Libanon Hezbollah halálos
Globál

Robbanás előtt a Közel-Kelet puskaporos hordója? – Felsejlett az elátkozott polgárháború rémképe

Kiss Csaba
Egy múlt héten tartott bejrúti demonstráción lövöldözés tört ki, amelyben hét síita tüntető életét vesztette. A tüntetést az Amerika által terrorszervezetnek tartott Hezbollah szervezte, miután a tavaly augusztusi súlyos, több mint 200 ember életét követelő robbanás kapcsán az ügyet vizsgáló bíró megvádolt egy a szervezettel szövetséges síita politikust. A vallásilag súlyosan megosztott Libanont a felekezetin kívül más törésvonalak is megosztják, és egyre nagyobb a veszélye, hogy ismét polgárháborúba sodródik az ország, amely 1975 és 1990 között már megélt egy véres belső konfliktust.

Egy végletesen megosztott ország

Libanon Nagy-Libanon néven 1920-ban jött létre az I. világháborúban vesztes Oszmán Birodalom területén, a francia mandátumterület részeként. 1926-ban hivatalosan is megalakult a Libanoni Köztársaság, amelyet akkor többségében a pápa fennhatóságát elfogadó maronita keresztények laktak. Miközben az országban nagyszámú szunnita és síita muszlim kisebbség élt, Libanon alapvetően keresztény országként jött létre. Bár Franciaországtól 1943-ban kikiáltotta függetlenségét, három évvel később pedig az utolsó francia csapatok is kivonultak az országból, a francia befolyás most is erős az országban.

Az egykor gazdag, a „Közel-Kelet Svájcaként” emlegetett Libanonban azonban a vallási feszültségek egyre nagyobbak lettek, párhuzamosan azzal, hogy a muszlim lakosság aránya nőtt a keresztény lakosság kárára, sőt, a nagyjából fele-fele arányban szunnita, illetve síita muszlimok többségre jutottak a keresztények felett. 1975-ben véres polgárháború tört ki az országban, amely egészen 1990-ig eltartott, több mint 100 ezer ember halálát, valamint felmérhetetlen gazdasági és társadalmi károkat okozva. A polgárháborút egy felekezetek közötti béke zárta le, melynek értelmében a hatalmat vallási alapon osztották fel: az államelnök mindig maronita keresztény, a kormányfő szunnita, a parlament elnöke pedig síita.

A valódi béke azonban igazán soha nem állt helyre, a feszültségek időről időre fellángolnak.

A feszültség éleződésében fontos szerepe van a síita Hezbollahnak, amelyet az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is terrorszervezetnek tart.

Más országok, így Franciaország, különbséget tesznek a szervezet politikai, illetve fegyveres szárnya között, és csak utóbbit tartják terrorszervezetnek. De olyan országok is vannak, mint például Oroszország, amelyek egyáltalán nem minősítik terrorszervezetnek a síita tömörülést. Az 1982-ben Irán segítségével alapított szervezet a mai napig Irán érdekeit képviseli Libanonban, és Iránt segítve beszállt a szíriai polgárháborúba is az ugyancsak síita Bassár el-Aszad elnököt támogatva. A Hezbollah politikai szárnya jelentős erőt képvisel a libanoni parlamentben is: a képviselők egytizedét ők adják.

A szíriai polgárháború egyébként is súlyos tehertételt jelentett a gazdasági nehézségekkel küszködő országnak, miután körülbelül hatmilliós lakossága mellé még mintegy egymillió szír menekültet is befogadott a nagyjából két magyarországi megyét kitevő területére. Erre jött még rá a koronavírus-járvány, majd pedig tavaly augusztus 4-én egy a főváros, Bejrút kikötőjében bekövetkezett hatalmas robbanás, amely több mint 200 ember halálát okozta, és a város egy részét teljesen megsemmisítette.

Libanon tüntetés polgárháború
A Hezbollah befolyásos síita szervezet és a vele szövetséges pártok támogatói segítenek egy társuknak, aki megsérült a bejrúti igazságügyi palota közelében tartott, a 2020 augusztusában történt bejrúti kikötői robbanás körülményeit vizsgáló bíró elleni tüntetés során kitört lövöldözésben 2021. október 14-én. Beszámolók szerint a lövöldözés azzal kezdődött, hogy egy orvlövész tüzet nyitott egy épületből a tüntetőkre és a biztonságukat szavatoló katonákra. MTI/AP/Haszan Ammar

A robbanás – amely ipari katasztrófa, nem terrorakció volt – politikai válságot eredményezett, a kormány lemondott, és több mint egyéves hiábavaló próbálkozás után végül most szeptemberben sikerült kormányt alakítani az ország egyik leggazdagabb üzletembere, a miniszterelnöki posztot korábban már kétszer betöltő Nadzsíb Míkati vezetésével. Az új kormányfő rögtön bejelentette, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kéri, hogy az ország kilábalhasson a súlyos gazdasági válságból. A válság mértékére jellemző, hogy a libanoni valuta 2019 óta 90 százalékot vesztett az értékéből, a lakosság háromnegyede pedig szegénységbe süllyedt. A krízis kiváltó okai között szerepel a több évtizedes rossz pénzügypolitika és az elit mértéktelen korrupciója.

A robbanás kivizsgálása újabb robbanást eredményezett a felekezeti konfliktusban

A múlt héten kiújult konfliktus éppen a robbanás utáni nyomozás miatt tartott tüntetésen robbant ki. A síita Hezbollah szerint ugyanis az ügy kivizsgálásával megbízott keresztény vallású bíró, Tarek Bitar politikai megbízást teljesít, amikor számos magas rangú politikust citál bíróság elé gondatlanság vádjával. Bár Hezbollah-tag nincs a megvádolt politikusok között, a volt pénzügyminiszter, Ali Hasszán Khalil igen, akit a parlament síita elnöke, Nabih Berri jobbkezének tartanak. Berri egyébként a legnagyobb síita szervezet, az Amal Mozgalom elnöke, amely párt szoros kapcsolatokat ápol a Hezbollahhal. Khalil egy síita televíziónak úgy nyilatkozott, a bíró a vizsgálattal Libanont „a polgárháború felé sodorja”. Tarek Bitar vádlotti névsora ugyanakkor felekezeti szempontból meglehetősen vegyes: volt szunnita miniszterelnök, keresztény tábornok és keresztény politikus is van közöttük a volt síita pénzügyminiszter mellett.

Libanon vizsgálóbíró tüntetés
Kormányellenes aktivisták és a 2020 augusztusában történt bejrúti robbanás ügyében letartóztatottak hozzátartozói tüntetnek a bejrúti Igazságügyi Palota előtt 2021. október 12-én, miután három hét alatt immár másodszor napolták el az ügyben folytatott nyomozást. A nyomozás előtt azóta állnak akadályok, amióta Tarek Bitar vizsgálóbíró több libanoni politikust ki akar hallgatni azzal a gyanúval, hogy tudomásuk volt a kikötőben tárolt, felrobbant vegyi anyagokról, de semmit sem tettek a katasztrófa megakadályozásáért. MTI/EPA/Nabíl Munzer

A Hezbollah Khalil megvádolása után Tarek Bitar elmozdítását követelte, a csütörtöki bejrúti tüntetést pedig azért hívta össze az Amal Mozgalommal, valamint – hogy még bonyolultabb legyen a képlet – a Hezbollah-szövetséges keresztény Marada Mozgalommal közösen, hogy ennek nyomatékot adjon. A kormányfő, Míkati ellenezte Bitar elmozdítását, mivel februárban az előző bírót eltávolították pártosság vádja miatt, és a miniszterelnök szerint Libanon még egy ilyen incidenst nem bírna ki. A vizsgálatot a keresztény államelnök, Michel Aoun is támogatja, akit egyébként a Hezbollah szövetségesének tartanak. Az amerikai külügyminisztérium azzal vádolta a Hezbollahot, hogy Libanon független igazságszolgáltatását fenyegeti, mire a síita szervezet azzal válaszolt, hogy az Egyesült Államok a nyilatkozattal megsértette Libanon szuverenitását.

Csütörtökön Bejrút utcáira vonultak a síiták Bitar leváltását követelve, mikor mesterlövészek tüzet nyitottak a tüntetőkre, akik közül heten halálos sebet kaptak.

2008 óta ez volt a legsúlyosabb fegyveres incidens Libanonban. A Hezbollah szerint a lövésekért a Szaúd-Arábiával jó viszonyt ápoló Libanoni Erők, Libanon második legnagyobb keresztény pártja a felelős, de hozzátették, nem hagyják magukat belesodortatni egy polgárháborúba. Egy Hezbollah-vezető egyenesen azzal vádolta a keresztény pártot, amely korábban komoly fegyveres milícia fölött rendelkezett, hogy megpróbálnak polgárháborút kiprovokálni. A vezető szerint a Libanoni Erők az Egyesült Államok parancsait követi, és arab országok pénzelik.

A Libanoni Erők tagadta a Hezbollah vádjait, és elítélte az erőszakot, amelyért szerinte a síita szervezet Tarek Bitar bíró elleni „izgatása” felelős. A Hezbollah szerint a Libanoni Erők egy szerdai gyűlésen határoztak arról, hogy fegyveresen avatkoznak be a konfliktusba. A keresztény párt vezetője, Szamír Geagea azonban úgy nyilatkozott, pusztán politikai gyűlésről volt szó, amelyen arról tárgyaltak, mit tegyenek, ha a Hezbollahnak sikerül elmozdítani a bírót, és végül abban állapodtak meg, hogy ez esetben sztrájkfelhívást tesznek közzé. A hét halálos áldozatot eredményező incidens kapcsán egyébként a libanoni hatóságok 19 embert vettek őrizetbe.

Libanoni hadsereg
A libanoni hadsereg járművei haladnak el egy bejrúti utcán 2021. október 15-én, miután előző nap lövöldözés tört ki az igazságügyi palota közelében tartott, a 2020 augusztusában történt bejrúti kikötői robbanás körülményeit vizsgáló bíró elleni tüntetésen. MTI/AP/Bilal Huszein

Libanon a polgárháború szélén?

A Hezbollah és a Libanoni Erők tehát kölcsönösen egymást vádolják a halálos incidensért, ami sokak számára már egy újabb polgárháború rémképét vetíti előre. Elias Audi görögkeleti érsek vasárnapi prédikációjában azt mondta,

ami a múlt héten történt, az a libanoniakat az elátkozott polgárháború kezdetére emlékezteti, amit nem akarnak még egyszer átélni.

A belső feszültségeket tovább erősíti, hogy a közel-keleti térség két vezető muszlim hatalma, a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán is saját érdekeit akarja érvényesíteni az országban. Szaúd-Arábia a keresztény Libanoni Erőket, Irán pedig a síita Hezbollahot támogatja. Izrael és a Hezbollah, illetve más Izrael-ellenes libanoni csoportok közötti konfliktus is időről időre fellángol: augusztus elején Libanonból rakétákat lőttek a zsidó államra, mire Izrael légicsapásokat intézett libanoni célpontok ellen. Amerika nyíltan nem akar beavatkozni a libanoni konfliktusba, de az ő érdekében is az Irán-párti Hezbollah visszaszorítása áll. Csütörtökön az Egyesült Államok 67 millió dolláros segítséget ajánlott fel a libanoni hadseregnek az eddigi segítségen fölül. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közel-keleti országot már Kína is kinézte magának, és részéve tenné az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésnek, amit persze Amerika nem jó szemmel néz.

Ha polgárháború nem is lesz, Libanon jelenleg késélen táncol. Szaúd-Arábia már be is jelentette: nem javasolja állampolgárainak az utazást az országba. Évtizedek óta nem volt a mostanihoz hasonló súlyos gazdasági helyzetre példa, ami olyan társadalmi elégedetlenségekhez vezethet, amit könnyen kihasználhatnak konfliktusban érdekelt csoportok. Más kérdés, hogy valóban érdekében áll-e egy polgárháború bármelyik szervezetnek is: a legújabb nyilatkozatokból úgy látszik, egyelőre senki nem akar belesodródni egy polgárháborúba. Ám ha az események eszkalálódnak, az könnyen felülírhatja a ma még érvényes helyzetet.

Címlapkép forrása: Getty Images

Amerika Kína sakk stockfotó
karácsony utca boltok tömeg
koronavirus vakcina
egyiptom tengerpart nyralas

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Amerika Kína sakk stockfotó