Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?

2018. december 13. 13:30  english version   
nyomtatás
 
A jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idős korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?


A rövid válasz az, hogy igen, a nyugdíjak növelése tényleg nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével. A jövőre tervezett 2,7%-os nyugdíjemeléshez képest a GDP nagyjából 7-9%-kal emelkedhet nominálisan, vagyis a nyugdíjra arányaiban kevesebb jut.

A mértékeket illetően azért erős túlzásokba esik a nyugdíjas érdekképviselet, hiszen a nyugdíjasok kiadásainak 10%-os emelkedéséről beszél. Ilyen mértékben azonban nem drágult az élet, szó sincs arról, hogy a nyugdíjak reálértéke zuhant volna. Összességében a nyugdíjasok bevételei kissé infláció felett emelkedtek az idén, vagyis Erzsébet-utalvánnyal és nyugdíjprémiummal együtt minimális reálértéknövekedés következett be. Az viszont kétségtelen, hogy ez nagyon messze van a 7-8%-os reálbéremelkedéstől.

A rossz hír azonban a nyugdíjasok számára nem ez, hanem hogy a bérek szintjétől elmaradó nyugdíj nem véletlen, és nincs is rá esély, hogy lényegesen javuljon. Valójában a mostani fájdalmas jelenség még csak a kezdete annak a látványos folyamatnak, ami évről évre egyre nagyobb nyugdíjlemaradást hoz a bérekhez viszonyítva.

Mint ismert, az állami nyugdíjakat a bérek után fizetett közterhekből (járulék, "szochó") fizetik. A mindenkori kormány feladata, hogy a befolyó bevételek és a nyugdíjkiadások egyensúlyát megteremtse. Ezt a nyugdíjrendszer paramétereinek beállításával éri el: többek között meghatározza
  • a fizetendő adók mértékét,
  • a nyugdíjkorhatárt,
  • az induló nyugdíjak szintjét, valamint
  • az éves nyugdíjemelés mértékét.

Mivel előretekintve egyre kevesebb az adófizető és egyre több az eltartott, ezért a bérekre rakódó teher magas, a nyugdíjkorhatár most is emelkedik, az induló nyugdíjak időnként csökkennek, az éves emelés pedig szerény.

Utóbbi már régóta nem tart lépést a bérekkel. Már a svájci indexálás is hosszú távon a bérektől történő lemaradást ígérte, hiszen ebben a rendszerben a reálnyugdíj-emelkedés üteme a reálbérnövekedés fele. 2010 óta a svájci indexálásnál is szigorúbb lett a szabály: az inflációkövető nyugdíjemelés teljesen elszakította a béremelkedés ütemétől a nyugdíjak alakulását. Ez mindaddig nem volt szembeötlő, amíg a keresetek lassan növekedtek, ám az utóbbi három évben már kezdtek látványosan lemaradni a nyugdíjak a bérektől.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?


Ez a folyamat két következménnyel jár:
  • egyrészt (egy ideig) fennmarad a nyugdíjrendszer egyensúlya, vagyis a nyugdíjra költhető bevételek és a nyugdíjcélú kiadások összhangja nem borul fel;
  • másrészt a nyugdíjak egyre szerényebb megélhetési szintet jelentenek - nem abszolút értelemben, hanem az általános bérszínvonalhoz viszonyítva.

Vagyis az, ami ma a szemünk előtt zajlik, nem valami kivételes és váratlan dolog,

csupán most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövető indexálás működése.


Számítások szerint ez oda vezethet, hogy a bérek és a nyugdíjak aránya akár 40% alá is süllyedhet a következő két évtized során.

Kevéssé közismert, hogy a magyar társadalom összességében a gondoskodóbb közösségek közé tartozik Európában, amennyiben azt az állami nyugdíjak relatív szintjével mérjük. 2016-ban a magyar helyettesítési ráta 67%-os, uniós összehasonlításban a negyedik legmagasabb volt. (Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50-59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét.) Vagyis a nyugdíjba vonulás Magyarországon viszonylag kisebb törést jelentett az emberek anyagi helyzetében, míg Írországban - ahol a ráta értéke a legalacsonyabb az EU-ban - a nyugdíj önmagában a jövedelemnek alig több mint harmadát tudta pótolni.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?


A jelenlegi demográfiai kilátások tehát egy olyan kényszerpályát eredményeznek, amely a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékét folyamatosan csökkenti. Amennyiben ettől le kíván térni a gazdaságpolitika, azt kell megmondania, hogy a nyugdíjrendszer magasabb kiadásait miből fedezi. Ez vagy valamilyen kiadás rovására, vagy magasabb adókból történhet. Hosszabb távon pedig marad az a remény, hogy amennyiben a magyar gazdaság olyan gyors (és hosszú) növekedési pályát tudna befutni, ami a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat féken tudná tartani, lehetőség nyílna gálánsabb nyugdíjszabályokra. Egyelőre azonban ettől messze vagyunk, hiszen a nyugdíjrendszer egyensúlyát a kivándorlás és a járulékcsökkentések is próbára teszik. Addig is marad az unalomig ismert, de teljesen hatástalan figyelmeztetés: aki érdemi nyugdíjat akar, annak a jelenlegi fogyasztásának egy részéről lemondva kell takarékoskodni. Ebben esetleg az állam előállhatna némi ösztönzővel, ha nem akar egy még súlyosabban leszegényedett nyugdíjas réteget látni Magyarországon.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Kockázatelemző
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium