bizottság közel egy évvel ezelőtt figyelmeztette is a magyar kormányt, mert megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát. Ezzel útnak indult egy újfajta uniós költségvetési eljárás Magyarországgal szemben (Significant Deviation Procedure). Ezt az eljárást nem szabad összetéveszteni az SGP korrekciós ágán zajló túlzottdeficit-eljárásokkal, ugyanis ez a paktum preventív ágán lévő eljárás. Az új típusú szabályok és eljárások leegyszerűsítve azt a célt szolgálják, hogy minden tagállam esetében előrejelezzék az egyensúlytalansági kockázatokat és szükség esetén automatikus figyelmeztetést küldjenek az ország illetékes döntéshozói számára.

Az eljárás keretében tavaly júniusban az Európai Unió Tanácsa ajánlásokat fogalmazott meg a kormány számára. Novemberben az EB megállapította, hogy a magyar kormány nem tett megfelelő lépéseket a szabály betartása érdekében. Ennek folyományaként a Tanács tavaly decemberben erősítette meg, hogy Magyarország nem tett megfelelő lépéseket a középtávú céltól való távolmaradás csökkentése érdekében, ezért pótlólagos intézkedéseket várnak el.

Várhatóan ez az MTO minimumérték meg fog jelenni a kormány április végén megjelenő konvergenciaprogramjában, mint olyan szint, amit az Európai Bizottság elvár. Feltehetően azonban a magyar kormány ezúttal sem tesz majd olyan lépéseket, hogy közeledjen az elvárt, most már szigorúbb (-1% a GDP arányában) értékhez. Az MTO-hoz való közeledés (vagyis a strukturális költségvetési egyenleg javítása) ugyanis további egyenlegjavító lépéseket követelne meg, magyarul

a kormánynak a most készülő, és május végén benyújtandó 2020-as költségvetésben több száz milliárd forint értékben kellene tartós kiigazítást (adóemelés, kiadáscsökkentés) végrehajtania.


Múlt héten megkerestük a Pénzügyminisztériumot a frissített középtávú céllal kapcsolatos kérdéseinkkel (hogyan reagál minderre a kormány, tisztában van-e ennek következményével), azonban a tárcától eddig nem érkezett válasz. Amint kaptunk válaszokat kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

A Bizottság legutóbbi prognózisában (melyben találunk aktuális adatokat a strukturális egyenlegre) ugyanis azzal számolt, hogy 2018-ban várhatóan 3,8% körül lesz a strukturális hiány a magyar költségvetésben, ami romlás a 2017-es 3,4%-os deficithez képest. A magyar kormány ehhez képest lényegesen más számokat közölt a strukturális egyenlegre a legutóbbi konvergencia programjában (tavaly tavasszal). Vagyis jól látható, hogy már a strukturális egyenleg meghatározásában, a mutató kiszámolásához használt feltevésekben lényeges eltérések lehetnek, ezért láthatunk egymástól lényegesen eltérő főszámokat is, ahogyan az alábbi két ábra is jól mutatja:

Szép csendben még szigorúbb feltételt szabott Brüsszel a magyar kormánynak

A Bizottság kalkulációja és a frissített MTO-szint.

Szép csendben még szigorúbb feltételt szabott Brüsszel a magyar kormánynak

A magyar kormány kalkulációja és a frissített MTO-szint.


Még a kormány legutóbbi előrejelzéséből is jól kiolvasható azonban, hogy idén messze lehetünk az 1%-os strukturális hiány teljesítésétől (persze az azóta eltelt egy év alatt a mutatók és a makrogazdasági feltételezések sokat változhattak, azonban mindez egy jó viszonyítási pont lehet). Az MTO-szabály előírásait azonban nemcsak az uniós szabályok miatt kellene teljesítenie Magyarországnak, de a kormány saját, törvénybe iktatott szabályai miatt is. A költségvetési szabályokat tartalmazó Stabilitási törvény ugyanis többek között kimondja, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével. A korábbi években azonban volt már arra többször is példa, hogy a benyújtott költségvetés ennek a szabálynak nem felelt meg.

Mindezek fényében még érdekesebb lesz, hogy mit fog tartalmazni az április végén benyújtandó konvergenciaprogram és a május végén nyilvánosságra kerülő 2020-as költségvetési törvényjavaslat.


Mégis mi ez az eljárás?

A pénzügyi válság kirobbanása előtt az Európai Unióban a túlzott deficit eljárás szolgált a tagállamok megregulázására. A válság alatt azonban bebizonyosodott, hogy ez önmagában kevés a költségvetési folyamatok felügyeletére, ezért új típusú szabályokat fogadtak el, amelyeknek célja, hogy előrejelezzék az egyensúlytalansági kockázatokat. Ennek legfontosabb eszköze az MTO, a középtávú költségvetési hiánycél meghatározása, amelyet országokra lebontva határoz meg az Európai Bizottság és amelyhez a tagállamoknak tartaniuk kell magukat a kiegyensúlyozott költségvetés érdekében.

Magyarország esetében 2016-ban a GDP 1,5%-os strukturális hiányában állapították meg a középtávú költségvetési hiánycélt (ezt most változtatják meg -1%-ra). Hazánk azonban ehhez nem közeledett, a kormány a 3%-os költségvetési hiány alatt tartását tartotta szem előtt kifejezetten, ami az uniós szabályok szerint már nem elegendő. Az elmúlt évekből az is látható volt, hogy fundamentálisan alacsonyabban is alakulhatott volna a költségvetés hiánya, a kormány azonban rendszeresen döntött költségvetési lazításokról, szembemenve az Európai Bizottság korábbi tanácsaival.


Címlapkép: Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért felelős bizottsági tag. Forrás: FRANÇOIS WALSCHAERTS / AFP

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 



hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium