joe biden feher haz alairas
Globál

Joe Biden már első 100 napján történelmi változásokat idézett elő

Január 20-án iktatták be hivatalába Joe Bident, amely azt jelenti, hogy közel 100 napja ő vezeti az Egyesült Államokat. Az elnök számos, történelmi horderejű intézkedést hozott meg rövid hivatali ideje alatt; míg gazdaságösztönző és járványellenes lépéseit kedvezően fogadta az amerikai közvélemény, a külpolitikai és a bevándorlás terén inkább megosztónak tekinthető Amerika új vezetője.

Járványkezelés

Biden első hónapjait egyértelműen a koronavírus elleni küzdelem határozta meg. Az új elnök már beiktatásának napján számos olyan rendeletet írt alá, melyek a járvány elleni hatékony védekezést voltak hivatottak szolgálni:

  • Biden kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi épületekben és arra kérte az államokat is, hogy ezt az intézkedést adaptálják. Ezen kívül 100 napos „maszkkihívást” indított, melyben arra kért minden amerikait, hogy ebben az időszakban viseljenek maszkot.
  • Megszakította az Egyesült Államok WHO-ból való kiléptetési folyamatát, Dr. Anthony Faucit pedig kinevezte az USA delegáció-vezetőjének.
  • Létrehozta a Covid-19 elleni intézkedésekért felelős koordinátori pozíciót, melynek betöltője közvetlenül az elnöknek felel. A pozícióra Jeffrey D. Zientset nevezte ki. Ezen kívül visszaállította a nemzetbiztonsági testület egészségbiztonsági és vegyvédelmi alosztályát is.
  • Talán a legfontosabb és leglátványosabb lépés azonban az amerikai oltási és tesztelési program felgyorsítása volt.

Biden stratégiája ennek kapcsán az volt, hogy kevesebb oltást lengetett be, mint amennyit az amerikai kapacitások lehetővé tettek, ennek hatására pedig túlteljesítette a terveket.

Így eshetett meg az is, hogy az elnöksége első 100 napjára ígért 100 millió oltást már az 58.napra sikerült elérni, hetekkel a tervezett időpont előtt. Biden így emelt a téten és március végén bejelentette, hogy az új cél immár 200 millió amerikai állampolgár beoltása az elnöki ciklus első 100 napjában. Már csak pár nap van hátra a céldátumig de úgy tűnik, hogy teljesülnek Biden ígéretei. Eddig ugyanis összesen 195 amerikai kapta meg legalább az oltás első dózisát, illetve az oltóanyagkészletek biztosításával, az oltás beadására alkalmas emberek mozgósításával és oltóközpontok létrehozásával sikerült elérniük, hogy naponta átlagosan 3 millió amerikait oltanak be.

Az oltási program sikerét magyarázhatja az is, hogy Joe Biden a járvány elleni védekezésben sokkal nagyobb szerepet szánt a szövetségi kormánynak.

Míg Donald Trump és kormánya az egyes államokra bízta az oltási program megszervezését, addig aBiden-kormány sokkal aktívabb szerepet játszott az elérhető vakcinák elosztásában, hogy azok először mindenképpen a járványnak leginkább kitett csoportokhoz jussanak el. Jóllehet a Trump-kormány alatt még nem állt rendelkezésre nagy mennyiségben vakcina, így a két elnök teljesítménye az oltási kampány vonatkozásában nem feltétlenül hasonlítható össze.

Gazdaságpolitika

Joe Biden az amerikai gazdaságot felrázta két gazdaságélénkítő csomagjával. Az egyik ezek közül egy 1900 milliárd dolláros csomag, amely az amerikai GDP nagyjából 8%-ának megfelelő összeget pumpál a gazdaságba. Az elfogadott csomag alapján 1400 dollárt folyósítottak minden egyes, évi 75 ezer dollárnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező amerikainak. Emellett kiterjesztették a munkanélküli segélyeket és további támogatásokat nyújtottak a kisvállalkozásoknak, valamint a rászoruló városoknak és szövetségi államoknak

A mentőcsomag elsősorban a koronavírus negatív hatásainak enyhítésére szolgált, azonban nem sokkal később a Biden-kormány beterjesztett egy jóval ambiciózusabb gazdaságélénkítő és infrastruktúrafejlesztő-csomagot, amely történelmi jelentőségű lehet az amerikai gazdaságtörténetben és talán csak a New Deal-lel vagy a Johnson-kormány Nagy társadalom névre keresztelt programjával említhető egy lapon. A több mint 2000 milliárd dolláros csomagban elkülönített forrásokat nyolc év alatt tervezik kiosztani az alábbi megbontásban:

  • 621 milliárd dollár közlekedési infrastruktúrára, például utak, hidak, közösségi közlekedés, kikötők, repterek fejlesztésére és az elektromos járművek elterjesztésére. Ebből 20 ezer mérföldnyi utat és tízezer hidat építenének fel többek között. További cél 500 ezer elektromos autó-töltő kiépítése 2030-ig és 50 ezer hagyományos hajtású tömegközlekedési eszköz lecserélése.
  • 400 milliárd dollár közvetlenül az idősek védelmére.
  • 300 milliárd dollár az ivóvízhálózat fejlesztésére, a szélessávú internet kiépítésére és a villamosenergia hálózatra. Ebből minden fontosabb vízvezetéket felújítanának az országban, illetve mindenkinek elérhetővé tennék a szélessávú internetet.
  • 300 milliárd dollár lakhatásra és iskolák építésére, amiből többek között 500 ezer új lakás épülhetne alacsony jövedelműeknek.
  • 580 milliárd dollár a feldolgozóipar fejlesztésére, elsősorban kutatásokra és munkahelyi képzésekre.

Ami a csomag finanszírozását illeti, az eddigi amerikai gazdaságpolitikával szakítva rendhagyó lépéseket tervez az amerikai vezetés. Egyrészt a társasági adót tervezik megemelni 21%-ról 28%-ra, másrészt pedig erősebben lépnének fel az adóelkerüléssel szemben a profit külföldre vitelének szigorításával. Ennek jegyében amerikai központú vállalatcsoportok külföldi leányvállalatainak globálisan összesített profitjára vonatkozóan érvényben lévő adó megemelését tervezik 21%-ra függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik. Ez egy globális minimumadó kialakítását célzó lépésnek is tekinthető, amelynek ötletét az Európai Unió is üdvözölte.

A fentiek alapján elmondható, hogy a koronavírus-járvány és Biden-kormány elképzeléseinek megfelelően nagy fordulatot vett az amerikai gazdaságpolitika, amely eddig tartózkodott a nagyvállalatok megadóztatásától, illetve az erős állami szerepvállalástól.

Az egyelőre azonban kérdéses, hogy a gazdaságélénkítő csomagok és a pénzbőség, milyen hatással lesznek a tőzsdékre, illetve mekkora drágulást idéznek elő az ingatlanpiacon vagy mennyiben ágyaznak meg egy erős inflációnak a jövőre nézve.

Belpolitika

A Trump-kormány egyik legemlékezetesebb lépése az amerikai bevándorlási rendszer szigorítása volt. Ennek kapcsán az új elnök márciusban mutatta be új bevándorlási törvénytervezetét, amelynek elsődleges célja a 11 millió, Amerikában élő illegális bevándorló állampolgársághoz jutásának megkönnyítése. Ennek jegyében 8 éves állampolgársághoz jutási programot ajánl az Egyesült Államokban élő illegális bevándorlóknak. Ez nem jelent plusz engedményt azoknak, akik már az ő kormánya alatt érkeznek az Államokba. A gyorsított eljárás feltétele ugyanis az, hogy 2021. január 1 előtt kellett Amerikába érkezni, ha ez nem történt meg, az állampolgársághoz jutási folyamat 13 év marad. Emellett eltörölné a különféle országokra vonatkozó vízumlimiteket és forrásokat biztosítana a bevándorlók integrációját segítő, például oktatással foglalkozó szervezeteknek.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a törvénycsomag tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek éppen az illegális bevándorlás folyamatát nehezítik meg. Ennek megfelelően többlet-finanszírozást biztosítanak a DHS-nek (Nemzetbiztonsági Hivatal), hogy olyan eszközöket vásároljanak, melyekkel könnyebben fel tudnak lépni például a drogcsempészek ellen, de a határvédelemért felelős személyzet képzésére is jelentős forrásokat terveznek fordítani. Emellett támogatni tervezik az illegális bevándorlók kiinduló-országait, mint Honduras, Guatemala vagy El Salvador, hogy ezzel előzzék meg a tömeges elvándorlást ezekből az országokból.

Bár a fenti törvénycsomag még nem került elfogadásra, struktúrája jó képet adhat a Biden-kormány bevándorláspolitikájáról.

A tervek egyszerre próbálnak jogokat biztosítani az Amerikában élő illegális bevándorlók millióinak, Valamint a határellenőrzés megerősítésével, illetve a kiinduló-országok támogatásával elérni azt, hogy a jövőben ne növekedjen az illegális bevándorlók száma.

Az szinte biztosra vehető, hogy parázs viták tárgya lesz a törvénytervezet a Kongresszusban, amelyet a republikánusok túl megengedőnek, a progresszív demokraták pedig vártnál kevésbé radikálisnak találhatnak. A demokratáknak külön szúrhatja a szemét az is, hogy Biden növelte a határellenőrzésre fordított forrásokat.

Történt azonban egy fontos esemény a bevándorlás kapcsán, amely alapvetően határozta meg az elnök első hónapjait. Biden ugyanis kiadott egy elnöki rendeletet, amely de facto módosította Donald Trump egyik korábbi rendeletét; az intézkedés értelmében minden felnőttet és bevándorló-családot, aki megjelent az amerikai határon, vissza kellett toloncolni Mexikóba, kivéve a kísérő nélküli kiskorúakat, akiket bevándorlási intézményekben kellett elhelyezni.

Ennek az eredménye az lett, hogy a szövetségi bevándorlási intézmények megteltek kiskorú illegális bevándorlókkal és humanitárius krízis alakult ki a déli határon.

Biden a kialakult helyzetért elődjét, Donald Trumpot tette felelőssé, aki szerinte megnehezítetté a kiskorú bevándorlók befogadását és elszállásolását. Emellett hangoztatta, hogy idő kell ahhoz, hogy új szabályokkal hatékonyabbá tegyék a bevándorlási rendszert, ez azonban véleménye szerint könnyít majd a jelenlegi helyzeten.

A fentieken túl Joe Biden az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszak megfékezése céljából a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket is bejelentett. Ennek megfelelően utasította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy dolgozzon ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg.

Külpolitika

Az egyik leginkább aktív területet a Biden-kormány első 100 napjában egyértelműen a külpolitika volt. Az minden esetre biztos, hogy kompromisszumok helyett a Biden-kormány eddig inkább a kemény fellépésben hitt és ennek megfelelően számos országgal alakult ki külpolitikai konfliktus az utóbbi hónapokban:

  • A Biden-kormány egyik fő céltáblája elsősorban Kína volt, ugyanis maga Biden is többször hangoztatta kampánya alatt, hogy fellép majd Kína gazdasági és politikai terjeszkedése ellen. Ennek megfelelően nem oldotta fel a Trump-kormány által Kínára kivetett büntetővámokat. Emellett 24 hongkongi és kínai tisztségviselőre vetett ki szankciókat, amiért részt vettek a demokrácia leépítésében Hongkongban, de mérföldkőnek tekinthető az is, hogy az ujgur és más kisebbségek elnyomása miatt is szankciós listára került több kínai tisztviselő és szervezet. A Biden-kormány emellett elkötelezett Tajvan védelme mellett és továbbra is folytatni tervezi a szigetnek való fegyvereladásokat, válaszul arra, hogy Kína az utóbbi hetekben több olyan hadgyakorlatot tartott, amelyeket Tajvan biztonságának fenyegetéseként is lehet értelmezni. Az amerikai-kínai kapcsolatokon a két ország között Alaszkában rendezett találkozó sem tudott érdemben javítani és inkább volt kommunikációs adok-kapok, mint érdemi egyeztetés. Az amerikai külügy hozzáállását az is jól jelzi, hogy egy friss hírszerzési jelentés Kínát nevezi meg, mint legfontosabb kockázati tényezőt az Egyesült Államok viszonylatában.
  • Biden az oroszokkal is viszonylag gyorsan összerúgta a port. Elsőként bejelentette, hogy leállítja a Trump-kormány által elrendelt csapatkivonást Németországból, illetve bombázókat küldött Norvégiába, hogy elrettentse Oroszországot. Ezt követően szankciókat is bevezettek több orosz személlyel kapcsolatban, akiknek feltételezhetően közük volt az amerikai választásokba történő beavatkozáshoz. Ehhez kapcsolódóan egyébként Biden „lelketlen gyilkosnak” nevezte Vlagyimir Putyin elnököt, amely tovább rontott a két ország kapcsolatán. Az igazi mélypont a kétoldali kapcsolatokban azonban akkor érkezett el, amikor nemrég Oroszország fenyegetően nagy számban kezdett el csapatokat összevonni az ukrán határ mentén, amellyel Bidenék szerint Ukrajna területi szuverenitását veszélyezteti. Bár jelenleg úgy tűnik, hogy mindkét fél igyekszik inkább a diplomáciára bízni a helyzet megoldását, kétség sem férhet hozzá, rég nem látott mértékben kiéleződött az amerikai-orosz viszony az elmúlt hetekben, amely sokkal keményebb fellépést feltételez Biden részéről Oroszországgal szemben, mint amit a Trump-kormány alatt láthattunk.
  • Irán kapcsán is igen aktívnak mutatkozott az amerikai külpolitika. Biden ugyanis ígéretet tett arra, hogy visszalépteti az Egyesült Államokat az Obama-elnök által megkötött, majd Trump-elnök által felmondott iráni nukleáris egyezménybe, de ez egyáltalán nem bizonyult olyan könnyűnek. Irán ugyanis az összes amerikai szankció feloldását szabta a tárgyalások megkezdésének feltételéül, az amerikaiak azonban jelezték, hogy addig nem vonják vissza a szankciókat, amíg Irán le nem építi nukleáris képességeit. Időközben megkezdődtek a tárgyalások Bécsben az iráni nukleáris program jövőjét érintő megállapodás felélesztéséről, amely fontos mérföldkő lehet a folyamatban, de az érdekellentétek miatt egyhamar nem várható áttörés.
  • Szaúd-Arábiát illetően is keményebb fellépést tanúsított az új amerikai vezetés. Visszavonták például a jemeni offenzíva során adott amerikai katonai támogatást, illetve befagyasztották a Trump-kormány által kötött hatalmas fegyvereladási megállapodásokat. Emellett a szaúdi koronaherceget is megvádolták azzal, hogy ő adott utasítást Dzsamal Hasogdzsi újságíró megölésére, bár személyesen a herceget érintően nem döntöttek szankciókról.
  • Fontos lépésnek tekinthető külpolitikai szempontból az is, hogy Joe Biden múlt heti bejelentése alapján 2021. szeptember 11-ig, húsz év után az összes amerikai és NATO-csapatot kivonják Afganisztánból.

A Biden-kormány a fentieken túl látványosan igyekezett megerősíteni kapcsolatát hagyományos szövetségeseivel.

Ennek jegyében Antony Blinken külügyminiszter látogatást tett Japánban és Dél-Koreában, de a japán miniszerelnök is járt Washingtonban, ahol Biden megújította biztonsági garanciáját Japán felé. Emellett európai szövetségesekkel is jóval barátibb hangot ütött meg az új amerikai vezetés a Trump-kormányhoz képest.

Az Egyesült Államok a klímakrízis kapcsán is újra magához ragadta az irányítást Biden első 100 napja alatt. Ennek megfelelően Joe Biden, ígéretéhez híven visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezménybe, illetve klímacsúcsot is szervezett, amely holnap veszi kezdetét, 40 állam- és kormányfő részvételével.

Hogyan fogadták az amerikaiak Biden intézkedéseit?

A jelenlegi mérések alapján az amerikai társadalom kifejezetten pozitívan értékeli a Biden-kormány eddigi teljesítményét, ez pedig elsősorban a sikeres oltási kampánynak, illetve a gazdaságélénkítő csomagoknak tudható be.

Jelenleg négy különböző és mérvadó amerikai közvéleménykutató mérése szerint az amerikai társadalom elégedett Joe Biden teljesítményével, illetve egyre többen vélekednek úgy, hogy az Egyesült Államok jó úton halad a Biden-kormány alatt. Érdemes külön hangsúlyozni azt is, hogy  a megkérdezett amerikaiak 63%-a üdvözli a koronavírus-mentőcsomagot, de nagy támogatást élvez a 2000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztő-csomag is. Az elnök eddigi intézkedéseinek pozitív fogadtatása már a republikánusokat is aggodalommal tölti el, akik nem értenek egyet az adóemelésekkel és az erősebb állami szerepvállalással a gazdaságban, az amerikai társadalom azonban másként vélekedik.

A több közvéleménykutató eredményeit összesítő FiveThirtyEight mutatói szerint aggregáltan nézve Joe Bidennel a megkérdezett amerikaiak 53,1%-a elégedett, míg 40,4% elégedetlen az elnökkel.

Biden népszerűségének gyenge pontja kétség kívül a bevándorlás kezelésével kapcsolatos, amelyben bizonyára nagy szerepe volt a déli határon kialakult krízisnek is. Ez azonban összességében eddig nem befolyásolta érdemben az elnök népszerűségi mutatóit.

Az is kérdéses továbbá, hogy a kezdeti lendület után mennyire lesz tartós a Biden-kormány támogatottsága, ugyanis eddig ügyeltek arra, hogy csak népszerű intézkedéseket vezessenek be és kerüljék az olyan megosztó kérdéseket, mint a Legfelsőbb Bíróság létszámának kibővítése vagy a rabszolgák leszármazottjainak kártalanítása.

Joe Biden elnök első hónapjai alapján már látható az, hogy történelmi változások mennek végbe az egyesült államok, melyek hosszú távú hatásait egyelőre nehéz megjósolni.

frankfurt
görög santorini getty stock
Procida Olaszország sziget
mcdonalds gyorsétterem
london_shutter-20170512
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
románia