Megtudtuk, mire készülhet az Orbán-kormány az egészségügyben

2018. május 16. 15:57    
nyomtatás
 
Orbán Viktor egyetlen mondatából sok mindent ki lehet olvasni arra vonatkozóan, hogy mire készül az új kormány az egészségügyben. Közben úgy értesültünk, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének egészségügyért felelős csapata kezd összeállni, az eddigi helyettes államtitkároknak pedig már búcsút is intettek. Összeszedtük, hogy a kijelentések és a felmerült új nevek alapján milyen intézkedések lehetnek napirenden az egészségügyi kormányzatnál.


Egyetlen sokat jelentő mondat


Nagy dolgokra fog vállalkozni a negyedik Orbán-kormány - ígérte Orbán Viktor múlt heti parlamenti beszédében, miután a képviselők megválasztották miniszterelnöknek. Beszédében konkrét intézkedések nem szerepeltek, inkább nagy ívű célokat fogalmazott meg, azonban egy rövid mondatra sokan felfigyelhettek:

A népbetegségeket radikálisan visszaszorítjuk, s ennek érdekében nem riadunk vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem
- mondta a legfontosabb célok között megemlítve a kormányfő. Az alábbi videón részletesen visszanézhető, mit is tervez a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-kormány:



Három szó


Orbán Viktor fenti rövid mondatából több fontos következtetést is le lehet vonni, elég csak a lényeges szavakra fókuszálni: népbetegség, ésszerűsítés, ösztönzők.

Egészségügyi szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján elképzelhető, hogy a kormány az ésszerűsítés (1) keretében eddig politikailag érzékeny területekhez is hozzányúl a hazai egészségügyben. Ennek keretében az egészségügyi kormányzat a kapacitásmenedzsmentre és a betegút-menedzsmentre fókuszálhat a jövőben. A kapacitásmenedzsment keretében megvalósulhat bizonyos kórházak, osztályok megszüntetése. Beszélgetőpartnereink úgy vélték, hogy a betegút-menedzsment a központosítás mentén fog zajlani. Az egészségügyi kormányzat ennek keretében átgondolhatja, hogy melyik ellátás hol legyen elérhető és ehhez hol kapcsolódjon diagnosztika. Kásler Miklós, az EMMI új minisztere az Országos Onkológiai Intézet igazgatójaként ezt a saját területén lemenedzselte, a rákgyógyítás központosítását. Ez a rendszer a képalkotó diagnosztika, a labor és a szövettan eredményeire épít és ez alapján szervezi meg a legcélszerűbb ellátást, a sugárterápiát, a célterápiát vagy a műtétet.

A népbetegségek (2) elleni küzdelem tekintetében is szükség lesz a központi akaratra, és szabályokra. Amikor az egészségügyi kormányzat a népbetegségekről beszél, akkor feltehetőleg a krónikus betegségekre kell gondolnunk. Magyarország ebben a tekintetben nincs egyedül, ugyanis világszerte a krónikus betegségek felelősek a halálesetek 86%-áért. Az idén év elején ismertetett átfogó lakossági felmérés alapján Magyarországon is súlyos a helyzet ebben a tekintetben. A lakosság saját bevallása szerint 45%-nak van valamilyen krónikus betegsége, amely legalább 6 hónapja tart.

Megtudtuk, mire készülhet az Orbán-kormány az egészségügyben


Akkor is lesújtó képet kapunk a magyarok egészségi helyzetéről, ha összevetjük a főbb halálokokra vonatkozó statisztikát más európai országokkal. Több vezető halálok tekintetében Magyarország sajnos Európa élén jár, átfogó képet ad erről az Eurostat táblázata, ami a legutolsó rendelkezésre álló adatokat hasonlította össze még tavaly.

Megtudtuk, mire készülhet az Orbán-kormány az egészségügyben
Klikk a képre!


A krónikus betegségek oka egyrészt lehet örökletes, másrészt lehet életmódból fakadó, kockázati oka. Ez utóbbit lehet és kell a megkérdezett szakértők szerint kezelni, ugyanis ennek egy része a lakosság magatartásával függ össze, vagyis, hogy mennyire él egészségesen, egészségtudatosan. Ezt lehet befolyásolni az Orbán Viktor által is említett "erős ösztönzők" (3) segítségével. Ennek kapcsán nem kell messzire menni, elég csak felidézni a jelenleg is létező negatív szabályozó eszközöket, így például a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedéseket, vagy a népegészségügyi termékadó bevezetését.

Viszont ami újdonság lehetne, az a pozitív ösztönzők bevezetése, ami azt a célt szolgálná, hogy a lakosság minél nagyobb hányada vegyen részt szűrőprogramokon.

Itt olyan motiváló lépésekre lehet gondolni, mint például a járulékkedvezmény, vagy az ingyen buszbérlet biztosítása a szűrés után. Ez pedig együtt járna a szűrési kapacitások jobb kihasználásával is.


Szóba jöhetnek egyfajta büntetőintézkedések is, melyek közül a legradikálisabb az lehetne, ha a kormány látványosan szűkítené a vágott dohány árelőnyét adóemeléssel.

Ha ezt meglépné az egészségügyi kormányzat, az egyértelmű üzenet lenne mindenki számára, hogy nem riad vissza az erős szabályozó lépések megtételétől sem
- vetítette előre egyik beszélgetőpartnerünk. Egy ilyen lépés az állam és a fogyasztók érdekét is szolgálná. A vágott dohány esetében fennáll a füstszűrő nélküli fogyasztás kockázata, ami veszélyesebb a fogyasztókra nézve, és közben az állam is bevételeket veszít, hiszen a hasonló dohánytömegre vetítve alacsonyabb adóbevételt realizál, a vágott dohány adóelőnye miatt. Hosszabb távon pedig az állam oldalán abban a tekintetben is jelentkezne az előny, hogy az adóemeléssel mérséklődik a dohányzással összefüggő megbetegedések száma, így az egészségügyi rendszer leterheltsége is csökkenhet. Nemzetközi javaslatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a dohánytermékek fogyasztói rendkívül árérzékenyek, ezért az adóintézkedések lehetnek a leghatékonyabb eszközök, természetesen a feketepiac fokozott ellenőrzésével párosulva, megelőzve, hogy a fogyasztás az illegális termékek felé terelődjön át.

Nevek és személyek


Orbán Viktor egyetlen, egészségügyre vonatkozó mondata mellett az egészségügyért felelős új nevek is sokat elárulhatnak a kormány ezirányú terveiről.

Kásler Miklós lesz az Emberi Erőforrás Minisztérium vezetője, aki 26 éven át vezette az Országos Onkológiai Intézetet. Első miniszteri interjújában a Magyar Időknek elárult néhány részletet is a tervekből. Orbán Viktorhoz hasonlóan azt nyilatkozta, hogy

kiemelten kell kezelni a keringési, a daganatos és a mozgás szervi megbetegedések, vagyis a népbetegségek megelőzését, gyógyítását, valamint az alapellátást.

Azt is megemlítette, hogy a jövőben nagyobb szerepet kapnak az országos intézetek, mivel ezek egy-egy népegészségügyi jelentőségű betegség csúcsintézményei. Nem mellékes az sem, hogy növelni szeretné az egészségbiztosító önállóságát, a finanszírozásban pedig a döntési szintek koncentrációját. Sokatmondó volt a tárcavezető azon mondata is, amikor úgy fogalmazott: "nem biztos, hogy a pénz kevés, lehet, hogy az ember sok, vagy nincs jól elosztva a munka". Ebbe is bele lehet látni az egészségügyi ellátórendszer ésszerűsítésének szükségességét.

E heti bizottsági meghallgatásán a Parlamentben is megerősítette: kiemelt célként kell kezelni a népegészségügyet, amelyhez pontos struktúra, terv, feladat és a felelősség meghatározás szükséges. A miniszterjelölt szerint szükség van az alapellátás viszonyrendszerének újragondolására és rendkívüli megerősítésére, ehhez kapcsolódóan a sürgősségi ellátás és mentés átszervezésére. Kiemelte azt is, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrák-szűrés elindításához, amely "néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat". Kérdésekre adott válaszaiból az is kiderült, hogy tiszta és törvényes viszonyokat szeretne az ágazatban. A kórházak adósságokról szólva azt mondta, struktúraváltás nélkül nem lehet a kórházi gazdálkodáson változtatni, de ez napirenden lévő kérdés. Emellett napirenden van a magán- és állami egészségügyi ellátás viszony kezelése is.

2018.05.02 10:53 Teljes átalakuláson megy át a magyar egészségügy

Érdekes lesz az is (ami várhatóan a napokban dől majd el), hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a felsőoktatás keretében viszi-e majd az orvosegyetemek felügyeletét, vagy a szakmai indokok az EMMI-ben tartják ezt a feladatot.

Megtudtuk, mire készülhet az Orbán-kormány az egészségügyben

Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, miután átvette a Széchenyi-díjat Áder János köztársasági elnöktől (b) a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Parlament kupolacsarnokában 2018. március 15-én. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök (b2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j). Kép és címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor

Az is tudható már, hogy Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató-főorvosa lesz az egészségügyért felelős államtitkár.

Információink szerint a múlt pénteki nappal felmondtak az egészségügyi államtitkárság helyettes államtitkárainak, így távozik Mészáros János, Ladányi Márta, Szentes Tamás és Gajdácsi József Zsolt is. Szakmai berkekben pedig az a hír terjedt el, hogy érkezik Nagy Szilárd, aki Zombor Gábor egészségügyi államtitkár idején volt a kabinetfőnök (erről korábban már beszámolt a Népszava is), Takács Péter, aki az Egészségügyi Ellátási és Közegészségügyi Főosztály vezetője volt eddig, Pacsay-Tomassich Orsolya pedig Kásler Miklós kabinetfőnöke lesz, aki az EMMI helyettes államtitkára volt, nemzetközi és európai uniós ügyekért volt felelős.

Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakértők úgy vélekedtek, hogy a nevek alapján úgy tűnik, a kuratív, gyógyító szemlélet lesz az uralkodó az ágazat jövőjében, nem pedig a preventív megfontolások. Az is sokat elárul a kilátásokról, hogy a progresszivitás legmagasabb szintjéről érkeznek a vezetők, országos és egyetemi szemlélettel.

Volt, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy összetétele alapján a parlament egészségügyi bizottsága sem lesz kezdeményező, elnöke a szocialista Kórozs Lajos lesz. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a kormány által kidolgozott jogszabályokkal szemben nem lesz erős parlamenti kontroll, ezek viszonylag könnyedén átmehetnek a bizottságon.

Új cikksorozat a professzionális egészségügyről

Cikksorozatot indítunk a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról. Interjúk, elemzések, adatbányászat formájában, az állami és magánegészségügyi ellátásról, piacról, szolgáltatókról, finanszírozásról, munkaerőről, fejlesztésekről, innovációkról, kutatókról, digitalizációról. Célunk, hogy a leginkább érintettek segítségével mutassuk be a hazai egészségügy minden szegletét. Beszámolunk az aktuális trendekről, kihívásokról és felkutatjuk a sikersztorikat. Érdemes velünk tartani, itt.

Megtudtuk, mire készülhet az Orbán-kormány az egészségügyben

Új cikksorozat a Portfolio hasábjain a magyar egészségügyről.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium