angela merkel utosló beszéde
Globál

Így választ új vezetőt Európa legerősebb országa - Minden a német választási rendszerről

A német választási rendszer az egyik legbonyolultabb egész Európában, mivel számos olyan részletszabályt tartalmaz, amely érdemben befolyásolhatja a mandátumok kiosztását és a parlamenti patkó összetételét. A szeptember 26-án esedékes szövetségi választás következtében egyre nagyobb figyelem terelődik a választási rendszerre, amelyet alábbi cikkünkben mutatunk be átfogóan.

A német választási rendszer a vegyes választási rendszerek kategóriájába sorolható, a hivatalos definíció szerint

megszemélyesített arányos rendszer, zárt listákkal.

Ez lényegében annyit jelent, hogy a parlamenti képviselőket egyfelől közvetlenül, egyéni választókörzetekben választják meg, másfelől pártlistáról is be lehet kerülni a német szövetségi törvényhozásba, azaz a Bundestagba.

A választást szabályozó törvény szerint minden 18. életévét betöltött német állampolgár jogosult a szövetségi választáson való részvételre, ez a német statisztikai hivatal mérése szerint az idei választás vonatkozásában 60,4 millió főt jelent.

Mindenkinek két szavazata van

A magyar rendszerhez hasonlóan a német választási rendszerben is mindenkinek két szavazata van, maga a választás pedig az itthoni helyzethez hasonlóan egyfordulós:

  1. Az első szavazatot (Erststimme) az állampolgárok saját választókerületük egyéni jelöltjére tudják leadni, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. Ehhez elegendő a relatív többség elérése, a rendszer a „győztes mindent visz”-elv alapján működik. Választókerületből összesen 299 darab van az országban, amelyek a tartományok népességének arányában kerülnek kiosztásra. Ennek megfelelően a Bundestag létszámának közel fele közvetlenül kerül megválasztásra (Direktmandat), amely garantált helyet biztosít a megválasztott képviselőnek a törvényhozásban. Egyéni képviselőjelöltként bárki elindulhat, amennyiben legalább 200 aláírást sikerül összegyűjtenie. Az első szavazat funkciója az, hogy személyessé tegye a választást.
  2. A parlament összetétele szempontjából azonban sokkal fontosabb a második szavazat (Zweitstimme). Ez határozza meg ugyanis, hogy melyik párt, mekkora frakcióval rendelkezik majd a Bundestagban. A második szavazatot tehát pártlistára lehet leadni, amelyet a tartományok külön állítanak. A lista hosszúsága természetesen függ az adott tartomány népességétől. Ezen szavazatok alapján dől el a törvényhozás másik felének létszáma, amely elméletben szintén 299 képviselőt jelent. Az, hogy miért csak teoretikusan működik ez, lentebb kerül kifejtésre. Az első szavazattól eltérően itt a pártok listás eredményeinek arányában osztják ki a mandátumokat, amelynek kiszámításához a Sainte-Laguë módszert használják

A Sainte-Laguë módszer lényege, hogy az egyes politikai pártokra leadott szavazatok számát sorban elosztják egy meghatározott osztósorral; az így kapott legmagasabb hányadosokhoz tartozó pártok kapják a mandátumokat. Az osztásokat páratlan számokkal végzik (1, 3, 5, 7,…). A Sainte-Laguë módszer kapcsán szoktak apróbb változtatásokat végezni, például az első osztó 1,4-re való növelését, ami az első néhány mandátum kiosztásánál a nagyobb szavazótáborral bíró pártokat részesíti előnyben. Németországban azonban a változtatások nélküli Sainte-Laguë módszert alkalmazzák. (Forrás: Wikipedia)

Fontos leszögezni, hogy a választóknak van lehetőségük arra, hogy megosszák a szavazatukat taktikai megfontolásból. Sok FDP-szavazó például a CDU-ra adja az első szavazatát, mivel a kisebb pártok jóval alacsonyabb valószínűséggel szereznek egyéni mandátumot, a második szavazatával azonban már saját pártját támogatja. Ez a jelenség megfigyelhető a balközép pártok esetében, ahol a Zöldek szimpatizánsai szokták az SPD-s jelöltre leadni az első szavazatukat.

Szintén érdemes tisztázni azt, hogy Németországban a két szavazat hatással van egymásra, ez pedig a beépített kompenzációs elemeknek tudható be. Ennek kapcsán egyelőre elég annyit megjegyezni, hogy az egyénileg megszerzett mandátumszám nagyban befolyásolja a listáról bejuttatható képviselők számát.

Itt jön a képbe Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltjének esete, aki lemondott arról, hogy saját választókerületében mérettesse meg magát. Ehelyett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány listájának első helyéről kísérel majd meg képviselői helyet szerezni.

Gondolhatnánk, hogy egy pártlista első helye biztos bejutást garantál, ez azonban nem állhatna távolabb a valóságtól.

merkel szavazás
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szavaz a német parlamenti választásokon Berlinben 2017. szeptember 24-én. Fotó: MTI/EPA/Carsten Koall

A listáról induló politikusok esetében ugyanis az történik, hogy először megállapítják az adott tartományban elért listás eredményt a második szavazat alapján mandátumokra vetítve, amelyből kivonják az egyénileg abban a tartományban az adott párt által már megnyert mandátumokat. Az így kapott eredmény jelöli az adott tartományi listáról kiosztott mandátumok számát.

Laschetre visszatérve, ha úgy számolunk, hogy a CDU 37 észak-rajna-vesztfáliai választókerületet megnyer a 64-ből, de a 2017-es listás eredményénél rosszabbul szerepel, gyakorlatilag „túlnyeri magát”, így nem lesz jogosult arra, hogy akár a lista első helyéről is politikust küldjön a parlamentbe, Laschet tehát könnyen lyukra futhat a kísérlettel.  

Bejutási küszöbök

Főszabály szerint minden egyes pártnak el kell érnie szövetségi szinten a 5 százalékos küszöböt a második szavazatok vonatkozásában, hogy bejusson a Bundestagba. Ez hivatott megakadályozni azt, hogy elaprózódjon a parlament összetétele, illetve, hogy radikális pártok mandátumot szerezzenek a törvényhozásban, ahogy ez a weimari köztársaság alatt történt.

Nem vonatkozik azonban a bejutási küszöb a nemzeti kisebbségeket képviselő pártokra. Éppen ezért van az idei választáson nagy esélye a dán és fríz kisebbség által alapított Dél-Schleswigi Választói Szövetségnek (SSW), hogy parlamenti mandátumot szerezzen, amelyhez elegendő lenne 50 ezer szavazat összegyűjtése.

Van azonban még egy fontos kivétel a fenti szabály kapcsán, amelynek alkalmazásakor szintén nem kell figyelembe venni a bejutási küszöböt.

Ez az úgynevezett alapmandátum kitétel (Grundmandatsklausel), amelynek értelmében amennyiben egy párt minimum három egyéni választókörzetet megnyer, de szövetségi szinten 5 százalék alatt teljesít, mégis be tud jutni a Bundestagba a pártlistára leadott eredmény alapján.

Ezt többek között a CSU miatt találták ki, amely csak Bajorországban működik, így 2017-ben szövetségi szinten csak 6 százalékot szerzett. A Spiegel egy nemrég megjelent cikkében el is játszott a gondolattal, hogy mi lenne, ha a CSU nem érné el az 5 százalékot országos szinten (amire komoly esély van) és nem jutna be a Bundestagba. Könnyű azonban belátni, hogy egy ilyen forgatókönyv szinte lehetetlen, egyrészt mert a CSU vélhetően megnyeri mind a 46 egyéni választókörzetet Bajorországban, másrészt, ha ez nem is lenne így, akár három egyéni mandátum is elegendő lenne a pártnak ahhoz, hogy mentesüljön az 5 százalékos szabály alól.

Túllógó mandátumok és a kompenzáció intézménye

A túllógó mandátum intézménye az egyik legbonyolultabb aspektusa a német választási rendszernek. Ahogy már fentebb kifejtésre került, az könnyen előfordulhat, hogy egy párt túlnyeri magát az első szavazatokkal, ezért a listás eredményét nem veszik figyelembe.

Problémát jelentenek ugyanakkor ezek az egyéni mandátumok, mivel nem lehet őket egyszerűen elvenni, így más módon kell kompenzálni azokat a pártokat, amelyek jobban teljesítettek listán, mint egyéniben.

Ezeket nevezik túllógó mandátumnak (Überhangmandat). Ez történt a legutóbbi választás alkalmával Baden-Württemberg tartományban is, ahol a CDU/CSU megnyerte az összes (38) egyéni körzetet, listán azonban csak 34,4 százalékot ért el. Tiszta sor, hogy a CDU-s lista így nem került alkalmazásra, mivel ha egy párt minden körzetben tarol, minimum 50 százalékot kell elérnie a második szavazatok esetében, hogy a lista megjátszható legyen. Tegyük fel, csak az egyéni körzetek 80 százalékát nyeri meg, akkor minimum 40 százalékot kell elérnie listán és így tovább.

Ezek alapján akkor van túllógó mandátum, ha a listás százalékarány nem éri el a körzetekben elért mandátumok százalékarányának felét.

Ha tehát Baden-Württemberget vesszük alapul, akkor egy tisztán arányos választási rendszerben a CDU csak a tartományi helyek 34,4 százalékára, azaz 27 darabra volt jogosult. Mivel azonban 38 mandátumot nyert egyéniben, így képződött 11 darab túllógó mandátum, amelyet megtarthatott.

Ez korábban nem okozott különösebb problémát, hiszen csak elvétve akadt egy-kettő túllógó mandátum. A 2017-es választáson már 46 ilyen mandátum volt, többségük CDU-s, amely már jelentősen torzíthatta a törvényhozás összetételét. Ekkor azonban már érvényben volt egy eszköz a fenti probléma kezelésére, amely a többi párt kompenzálására irányult.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy túllógó mandátumok esetén addig növelik egy adott tartományból kiosztható Bundestag-helyek számát (Ausgleichsmandat), amíg nem érvényesül az arányosság elve a pártok között.

Ez megmagyarázza, hogy miért 709 főt számlál a jelenlegi Bundestag a főszabály szerinti 598 helyett. A 2017-ben keletkezett 46 túllógó mandátumot ugyanis 65-tel kellett kiegyenlíteni, hogy helyreálljon az arányosság. Többen azonban attól tartanak, hogy így egyszerűen nem lehet megálljt parancsolni a parlament létszámának növekedésének és az sem elképzelhetetlen, hogy a most megválasztott Bundestag létszáma akár a 800 főt is meghaladhatja.

Ennek orvoslására 2020-ban újfent csavartak egyet a választási törvényen, így a mostani választások alkalmával tartományonként három túllógó mandátumot nem kell kompenzálni (afölött viszont igen), illetve a jövőre nézve csökkentik a direktmandátumok számát is 280-ra.

Hogyan választják a kancellárt?

Miután a fentiek alapján kiderült, milyen módon ölt formát a majdani Bundestag, csupán azt szükséges tisztázni, hogy miként kerül megválasztásra Németország új kancellárja. Az itthoni helyzethez hasonlóan a német kormányfőt sem közvetlenül a nép, hanem közvetett módon a parlamentbe bejutott pártok választják abszolút többséggel titkos szavazás útján. A kancellárt pedig az államelnök jelöli, általában annak a pártnak a kancellárjelöltjét, amelyik a legtöbb szavazatot kapta a választáson.

Mivel kizárt, hogy bármelyik párt egyedül abszolút többséget szerezzen, így a kancellárválasztásra csak azután kerülhet sor, ha lezárultak a koalíciós tárgyalások a pártok között és rendelkezésre áll egy kormányzóképes többség.

Ez a folyamat azonban idén jó eséllyel elhúzódhat, amely kapcsán alábbi cikkünkben írtunk részletesen.

merkel eskü
Angela Merkel leteszi a kacenllári esküt, megkezdve ezzel harmadik kormányfői ciklusát 2013-ban, miután a Bundestag újraválasztotta. Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Ezen a ponton érdemes visszatérni Laschet már fent említett esetére. Ha ugyanis a CDU nem fog működőképes koalíciót felállítani, minden bizonnyal Laschet lesz a kancellár még akkor is, ha nem jut be a Bundestagba. Ugyanis a kancellárrá történő megválasztásnak nem feltétele, hogy az illető parlamenti képviselő is legyen. A CDU-s Kurt Georg Kiesinger például képviselői hely nélkül volt kancellár 1966 és 1969 között.

Ha azonban nem a CDU nyeri a választást vagy nem tud egy koalíciót összekovácsolni, Laschet könnyen pórul járhat, ha szövetségi nagypolitika élvonalában akar maradni. Ellenzéki frakcióvezető ugyanis csak olyan személy lehet, aki rendelkezik parlamenti mandátummal. Így nem kizárt, hogy ez esetben Laschet visszatér Észak-Rajna-Vesztfáliába, de az sem kizárt, hogy véget ér a politikai pályafutása.

Az alábbi angol nyelvű videóban szemléletesen mutatják be a német választási rendszer alapvető szabályait:

Címlapkép: Angela Merkel német kancellár a németországi választások elõtti parlamenti vitán a törvényhozás berlini üléstermében 2021. szeptember 7-én. A szeptember 26-i német parlamenti választások után visszavonuló Merkelnek ez az utolsó tervezett kancellári beszéde az alsóházban, a Bundestagban. MTI/EPA POOL/Clemens Bilan

szlávik jános
szíria bombatámadás
FrankfurtiTőzsde
olaj
londonpub170825-20170825 kocsma

Holdblog Fogyó optimizmus

A tőzsdei hangulatindikátorok egy üzenete az szokott lenni, hogy ha sokan tartanak a részvényektől, akkor jó venni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
szíria bombatámadás