Fájdalmas nyugdíjjavaslat érkezett - Ettől minden magyarnak kinyílik a bicska a zsebében

2019. július 19. 05:55  english version   
nyomtatás
 
A vállalkozások adminisztrációs terheinek további csökkentésére, az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésére lenne szüksége Magyarországnak többek között - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth jelentése. A nemzetközi szervezet szerint szükség lehet komolyabb nyugdíjreformra is, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.


Mit tett eddig Magyarország a növekedés érdekében?


A társadalmon belüli jövedelmi szakadék valamelyest szűkült az utóbbi években köszönhetően a növekvő foglalkoztatottságnak. Az egy főre eső GDP és az egy munkaóra alatt előállított jövedelem is emelkedett, így az OECD-átlag kétharmadát éri el - olvasható az OECD Going for Growth jelentésében Magyarországgal kapcsolatban. A szervezet kiemeli, hogy az üzleti környezet egyszerűsítésében egyelőre minimális előrelépést sikerült elérni, emellett a tartósan munkanélküliek visszaintegrálása a munkaerőpiacra is elkezdődött, illetve a felsőoktatásban is vannak biztató jelek.

A pozitív jelek mellett az üzleti környezet további egyszerűsítésére és a szabályozói környezet javulására lenne szükség a jövőben. Ezzel kapcsolatban az OECD kiemeli, hogy az egyes iparágakban tapasztalható differenciálás hátráltatja a versenyt, a nagy vállalatok lobbiereje pedig sokakat elriaszt attól, hogy vállalkozásba fogjanak. A fentiek mellett az oktatás minőségének további javítására lenne szükség, különösen a roma fiatalok körében.

Az OECD azt is javasolja a magyar kormánynak, hogy csökkentse az alacsony jövedelműek adóékét, amivel csökkenteni lehetne a ráutaltságukat a szociális támogatásokra. Emellett csökkenteni kellene az adórendszer toríztását.


A szervezet az eddig meglépett pozitívumok között kiemeli, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár, ugyanakkor szerintük később a korhatárnak lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével.

Lássuk a konkrét javaslatokat!


Az elemzés második felében a szervezet szakemberei konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a magyar kormány számára, melyek végrehajtásával szerintük lehetne erősíteni a fenntartható növekedést.

  • A vállalkozások adminisztratív terheinek és csődeljárásainak könnyítése. Kiemelik, hogy a magyar bürokratikus szabályozás jelenleg túlszabályozott és gyakran változó, ez pedig hosszú és nem kellően átlátható csődeljárásokhoz vezet az üzleti életben. Ezek pedig összességében rontják a beruházási hajlandóságot és a termelékenységet. Kiemelik, hogy történt előrelépés például a cégbírósági ügyek elektronikus elérhetőségében, illetve a versenyhivatal is fontos versenytámogató javaslatokat fogalmazott meg az utóbbi években. Ugyanakkor szükség lenne további lépésekre ahhoz, hogy az üzleti környezet ne lehetetlenítse el a piacra lépést és a versenyt. Emellett szükség lenne a közszolgáltatások nagyobb átláthatóságára és a folyamatos versenyhivatali kontrollra. A csődeljárásokat pedig egyszerűsíteni kellene, csökkenteni például a tényleges csődig eltelő időt.
  • Az oktatás minőségének javítása. Az OECD kimutatása szerint az utóbbi években romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-teszteken, emellett a felsőoktatásban résztvevők teljesítménye is gyenge és jelentős az oktatási rendszerből kiesők aránya. Ezek pedig nehezítik a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását, valamint a foglalkoztatás és a termelékenység további növelését. Az eddigi intézkedések közül pozitívumként emelik ki a 2017-20-ra elfogadott Digitális Oktatási Stratégiát, ami a kisiskolás kortól támogatja a digitális tanulást. A szervezet szerint a jövőben szükség lenne a kötelező középiskolai oktatás idejének emelésére, vagyis a tankötelezettség kitolására. Ezzel lehetne támogatni azt, hogy a diákok megkapják az alapképzést. Emellett szükség lenne az iskolákban a szakmai gyakorlat erősítésére, valamint a felsőoktatási intézmények és a gazdaság stratégiai szereplőinek szorosabb együttműködésére. Támogatni kellene az IT-eszközök használatát az oktatásban és a hátrányos helyzetűek részvételét a felsőoktatásban.
  • Az idősek foglalkoztatásának élénkítése. Magyarországon továbbra is az EU-átlag alatt van az 55 év felettiek munkaerőpiaci részvétele és foglalkoztatása, csak az 55-64 évesek 53,6%-a dolgozik jelenleg. Ezzel kapcsolatban a kormány egyik legfontosabb lépése a nyugdíjasok foglalkoztatásának támogatása volt, az idei évtől már csak 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni a nyugdíjas munkavállalóknak. Van viszont még tennivaló ezen a területen is, nem biztos például, hogy elegendő lesz a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, a jövőben szükség lenne arra, hogy ezt a várható élettartamhoz kössék. Emellett támogatni kellene az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatását és speciális álláskeresési rendszert kellene létrehozni számukra.
  • Az alacsony jövedelműek adóékének csökkentése. Kiemelik, hogy a magyar adóék nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas, különösen az alacsony jövedelműek körében. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a szociális hozzájárulási adó, 2019-től pedig a kétgyermekesek adókedvezménye emelkedett. További lépésként szükség lenne olyan adókedvezmény bevezetésére, mely a jövedelem emelkedésével csökkenne, emellett emelni kellene az adómentesség határát. Ennek ellensúlyozásaként kevésbé torzító adókat kellene bevezetni, például az üzemanyag vagy az ingatlanok adóztatása felé kellene elmozdulni.
  • A nők foglalkoztatásának elősegítése. A szülést követően a nők foglalkoztatása különösen alacsony, ami a munkaerőpiac és a termelékenység egyik fontos forrását jelenthetné. Fontos lenne a három év alatti gyermekek elláórendszerének javítása, vagyis a bölcsődei férőhelyek további növelése, illetve ezek nyitvatartásának a munkaidőhöz igazítása.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Könyvelő
Senior befektetési tanácsadó
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium