Ferenc pápa halálát követően 267. vezetőjét fogja megválasztani a katolikus egyház, egész pontosan a bíborosokból álló konklávé. A pápa halálát követő interregnum állapotot, illetve az új egyházfő megválasztását is szigorú szabályok irányítják. Hogyan zajlanak a pápa halálát követő napok, és miként kerül sor Ferenc utódjának megválasztására?
Egyre forróbb a helyzet a Balkánon. Szerbiában továbbra sem jutottak nyugvópontra a tüntetések, amelyek az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének novemberi leomlása után törtek ki. Eközben Aleksandar Vučić államfő új miniszterelnök-jelöltet nevezett meg, és elindította saját új mozgalmát is, ami arra utalhat, hogy elérkezettnek látja az időt hatalma ismételt konszolidálására. A szomszédos Bosznia-Hercegovinában eközben a szerb entitás vezetője, Milorad Dodik gerjeszt feszültségeket azzal, hogy a Szerb Köztársaságot ki akarja szakítani az országból. A boszniai szerb vezetőt a szövetségi állam hatóságai egy év börtönre ítélték, és elfogatóparancs is érvényben van ellene. Mindkét történet hátterében felsejlik a szerbekkel hagyományosan jó viszonyt ápoló Oroszország, amelynek igencsak érdekében áll a térség destabilizálása.
Jelentős fegyverkezési programot indít Görögország: 2036-ig összesen 25 milliárd euró értékben szereznének be fegyvereket és felszerelést. Franciaországtól Rafale vadászgépeket, hadihajókat és hajó elleni rakétákat vásárolnának, az Egyesült Államokkal pedig F–35-ös vadászgépek beszerzésére kötöttek szerződést. Görögország az egyetlen NATO-tagállam, amely egy másik NATO-tagállam – Törökország – jelentette fenyegetés miatt fegyverkezik, és már idén is a GDP több mint 3 százalékát költi katonai kiadásokra. A cél egy modern, csúcstechnológián és mesterséges intelligencián alapuló haderő létrehozása, és a tervek között szerepel egy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszer, az „Akhilleusz Pajzsa” kiépítése is.
Május 6-án léphet hivatalba az új német kancellár, Friedrich Merz, akinek első külföldi útja a rákövetkező nap Párizsba, majd Varsóba vezet majd. Május 9-én már Kijevbe utazik a leendő kormányfő, ahova Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hívta meg az uniós vezetőket, éppen arra a napra, amikor Moszkvában a náci Németország fölötti Győzelem napját ünnepli majd Vlagyimir Putyin többek között a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel. Merz egy vasárnapi interjúban ismét fölvetette, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítana Ukrajnának, ami éles reakciókat váltott ki Moszkvából.
Március vége óta konganak a vészharangok: ismét polgárháborúba süllyedhet a 2010-es években már egy véres belső konfliktust megélt Dél-Szudán, a világ legfiatalabb, mindössze 2011-ben függetlenné vált országa. Az előző polgárháborút lezáró 2018-as békeszerződés célkitűzéseit még mindig nem sikerült megvalósítani, és időközben újra elharapózott a feszültség az elnök és az alelnök között, akiknek – illetve a mögötte álló törzseknek – a konfliktusa a korábbi fegyveres konfliktus kirobbantója is volt.
Látványos fordulat történt szerdán a Donald Trump által megindított vámháborúban: Kínát leszámítva az érintett országok 90 napos haladékot kaptak a „viszontvámokat” illetően, a kommunista ország viszont még nagyobb vámterheléssel néz szembe. Ezzel a vámháború alapvetően kétszereplős küzdelemmé vált a világ két vezető gazdasági hatalma között. Az amerikai elnök döntésével és Peking beleállásával szintet lépni látszik a két szuperhatalom geopolitikai csatározása is, a többi országnak pedig fel van adva a lecke, milyen helyet foglaljanak el az új felállásban.
A Donald Trump hatalomra lépésével látványosan meginduló geopolitikai átrendeződés – a szabályokon alapuló rendből az érdekszféra-politikába történő elmozdulás – az amerikai elnök által a múlt héten indított vámháborúval teljesedik ki. Úgy tűnik, az Egyesült Államok feladja korábbi vezető világpolitikai szerepét, szembefordulva korábbi szövetségeseivel is, és mindenkire lesújt, aki az elnök értelmezése szerint nyerészkedik az Amerikával folytatott kereskedelemmel. Milyen világrendet jelez előre a trumpi vámpolitika, és miért nem jó a béke szempontjából az intézményes szabadkereskedelem alapjainak kikezdése?
Egy friss közvélemény-kutatásban a szélsőjobboldali AfD beérte Németország eddigi vezető erejét, az éppen kormányalakításra készülő CDU/CSU-t. A felmérés hatalmas fordulatot jelez a német közvéleményben, és óriási pofont jelent a konzervatív pártszövetségnek és Friedrich Merz kancellárjelöltnek a koalíciós tárgyalások közepette.
Az utóbbi hónapokban felfigyelt a világ a Kongói Demokratikus Köztársaságot megjárt román zsoldosokra. Előbb Călin Georgescu – azóta a választástól eltiltott – román elnökjelölt környezetében tűntek fel háborús övezeteket megjárt fegyveresek, majd a Kongó keleti részén zajló polgárháborúról szóló felvételeken lehetett látni elvonuló román zsoldosokat. Mindkét szálban főszereplő egy bizonyos Horațiu Potra, akit a „román Prigozsinnak” is neveznek, és aki jelenleg az ellene kiadott elfogatóparancs elől bujkál.
Mérföldkőhöz érkeztek a német koalíciós tárgyalások: eddig 16 munkacsoportban tárgyalták meg az egyes témaköröket, most pedig a koalícióban várhatóan részt vevő pártok – CDU, CSU, SPD – vezetése elé kerülnek a vitás kérdések. Fontos témákban nem sikerült még megegyezésre jutni, így gazdasági-költségvetési kérdésekben, a bevándorlás témakörében vagy éppen a hadkötelezettség újbóli bevezetésében. Az viszont, hogy mely minisztériumokat mely párt kapja majd, már körvonalazódóban van.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedő M23 felkelőcsoport lázadása egyre inkább térségi konfliktussal fenyeget. A felkelőket az erős gyanú szerint Ruanda támogatja, a kongói kormányerőket viszont Burundi segíti. Burundi elnöke a hét elején azzal vádolta meg Ruandát, hogy fegyveres támadást készít elő ellenük. Ruanda visszautasította a vádakat, de a képlékeny helyzetben nem lehet kizárni, hogy ne alakuljon ki szélesebb regionális háború.
Stratégiai fordulathoz érkezett a lassan két éve tartó szudáni polgárháború: a hadsereg átvette az ellenőrzést a Kartúmban található elnöki palota, illetve a főváros nagy része felett az ellene harcoló félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erőktől (RSF). Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a harcok belátható időn belül véget érhetnek, inkább a „líbiai forgatókönyv”, vagyis az ország tartós területi megosztottsága látszik megvalósulni. Eközben a Szudántól 2011-ben hivatalosan elszakadt Dél-Szudán állam a polgárháború szélére sodródott.
Donald Trump második elnökségének eddigi legnagyobb botránya robbant ki Amerikában, miután kiderült, vezető amerikai tisztviselők fölvették a The Atlantic magazin főszerkesztőjét egy titkos Signal-csoportba, ahol a jemeni húszi lázadók elleni március közepi amerikai támadásokról osztottak meg érzékeny információkat egymással és vele. A Trump-kormányzat igyekszik kisebbíteni a történtek jelentőségét, de szakértők szerint több törvény is sérülhetett a Signal-csoportban folytatott csevegéssel.
Két hónap múlva, május 18-án tartják a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, a pártok és jelöltjeik már kampányüzemmódba kapcsoltak. Donald Trump elnöksége, az amerikai–európai viszony megromlása és az ukrajnai háború árnyékában a külpolitikai témák talán minden korábbi államfőválasztásnál fontosabb szerepet játszanak most. Donald Tusk miniszterelnök számára kulcsfontosságú lenne, ha az ő jelöltjük, Rafał Trzaskowski varsói polgármester kerülne az elnöki székbe, és megszűnne a kellemetlen „társbérlet”, amely akadályozza, hogy a kormány maradéktalanul végrehajthassa programját. A fő ellenzéki erő, a konzervatív PiS egy jobbára ismeretlen történészt épít fel jelöltjeként, de esélyeik egyre rosszabbak, miután megállíthatatlanul látszik előretörni a szélsőjobboldal vezetője, Sławomir Mentzen.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is hivatkozott egyik elődjére, az 1901-ben merényletben meggyilkolt William McKinley-re, sőt, egyik első rendeleteként Észak-Amerika legnagyobb hegyének nevét is visszaváltoztatta McKinley-hegyre. Az Egyesült Államok 25. elnöke a protekcionista gazdaságpolitika és a magas vámok híve volt, Trump pedig ezt az örökséget szeretné feléleszteni, ebben látva az amerikai gazdaságot a XIX. század végén jellemző aranykor újraeljövetelének lehetőségét. Azonban McKinley idején az amerikai és a világgazdaság még nagyon más képet mutatott, és élete végén a meggyilkolt elnök is visszakozni kezdett a szigorú vámpolitikától.
Ma 17 órakor (magyar idő szerint 16 órakor) ül össze a román alkotmánybíróság, hogy döntsön, jóváhagyja-e a választási iroda döntését, amely szerint elutasítják Călin Georgescu, a törölt elnökválasztás első fordulóját megnyerő elnökjelölt újabb indulását. Romániában már most is hatalmas a politikai feszültség, a szélsőjobboldali politikus elindulásának megakadályozása pedig beláthatatlan folyamatokat indíthat el.
A demokratikus rendszer megdöntésére irányuló puccskísérletet lepleztek le a hatóságok Romániában, az összeesküvőket a gyanú szerint egy 101 éves nyugalmazott tábornok vezette. A Vlad Țepeș Parancsnokság nevű, katonai mintára felépülő szervezet a gyanú szerint orosz körökkel is kapcsolatot tartott, többek között a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjával és annak helyettesével, akiket Románia a minap nemkívánatos személlyé nyilvánított. A puccsisták kapcsán ismét felmerült a novemberben a később törölt elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu neve, aki ellen jelenleg bűnvádi eljárás zajlik.
1980 óta tartó történetének egyik legnehezebb időszaka elé néz a német Zöldek pártja, amely a februári Bundestag-választásokon jelentősen visszaesett 2021-es eredményéhez képest, és kormányból ellenzékbe szorult. Két legismertebb arcuk, négy évvel ezelőtti, illetve mostani kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock és Robert Habeck bejelentette, hogy a jövőben fontosabb pozíciót nem szeretnének vállalni a pártban. A Zöldekre nemcsak saját és a Scholz-kormány hibái égtek rá, hanem az általános társadalmi-politikai tendenciák sem kedveznek nekik: a megélhetési problémák előtérbe kerülése és az energiaválság miatt népszerűtlenné vált a klímaváltozás kérdése, a zöld átállás pedig egyre inkább ellentétbe kerül gazdasági fejlődéssel. Ezek a trendek az összes európai zöldmozgalmat nagy kihívás elé állítják.
Nagyon nehéz geopolitikai helyzetben került sor a németországi választásokra vasárnap, a kancellári posztra esélyes konzervatív Friedrich Merznek pedig egy nagyon megváltozott környezetben kell tovább irányítania Európa vezető gazdasági hatalmát. Merz határozottabban támogatná Ukrajnát, de mindezt úgy kéne megtennie, hogy közben az Egyesült Államok egyre inkább magára látszik hagyni nemcsak Kijevet, hanem az öreg kontinenst is.
A mérsékelt erők zsugorodását és a radikálisok előretörését hozta a vasárnapi parlamenti választás Németországban. A radikális jobboldali AfD második erővé vált, a radikális baloldali Die Linke feltűnően jól szerepelt, a tavaly januárban alakult, a Linkéből kivált BSW pedig mindössze 14 ezer szavazattal csúszott le a Bundestagba kerülésről. A három radikális párt összesített szavazatszáma több mint az összes szavazat egyharmada, és a mérsékelt erőknek a Bundestagban sincs meg a kétharmad. A CDU/CSU győzelme némileg elfedi azt, hogy döntő változások zajlanak Európa vezető gazdaságában: ez már nem az a Németország, amit eddig ismertünk. Cikkünkben a Bundestag-választás öt tanulságát gyűjtöttük össze.
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna...
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát...
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek...
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
