Brexit: sorsdöntő hét előtt állhat az ország

2019. február 9. 13:30    
nyomtatás
 
Az előttünk álló hét ismét kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen irányt vesz a Brexit-história, hiszen szerdán Theresa May brit kormányfő bemutatja a parlamentnek a tervét, és erről, illetve a módosító indítványoktól csütörtökön szavaznak is a képviselők. A procedúra akár úgy is alakulhat, hogy beszorítja a parlament Mayt abba az irányba: ha két héten belül nincs elfogadott Brexit-megállapodás, akkor halasszák el a március 29-re tervezett brit kilépést. Ez nyilván fájna a kormánypárt keményvonalas Brexit-táborának is, így még az sem kizárt, hogy végül beállnak May mögé és rábólintanak arra a tervre, amit eddig hevesen elleneztek. Az alapeseti forgatókönyv azonban mégiscsak az, hogy a Brexit végső formája és bekövetkezési dátuma most sem derül ki teljesen, így az igazi izgalmak március végére maradnak.


Ezen a héten már kezdett körvonalazódni, hogy hogyan tudna kijönni a patthelyzetből az Egyesült Királyság, hiszen az EU világosan megüzente, hogy nem hajlandó újratárgyalni a Brexit-megállapodást és benne az északír-ír tartalékmegoldást, noha a brit parlament erre adott felhatalmazást Maynek. A patthelyzetből kivezető út pedig nem más, mint a pártokon átívelő együttműködés (például a tartósan vámunióban maradás kérdésében). Ez azért fájdalmas a kormányfőnek is, mert a brit parlamentben ez szokatlan: régóta nagyon erősek a pártpolitikai logika mentén azonosítható törésvonalak a parlamentben.

Éppen ezért volt nagy jelentőségű az az e heti fejlemény, hogy Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére végre írásban is vállalta, hogy mely ötpontos (a realitásoktól egyébként még mindig elrugaszkodott) feltételrendszer mentén lenne hajlandó a párt egy része beállni a kormányzó Konzervatív Párt mögé és megszavazni a londoni alsóházban a May által összehozott Brexit-megállapodást. Ha ugyanis a Corbyn által régóta szorgalmazott tartós vámunióban maradás felé mozdulna el a brit politikai elit egy része (az EU27 is efelé nyomja a brit kormányzó és ellenzéki pártokat), akkor az szükségtelenné tenné az északír-ír tartalékmegoldás aktiválását, ami jelenleg az egyik legfőbb akadálya annak, hogy Londonban az alsóház többsége áldását adja a Brexit-megállapodásra. Az EU főtárgyalója, Michel Barnier pénteken már jelezte, hogy az EU állam- és kormányfői készek a hosszabb távú EU-brit kapcsolatokkal kapcsolatos politikai deklaráció szövegén módosítani, ha a brit oldalon tisztul a kép, hogy mit is akarnak.

Mindez (permanens vámunió melletti elköteleződés) egyúttal nagy töréseket is okozna mind a kormánypártban, mind az ellenzékben,


hiszen egyrészt May pártjának is van egy keményvonalas és több tucat főből álló tábora, amely akár az átmeneti időszak nélküli hard Brexitet is bevállalná jórészt ideológiai alapon, csakhogy végre az Egyesült Királyság "megszabadulhasson" az EU-tól. Másrészt Corbyn pártjának egy jelentős része is mereven elutasítja May Brexit-tervét, viszont egy kisebb része a pártnak akár hajlandó lenne támogatni azt a hard Brexit elkerülése érdekében. Ez a pártokon átnyúló (át)szavazás viszont nyilván komoly felfordulásokat is hozhat a brit politikai palettán rövid- és hosszabb távon.

Ha viszont nem tud (egyelőre) elmozdulni a fenti kiút felé a brit belpolitika, akkor továbbra is arról hallunk majd a héten híreket, hogy May február 13-án szerdán beterjeszti a Brexitre vonatkozó C-tervét a parlamentnek, amely az északír-ír tartalékmegoldás kérdésében csekély eséllyel átvihető módosításokat szorgalmaz, ezt pedig a parlament ismét nagy többséggel leszavazza, így alapesetben folytatódik a sodródás. Elképzelhető azonban, hogy a csütörtöki szavazáskor már összejönne a parlamenti képviselők többsége azon Cooper-féle módosító indítvány mögött, hogy ha február végéig nem tud May olyan Brexit-megállapodást prezentálni a parlamentnek, amelyet a többség elfogad, akkor határozatilag kötelezik Mayt arra, hogy nyújtsa be az EU felé a március 29-én bekövetkező Brexit halasztásának kérelmét.

Ez nyilván kellemetlen perspektíva lenne a fent már említett keményvonalas kormánypárti Brexit-tábornak, amely a minél előbbi minél teljesebb szakítást szorgalmazza az EU-val. Emiatt akár még az is előfordulhat, hogy ennek a tábornak egy része beadja a derekát, és végül elfogadja a May által már régóta kínálgatott Brexit-megállapodást (amelyet az ellenzéki Munkáspártból is támogatnának páran).

A Brexit elhalasztásának kérdése egyébként nemcsak taktikai, hanem racionális okok miatt is egyre többször felmerül.


A (megállapodás melletti) Brexit utáni helyzet kezeléséhez még 6 kulcsfontosságú törvényt nem tudott elfogadni a brit törvényhozás, és a törvénykezési menetrend időigénye miatt egyszerűen reálisan felmerül, hogy néhány héttel el kellene halasztani a Brexit március 29-én éjfélkor történő bekövetkezését, hogy a brit törvényhozás utol tudja magát érni. Az emiatti Brexit-halasztás már szintén felmerülhet a jövő héten benyújtandó képviselői módosító indítványok között.

Összességében az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az előttünk álló héten részben tisztul a Brexit-káosz, mert néhány kulcsfontosságú keretet kijelöl az EU, a brit alsóház, illetve az ellenzék May számára, de esélyes, hogy az igazi színvallás, illetve a Brexit végső tartalmának meghatározása még tovább húzódik.


Addig húzódik, amikor már igazán nagy lesz a félelem a brit politikai elit nagy részében, hogy akár tényleg bekövetkezhet a megállapodás nélküli kizuhanás esete március 30-tól. Ez a félelem, ijedtség pedig igenis kiválthat olyan döntéseket március második felében, hogy például a keményvonalas Brexit-tábor rábólint May kissé átgyúrt megállapodására. Vagy ha ez mégsem történik meg, kezdeményezi May a március 21-22-i EU-csúcson a Brexit (átmeneti) elhalasztását.

Egy biztos, mi folyamatosan követni fogjuk az eseményeket, mert mégiscsak történelmi jelentőségű az, ami a szemünk előtt zajlik a Brexit ügyében, amelyben az EU az egységes piacot akarja mindenáron védeni, a britek pedig az országuk alkotmányos egységét. Az északír-ír probléma ugyanis lényegében ezek miatt csúcsosodott ki, és egyelőre egyik fél sem hajlandó engedni a vitában.

Címlapkép forrása: Aris Oikonomou / AFP

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium