chnag kina urutazas vilagur
Globál

A Hold után most a Marson alakítana nagyot Kína – Újabb lépés a világűr dominálása felé?

Ha a pár hete a Mars körüli pályára állást sikeresen abszolváló Kínának májusban sikerülne a vörös bolygón történő becsapódásmentes landolás, illetve marsjárójának működtetése is, akkor a második ország lenne a világon az USA után, amely elmondhatja magáról, hogy ezt a hármas feladatot kipipálta, amit éppen a kínai kommunista párt megalapításának 100. évfordulójára időzített Peking. A népköztársaság kikiáltásának centenáriumára, 2049-re pedig nem kisebb célt tűzött ki az utóbbi időben Hold-programjával több világelsőséget bezsebelő Kína, minthogy a világ vezető űrhatalma lesz. Ennek elérésében kiemelt szerepet kaphat a Nemzetközi Űrállomás riválisának szánt, 2022 végére tervezett saját űrállomásának kiépítése.

Újabb fontos mérföldkőhöz ért a kínai űrkutatás február 10-én, amikor a tavaly júliusban elindított Tienven-1 űrszonda sikeresen Mars körüli pályára állt. Ezzel Kína lett a hatodik olyan ország a világon, amelynek sikerült űreszközét Mars körüli pályára állítania. Előtte egy nappal ugyanis ezt abszolválta az Egyesült Arab Emírségek is, korábban pedig az USA, a Szovjetunió, illetve az Európai Űrügynökség (ESA), valamint India teljesítette ezt a manővert. Ezen országok közül viszont csak Indiának (2014-ben) és most az Emírségeknek sikerült egyből az első próbálkozás során sikeresen véghezvinnie ezt a küldetést. Kínának ez második kísérletre jött össze, ugyanis az első, még orosz segítséggel történő Mars-missziója 2011-ben kudarcot vallott, miután a Jinghuo-1 keringőegység a fellövés után az azt hordozó orosz szondával együtt elégett a Föld légkörében. A mostani Mars-missziót viszont már teljes egészében saját infrastruktúrával oldja meg Kína.

Világelsőségek a kínai Hold-programban

A kínai szonda Mars körüli pályára állításának sikere előtt a kínai űrkutatás az utóbbi egy-két évben is már komoly eredményeket ért el. Kína első kőzetgyűjtő Hold-missziója keretében a Csang’e-5 szonda tavaly decemberben fejezte be 23 napos küldetését, amely során 1,7 kilogramm kőzetmintát gyűjtött össze a Holdról. Ezzel Kína lett a harmadik ország a világon az USA és a Szovjetunió után, amely sikeresen holdkőzet-mintát hozott a Földre. Utoljára ezt 1976-ban egy szovjet holdszonda tette meg. Egyben ezen misszió keretében Kína lett az első ország a világon, amely a Hold körüli pályán robotos dokkolást hajtott végre a Csang'e-5-misszió mintaszállító egysége és az anyaszonda automatikus összekapcsolódásával. Továbbá tavaly decemberben Kína nemzeti zászlaját is kihelyezte a Holdra, ezt pedig a világon elsőként robottechnológiával tette meg. Korábban az USA tűzte ki több alkalommal is nemzeti lobogóját a Holdra, azonban az mindig emberes küldetés révén valósult meg.

2019 januárjában is jelentős sikert ért el Kína, ugyanis a világ első országaként teljesítette azt, hogy űreszköze (Csang’e-4 űrszonda) simán leszállt (vagyis nem csapódott be, és semmisült meg a landolás során) a Hold túlsó oldalán. Továbbá elmondható, hogy az elmúlt mintegy 40 évben egyedül Kína landolt a Holdon.

Leszállóegységet és rovert is küld Kína a Marsra

Peking a mostani Mars-missziója keretében is célul tűzte ki a landolást, sőt a Tienven-1 missziónak valójában három küldetése van, a Mars körüli pályára állás, illetve a tervek szerint májusban várható leszállás mellett a küldetés egy marsjáró működtetését is tartalmazza. Ha sikerül a Marson a landolás – amely technikailag jóval nehezebb küldetésnek számít a Holdon történő leszálláshoz képest –, akkor ezzel Kína az USA és Szovjetunió után a harmadik ország lenne a világon, amelynek sikerül űreszközét a vörös bolygón landoltatnia. Az úgynevezett puha (soft), vagyis becsapódással nem járó landolás esetén azonban valójában Kína lenne az USA után a második ország a világon, amely teljes mértékben sikeresen végrehajtja a leszállást a vörös bolygón, ugyanis a szovjet missziók során a leszállóegységek landolása becsapódással járt együtt, míg az egyetlen szovjet soft landolás során az űreszközzel való kapcsolat a leszállás után rögtön megszakadt. Valójában az eddig megkísérelt közel 20 landoló vagy marsjáró Mars-missziónak csak mintegy fele volt sikeres, ami mind az amerikai NASA-hoz köthető. Legutóbb február közepén abszolvált egy sikeres landolást a Marson a NASA, amikor is a Perseverance marsjáró szállt le a vörös bolygóra.

A Marson történő sikeres landolás elit társaságba emelné Kínát

– mondta Mason Peck, a Cornell University űripari mérnöke a Science magazinnak. Ezzel ugyanis Kína lesz az első ország, amely egy küldetés keretében hajtja végre a Mars körüli keringést, a landolást és a marsjáró működtetését. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert az űrkutatás terén a nemzetközi presztízsért folyó harcban mondhatni a Mars vette át a Hold szerepét.

Ha a mostani Mars-misszió teljes sikerrel jár, akkor Peking a második Mars-missziót 2030-ra tervezi, amely a tavalyi Hold-misszióhoz hasonlóan már mintákat is hozna a Földre, ami időben nem sokkal maradna el a NASA és az ESA hasonló célú, tervezett közös missziójától.

A mostani Mars-missziót egyben további planetáris kutatási küldetések kezdetének is szánja Kína, ugyanis a pekingi tervek szerint 2029-ben a Jupiterhez, 2030-ban a Vénuszhoz indítanának missziót. Emellett az is Peking céljai között szerepel, hogy az évtized végére embert juttat a Holdra, ahol majd 2035 körül bázist is kiépítene.

Az ISS riválisa lehet a kínai űrállomás

A kínai űrkutatási program idei prioritását a Mars-misszión kívül a saját űrállomás kiépítése jelenti, amelynek átadását 2022 végére tervezik. Peking az amerikai-orosz együttműködéssel működtetett Nemzetközi Űrállomás (ISS) alternatívájának szánja saját űrállomását, különösen úgy, hogy az ISS 2025 utáni finanszírozása jelenleg bizonytalannak tűnik. Peking emiatt azt reméli, hogy az ISS számos partnerországa fog csatlakozni az űrállomásához. Az ISS körüli bizonytalanságok miatt az Európai Űrügynökség főigazgatója, Jan Wörner is már jelezte a stratégiai szükségességét a Kínával való űripari együttműködésnek. A jelentős kínai űrkapacitás, űrkutatási büdzsé, illetve az egyre növekvő űripari magánszektora következtében Európa, illetve a világ más országai a Kínával való stratégiai együttműködés irányába léphetnek, ami növelheti Kína geopolitikai és űrkutatási befolyását.

Robert Spalding, az amerikai Hudson Intézet vezető kutatója szerint a saját űrállomás építésére vonatkozó kínai törekvések fenyegetést jelentenek az USA számára. Szerinte az ISS jelenlegi partnerországainak elcsábításával Kína Amerika globális vezető szerepét fogja veszélyeztetni a tudományos kutatások terén.

A kínai repülési, űrtudományi és technológiai vállalat (CASC) napokban tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: a tervek szerint 2021-ben és 2022-ben összesen 11 kilövést hajtanak végre az űrállomás építéséhez. Idén bocsátanák fel az űrállomás központi modulját is. Erre az évre Kína összességében több mint 40 űrkilövést tervez, ami rekordnak számítana.

A 2016 és 2020 közötti ötéves tervben több mint 140 kilövést hajtott végre Kína. Tavaly 39 kilövés történt, amelynek keretében 89 űreszközt juttattak az űrbe rekordnagyságú, 103,06 tonna hasznos teherrel, ami a 2019-es szinthez képest 29,3 százalékos növekedést jelent. A kilövések és a hasznos teher súlya alapján tavaly Kínát csak az USA előzte meg.

A kínai űrkutatás még mindig nagyrészt állami finanszírozású, és a hadsereg irányítása alatt áll. Az űrpiaccal foglalkozó Euroconsult nemzetközi tanácsadó cég számításai szerint a kínai kormányzat tavaly 8,8 milliárd dollárt költött űrprogramjára, ami a második legnagyobb összeg a világon az amerikai adat (47,7 milliárd dollár) mögött.

Dean Cheng, az amerikai Heritage Foundation kutatója szerint Kína már régóta úgy tekint az űrkutatásra, mint amely hajtóereje lehet Kína gazdasági, technológiai fejlődésének, hisz a sikeres űrprogramhoz fejlett csúcstechnológiai megoldások, magasan képzett humántőke szükséges.

Nem véletlen, hogy sok kínai űripari szakembert helyeztek át a repülőgépgyártás területére annak érdekében, hogy az űriparban elsajátított készségek hasznosíthatók legyenek a kereskedelmi repülőgépek tervezésében, gyártásában is, ahol Kína egyértelmű célja, hogy a Boeing és az Airbus riválisával álljon majd elő.

A Tienven-1 szonda Mars körüli pályára állítása szakértők szerint fontos mérföldkőként rávilágít arra, hogy a kínai űrprogram milyen hosszú utat tett meg, hogy megközelíthesse az űrkutatás terén több évtizedes előnnyel bíró USA-t (ha a kínai Mars-missziónak májusban sikerül a landolás, ezt követően pedig a marsjáró működtetése is, akkor Kína egy misszió keretén belül eléri az USA Marssal kapcsolatos képességeit). Nem sokkal azután, hogy a Szovjetunió 1957-ben fellőtte a világ első műholdját, Mao Ce-tung államfő kiadta a jelszót: „Mi is fogunk műholdakat csinálni”. Több mint egy évtizedbe került, de 1970-ben Kína is fellőtte első szatellitjét, Hosszú Menetelés nevű rakétájával. Az első emberes űrutazását pedig 2003-ban valósította meg.

Szakértők szerint Peking a növekvő globális súlyának és technológiai hatalmának jeleként tekint űrprogramjára. Eltökélt célja, hogy az űrben – amely a nagyhatalmi versengés kiemelt területe – domináns hatalommá váljon, leelőzve az USA-t.

Az elmúlt évek kínai űrkutatási fejleményeit látva, senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy Kína az új űrverseny megnyerésére törekszik

véli Steffi Paladini, a birminghami egyetem közgazdász oktatója.

Kína fokozott űrkutatási tevékenysége növelte azokat az aggodalmakat, miszerint visszatérhet a hidegháború alatt megtapasztalt űrverseny. Az amerikai kongresszus például februárban egy meghallgatást tartott, amelyen téma volt az is, hogy Kína milyen előrelépést ért el az űrkutatások terén. Az amerikai kongresszus kínai kapcsolatokkal foglalkozó egyik bizottsága pedig azt állapította meg, hogy Kína „a geopolitikai és diplomáciai verseny eszközeként” kezeli az űrkutatást.

2049-re a legfőbb űrhatalommá válna Kína

A mostani Mars-misszió összes céljának elérése (vagyis a sikeres landolás és marsjáró-üzemeltetés) jelentős presztízsnövekedést jelentene a kínai kommunista párt számára, amely idén ünnepli alapításának 100. évfordulóját. Hszi Csin-ping államfő a Mars-misszió sikerével a pártot a növekedés, az innováció motorjaként tüntethetné fel. A „szocialista modernizáció” 2035-re történő elérésében ugyanis az űrgazdaság is kiemelt szerepet kap a pekingi hivatalos nyilatkozatokban. Emellett a kínai ipar innovációját célzó, 2015-ben elindított Made in China 2025 gazdaságfejlesztési program egyik lényeges elemének is számít a Mars-misszió. A kezdeményezés szerint 2025-re Kínának globális vezető szerepet kell betöltenie az innovatív iparágak, többek között az információs technológia, a robotika és a zöld technológiák terén.

A kínai űrprogramnak a pekingi vezetés olvasatában van egy olyan üzenete is, hogy az az ország, amely képes sikeres Hold-, illetve Mars-missziókat teljesíteni, joggal állíthatja magáról, hogy termékei magas minőségűek és technológiai nagyhatalomnak számít.

A hidegháború űrversenyében is a presztízs-szempontok döntő szerepet töltöttek be, nem csoda, hogy az USA több mint 25 milliárd dollárt (mai értéken mintegy 152 milliárd dollárt) fordított arra, hogy a világon elsőként embert küldjön a Holdra. A Marson való landolással a kínai vezetők azt fejezhetik majd ki, hogy űrkutatási tevékenységük nemzetközi tiszteletet érdemel, ami elősegíti, hogy Kína visszaszerezze a Peking szerint őt megillető jogos helyét a nemzetközi színtéren. A kommunista párt ugyanis a rezsim legitimációjaként azt is szokta hangoztatni, hogy helyreállítja a kínai nemzet dicsőségét, amit a népköztársaság 1949-es létrejötte előtti „megaláztatások évszázadában”, a külső hatalmakkal szembeni alávetettségében elveszített.

Kína szimbolikus módon, így 2049-re a népköztársaság megalapításának 100. évfordulójára tűzte ki azt a célt, hogy a világ legfőbb űrhatalmává válik.

Bár az elemzők gyakran a katonai-biztonsági motivációkat emelik ki a kínai űrkutatási törekvések kapcsán, R. Lincoln Hines, a Cornell University kutatója szerint a Mars-misszió arra mutat rá, milyen fontos szerepet töltenek be az ország nemzetközi presztízsének szempontjai a kínai külpolitikában. Az USA és Kína közötti jelenlegi feszült kapcsolatok miatt az elemzők könnyen tudják úgy keretezni a kínai űrkutatási tevékenyégeket, hogy azokat a reálpolitika katonai-biztonsági szempontokat maximalizáló logikája hajtja.

Hines szerint azonban legdrágább és technológiailag legösszetettebb kínai missziókat kevéssé lehet biztonsági, katonai szempontokkal magyarázni, és aligha jelentik hatékony módját a kínai hard power erősítésének.

Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images

telefon mobil sms koronavírus
usaorosz
izrael
brazilia2
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Praktikus módszerek, portfólióépítés.
Online előadás
Hasznos tippek és trükkök
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző

Osztályvezető

Osztályvezető
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
usaorosz