Friss adatok bizonyítják: tavaly is jól jártak a nyugdíjasok

2019. január 16. 13:43    
nyomtatás
 
2018-ban is az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, ami azt jelenti, hogy javult a nyugdíjak reálértéke. Persze ez nem vigasztalja az időskorúakat, akik irigykedve nézik a dinamikus béremelkedést és akik a hivatalosnál nagyobb drágulást érzékelnek.


Kedden megjelent a várva várt inflációs adat, amiből kiderült, mennyivel drágult összességében az élet 2018-ban. Tavaly az éves átlagos infláció ezzel a 2017-es 2,4%-ról 2,8%-ra emelkedett, ami hatéves csúcs. A nyugdíjas fogyasztói-árindex éves átlagban pedig 2,7%-kal emelkedett, vagyis kisebb volt a nyugdíjas infláció, mint az átfogó inflációs index. Eközben 2018 januárjában a költségvetésben rögzített módon 3%-kal emelkedtek a nyugdíjak.

Vagyis 2018-ban is megvalósult az, ami a korábbi években már többször: emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke.

Friss adatok bizonyítják: tavaly is jól jártak a nyugdíjasok


Emlékezetes, 2018-ban a nyugdíjasok részesültek nyugdíjprémiumban (a magas gazdasági növekedésnek köszönhetően, több mint 41 milliárd forintot fizettek ki erre) és tavaly márciusban a parlamenti választások előtt Erzsébet-utalványt is kaptak az időskorúak.

Ezekkel együtt még tovább javult a nyugdíjasok jövedelmi helyzete. Egy hónappal ezelőtt írtuk meg szintén a 2018-as nyugdíjstatisztika alapján, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Közben viszont a látványos béremelkedés miatt a nyugdíjak bérekhez viszonyított aránya érzékelhetően csökken.

Sok vagy kevés?


Ugyanakkor az inflációt néhány tizeddel meghaladó nyugdíjemelés - bár magasabb a törvény által előírtnál - aligha vigasztalja az időseket, ha közben a béremelkedés ütemére pillantanak. Erről alábbi cikkünkben írtunk:

2018.12.13 13:30 Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?

Szintén elégedetlenek lehetnek azok, akik úgy érzik, a drágulás számukra nagyobb mértékű, mint a hivatalos inflációs adat. Mivel minden háztartás fogyasztási szerkezete egyedi, ez előfordulhat. Például aki kevesebbet költ rezsire, tartós fogyasztási cikkre, és többet zöldségre (vagy egyéb, jelenleg gyorsabban dráguló termékre), mint az "átlagos" nyugdíjas, az nagyobb mértékű értékvesztést tapasztalhat. Mindezt szubjektív hatások is erősítik: a pénztárcánkat kellemetlenül érintő jelentősebb drágulás erősebben megragad a fejünkben, mint mondjuk a befagyasztott rezsiszámla.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kockázatelemző
Szerkesztő-újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium