trump pódium
Globál

Amerikai elnökválasztás: mutatjuk, hogy pontosan mekkora is Donald Trump lemaradása

Joe Biden előnye továbbra is jelentős a november 3-i elnökválasztáson Donald Trumppal szemben, az országos felmérések azonban semmit nem mondanak a választás lehetséges kimeneteléről. Az alábbiakban megnéztük az összes tagállamra vonatkozóan, hogy mekkora a különbség a felek között a friss felmérésekben, és hány tagállamban kell Trumpnak fordítania ahhoz, hogy megnyerhesse a választást. Kiszámoltuk azt is, hogy mekkorát kell tévedniük a közvélemény-kutatóknak, hogy Trump győzzőn, és az amerikai választási rendszer sajátosságait is bemutatjuk.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az amerikai elnökválasztáshoz közeledve gyakran beszámolunk a jelöltek támogatottságáról. Gyakran leírjuk, hogy a friss országos felmérések szerint Joe Biden támogatottsága sokkal magasabb, mint Donald Trumpé, a kettejük közti különbség 8-10%-pont körül alakul.

Mint ahogy azt a korábbi cikkeinkben mindig elmondtuk, most is felhívjuk rá a figyelmet, hogy az országos támogatottság nem árul el pontos képet a választás kimeneteléről, ehelyett az egyes tagállamokat, de főleg azokat a csatatér-államoknak nevezett tagállamokat kell nézni, ahol szoros a verseny a felek között. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy pontosan hogyan is állnak a felek a friss felmérések szerint, valamint azt is, hogy valójában mekkora is Trump lemaradása. Három forgatókönyvet hozunk:

  • az első esetben a legvalószínűbb forgatókönyvet néztük meg: mindig egyes tagállamban összegyűjtöttük a felmérések adatait, és ez alapján lemodelleztük a választás jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyvét.
  • A második szcenárióban Trump legrövidebb útját mutatjuk be a győzelemig: úgy módosítottunk a felmérések eredményein, hogy Trump már épphogy megelőzze Bident, és ez a lehető legkevesebb szavazó átpártolásával történjen meg.
  • A harmadik forgatókönyv teljesen szélsőséges, mindössze annak szemléltetésre készítettük el, hogy bemutassuk: mennyire irreleváns az országos támogatottságból előre jelezni

Hogy néz ki az amerikai elnökválasztási rendszer?

Az amerikai választási rendszerről tudni kell, hogy az elnököt nem közvetlenül a nép, hanem az úgynevezett elektorok választják meg. Az 538 elektor az 51 tagállamban nagyjából népességarányosan oszlik meg: jelenleg a legnagyobb tagállam 55 elektort küld, a legkisebb csak 3-at. A választók az egyes tagállamokban az elnökjelöltekre szavaznak, és aki megnyeri a versenyt az adott tagállamban, az a tagállam összes elektorát megnyeri. Teljesen mindegy, hogy az adott helyen a győztes jelölt 51%-kal vagy 70%-kal nyer, akkor is megkapja az összes elektort, míg a vesztes semennyit. Elnök végül abból lesz, aki az elektori kollégiumban legalább 270 szavazatot tud magának. Ezért figyelünk azokra a népes tagállamokra, ahol szoros a verseny, mert az elnökválasztás valójában itt dől el.

Ha minden a felmérések szerint alakulna, Biden simán nyerne

Az első forgatókönyvben a választás legvalószínűbb kimenetelét vizsgáljuk meg. A leadott szavazatoknál a 2016-os szavazatokat vettük alapul tagállamonként, az összes szavazatnál az akkor Hillary Clintonra és Donald Trumpra leadott szavazatok összegét néztük. Ezután tagállamonként megnéztük a két jelölt potenciális támogatottságát, itt a Real Clear Politics választási összesítő portál aggregált eredményeit néztük tagállamonként (a felmérések legfeljebb néhány naposak, egyedül azokban a tagállamokban találtunk csak régebbi felméréseket, ahol szinte biztos a választás kimenetele. A felmérések döntő többsége októberi, csak két-három esetben találtunk nyári felmérést, de ezek jellemzően olyan kis tagállamok, ahol a választás kimenetele nem igazán kérdéses).

Ez alapján azt látjuk, hogy ha a választás a friss felmérések szerint alakul, akkor Joe Biden 379 elektort, Donald Trump 159 elektort szerezne.

Látható, hogy az országos támogatottság 50,5-42,3% Biden javára, de ez, ahogy a keretes írásban említettük, teljesen lényegtelen. Ehelyett az elektori kollégium eredményét kell nézni, most azonban ez is ugyanarra az eredményre vezet: Joe Biden simán nyerné a választást. Az alábbi térképen kékkel jelöltük azokat a tagállamokat, ahol most Biden vezet, naranccsal, ahol Trump áll nyerésre:

választási térkép usa amerika

Mint fent látható, az államok jelentős részében a verseny lefutott, óriási előnnyel vezet egyik vagy másik jelölt. Ez mindig így szokott lenni. Ezekben az államokban Trump 100, Biden 238 elektorra számíthat

- azaz Bidennek mindössze 32 elektort kell összeszednie a csatatérállamokból azokon az elektorokon felül, akiket szinte biztosan megnyer.

Látszik továbbá, hogy a népesebb tagállamok közül több olyan is van, ahol szűkebb a különbség a felek között. Ezeket tekinthetjük a legfontosabb csatatér-államoknak, amelyeket az alábbi térképen mutatunk:

csatatér-térkép

Természetesen ki kell emelnünk, hogy a 2016-os választási részvételből nem következtethetünk a mostani választási részvételre, jobb híján viszont mi ebből indultunk ki.

Van még esélye Trumpnak nyerni?

A második szcenárióban Trump legrövidebb útját mutatjuk be a győzelemig. Ehhez a fenti modellt vettük figyelembe, és azokban a tagállamokban, ahol Biden előnye százalékosan a legszűkebb volt, ott egyszerűen kiegyenlítettük a nominális szavazatszámokat (Biden szavazóiból elvettük a különbség felét, Trump szavazóihoz hozzáadtuk ugyanezt, és még egyet), így ezeket az elektorokat már Trump kapja meg. A legszűkebb százalékos különbséget mutató tagállamoktól indultunk, és addig módosítgattuk az egyes csatatér-államok eredményét, amíg el nem értük Trump minimális többségét az elektori kollégiumban. Minél több tagállamban kellett ezt eljátszanunk, Trumpnak annál rosszabbak az esélye a győzelemre.

A két táblázat közötti különbséget a vastaggal írt államok jelentik, ahol Trump javára fordult az eredmény, azaz a jelenlegi felmérések szerint legalább 8 olyan tagállam van, ahol Trumpnak meg kell fordítania a verseny állást. Ezek a mi módosításunk sorrendjében: Ohio, Georgia, Iowa, Florida, Észak-Karolina, Arizona, Wisconsin, Nevada. Természetesen Trumpnak nem muszáj pont ezekben fordítania, de itt a legkisebb a százalékos különbség kettejük között, így vélhetően ezekben van a legnagyobb esély a fordításra.

Trumpnak tehát a jelenlegi álláshoz képest 8 tagállamban kell megfordítania a versenyt ahhoz, hogy minimális többsége legyen az elektori kollégiumban.

Ohióban és Georgiában erre nagy esélye van, mert ezeken a helyeken minimális a százalékos különbség a felek között, de Iowa és Florida is bőven a mérési hibahatárokon belül van. A 8 tagállam között viszont már van olyan (például Wisconsin vagy Nevada), ahol 5%-pont feletti a különbség kettejük között. Szemléletes, hogy az országos támogatottság szinte alig változott az előző táblázathoz képest, miközben több mint 100 elektor gazdát cserélt (ezért sincs értelme az országos támogatottság változását nézni).

A 8 tagállam soknak tűnik, de ha a kettejük közti szavazatkülönbséget nézzük ezekben a tagállamokban, akkor elmondható, hogy nominálisan országos szinten elég mindössze 388 ezer szavazó preferenciáját rosszul felmérni ahhoz, hogy a mostani felmérések tévesek legyenek. Természetesen az is elég, ha ennyi rejtőzködő szavazót nem tud felmérni a rendszer. Ahhoz, hogy Trump elnök legyen, a fenti 8 tagállamban átlagosan 2,9%-ot kell tévednie a felméréseknek, ezek közül a legnagyobb különbséget mutató tagállamban pedig 5,2%-ot. Alapvetően kijelenthető, hogy a jelen pillanatban két esetben maradhat elnök Trump:

  • ha a felmérések legalább 5,2%-ponttal alulmérik őt Bindennel szemben, vagy
  • ha a következő két hétben szűkíteni tudja a különbséget kettejük között, és akkor elég, ha a felmérések kisebbet tévednek.

Ez a két lehetőség abszolút nem esélytelen forgatókönyv, Trumpot 2016-ban is jelentősen alulmérték (ennek lehetőségére egyébként akkor is felhívtuk a figyelmet). Mindenesetre árgus szemekkel kell figyelnünk a felméréseket a következő napokban, mert ha tágul az olló, akkor Trump esélyei fogynak, ha szűkül, akkor pedig nőnek. Az jelenleg szinte elképzelhetetlennek látszik, hogy országosan Trump több szavazatot kapjon, mint Biden, de ez pont úgy, ahogy 2016-ban, semmit nem fog számítani - a valódi, az elektorokért folytatott harc viszont nincs lefutva.

Azt is ki kell emelnünk, hogy ha 6%-pontnál magasabb a felmérések hibaaránya, akkor még egy sima Trump-győzelem is lehet a jelenleg jósolt sima Biden-győzelem helyett.

Ez ugyan országos szinten elképzelhetetlen tévedés, de ha a különbség kissé szűkül, akkor 1-1 fontos államban bőven előfordulhat, ahogy arra 4 éve is láttunk példát.

Miért nem számítanak az országos szavazatok?

A harmadik, szigorúan elméleti forgatókönyvben sarkított példán azt mutatjuk be, hogy az amerikai elnökválasztáson miképp lehetséges az, hogy a több országos szavazatot kapó jelölt elveszíti a választást. A modellt úgy állítottuk össze, hogy Trumpnak minimális többsége legyen az elektori kollégiumban, miközben az országos szavazáson jelentős lemaradása van. Addig sakkoztunk az egyes tagállamokkal, míg ki nem tudtunk hozni egy szűk Trump-előnyt az elektori kollégiumban, és azokban a tagállamokban, ahol a republikánus elnök nyert, mindössze 1 szavazattal kerekedett felül Bidenen, míg Biden az általa megnyert tagállamokban a szavazatok 99,9%-át megszerezte. Ismét felhívjuk a figyelmet, hogy ez az eshetőség teljesen irreális, csak a választási rendszer sajátosságainak szemléltetésére alkottuk meg.

Ebben a modellben Joe Biden az országos szavazatok 73%-át szerezné meg, míg Donald Trump mindössze 27-et, mégis utóbbi lenne a legitim módon megválasztott elnök, mert az elektori kollégiumban 6 fős többséget szerezne. Az országos szavazatok relevanciája 0. Az is szemléletes a modellben, hogy amennyiben Bidenhez sorolnánk Michigant, akkor 9 megnyert állammal is elnök lehetne úgy, hogy 42 államban veszített – ez is az amerikai elnökválasztási rendszer sajátossága. Mindez azonban valószerűtlen forgatókönyv, és csak a lényegre kívántunk fókuszálni vele: csak az elektori kollégiumot kell figyelni. Az elektori kollégiumban pedig azé lesz a többség, aki a csatatér-államokat megnyeri. Ha mindkét fél behúzza a lefutottnak tűnő kimenetelű államokat, és a fent említett 8 nagy csatatérállam mindegyikét elviszi Trump, ahol most Biden vezet, akkor elnök marad, de ha csak egyet is elveszít, akkor távozni fog hivatalából.

Az elnökválasztás szempontjából döntő lesz a péntek, magyar idő szerint hajnalban ugyanis vitáznak majd a felek. A vitát élőben tudósítjuk, utána rövid értékeléssel jelentkezünk.

Címlapkép: Caitlin O'Hara/Getty Images

mol bubi
pfizer
gázvezeték
fekete péntek
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
terror europa dzsihad