Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 324
Nem Trump az első amerikai elnök, akit meg akartak gyilkolni – Merényletek, amelyek megrengették Amerikát

Nem Trump az első amerikai elnök, akit meg akartak gyilkolni – Merényletek, amelyek megrengették Amerikát

Július 13-án merényletet kíséreltek meg Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt várható elnökjelöltje ellen egy pennsylvaniai kampánygyűlésen. Az Egyesült Államok történetében sajnos nem egyszer fordult elő, hogy regnáló vagy már leköszönt elnök ellen merényletet kíséreltek meg. Eddig négy olyan elnök volt, aki merényletben vesztette életét, de több jeles amerikai vezetőt is megpróbálták megölni. Az esetek nagy részében magányos, mentálisan sérült ember volt az elkövető.

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e a szélsőjobbot a „republikánus front”?

Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e a szélsőjobbot a „republikánus front”?

Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.

Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.

Jelentős győzelmet aratott a radikális jobboldal Franciaországban, kiszámíthatatlan második forduló jön

Jelentős győzelmet aratott a radikális jobboldal Franciaországban, kiszámíthatatlan második forduló jön

A franciaországi nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés végzett az élen, őket követi az Új Népfront néven egyesült baloldal; Emmanuel Macron elnök választási koalíciója, az Együtt pedig csak a harmadik helyre futott be. A július 7-én esedékes második fordulóra számos visszalépés várható az Új Népfront és a Macron mögött álló koalíció között a Nemzeti Tömörülés megállítására.

Döntő fordulat készülődik az EU egyetlen atomhatalmában – Teljes hátraarc jöhet Ukrajna katonai támogatásában?

Döntő fordulat készülődik az EU egyetlen atomhatalmában – Teljes hátraarc jöhet Ukrajna katonai támogatásában?

Június 30-án és július 7-én rendkívüli nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. A voksolás hatalmas kudarc lehet Emmnauel Macron francia elnöknek és pártjának, miközben legfőbb ellenfele, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretör, és akár az abszolút többséget, ezzel a kormányrudat is megszerezheti. Mi a tétje a választásoknak Franciaország, Európa és az ukrajnai háború szempontjából? Kérdések és válaszok.

Évszázados küzdelmet játszanának újra az EU egyik legerősebb országában? – Nem várt helyről jöhet a végső csapás

Évszázados küzdelmet játszanának újra az EU egyik legerősebb országában? – Nem várt helyről jöhet a végső csapás

Emmanuel Macron francia elnök pártja június 9-i európai parlamenti választási kudarcát követően feloszlatta a Nemzetgyűlést, és új törvényhozási választásokat írt ki. A voksolásra újra egységbe tömörültek a baloldali pártok, és Új Népfront néven indulnak el a nemzetgyűlési mandátumért. A választási koalíció markánsan baloldali gazdaság- és társadalompolitikai programot tett le az asztalra, de a felmérések egyelőre nem azt mutatják, hogy mindezt kormányon is meg tudnák valósítani.

Hatalmas szélsőjobboldali áttörés jöhet Európa egyik nagyhatalmában – Rég nem látott pofonba szaladhat bele a regnáló vezetés

Hatalmas szélsőjobboldali áttörés jöhet Európa egyik nagyhatalmában – Rég nem látott pofonba szaladhat bele a regnáló vezetés

Június 30-án, majd július 7-én nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban, és a francia V. Köztársaság történetében először fordulhat elő, hogy egyetlen nagy erő sem szerzi meg az abszolút többséget. A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés a mostani állás szerint szinte biztos, hogy első helyen végez, de kormányt ígéretük szerint csak akkor alakítanak, ha abszolút többségük lesz.

Rendkívüli időszakban lép új vezető a világ legnagyobb katonai szövetségének élére – Mit kell tudnunk a NATO új főtitkáráról?

Rendkívüli időszakban lép új vezető a világ legnagyobb katonai szövetségének élére – Mit kell tudnunk a NATO új főtitkáráról?

Csütörtökön derült ki, hogy a NATO mind a 32 tagállama beállt a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte mögé, így ő lehet októbertől a NATO új főtitkára Jens Stoltenberg után. De ki is valójában Mark Rutte, és milyen kihívások várnak rá az észak-atlanti katonai szövetség új civil vezetőjeként?

Csúnya árulás robbanthatja szét Putyin ellen-NATO-ját? – Soha nem látott feszültség bontakozott ki Moszkva két szövetségese között

Csúnya árulás robbanthatja szét Putyin ellen-NATO-ját? – Soha nem látott feszültség bontakozott ki Moszkva két szövetségese között

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a Moszkva vezette, hattagú „ellen-NATO”, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) hamarosan öttagúvá zsugorodik, az egyik tagállam, Örményország miniszterelnöke ugyanis bejelentette, ki fognak lépni a katonai szövetségből. Eddig úgy tűnt, a már hónapok óta elindult örmény távolodás mögött „csak” az áll, hogy Oroszország és a KBSZSZ nem védte meg az országot Azerbajdzsánnal szemben, mostanra azonban kiderült, hogy egy másik tagállam fegyvereket adott el az Örményországgal háborúzó szomszédos országnak.

Egész Franciaországot felforgatta Macron váratlan húzása – Kormányozhatatlanná válhat az EU második számú hatalma?

Egész Franciaországot felforgatta Macron váratlan húzása – Kormányozhatatlanná válhat az EU második számú hatalma?

Váratlant húzott Emmanuel Macron francia elnök vasárnap este: pártja EP-választási súlyos veresége után feloszlatta a Nemzetgyűlést, lemondatta a kormányt, és új törvényhozási választásokat írt ki június 30-ára, illetve július 7-ére. Az államfő ezzel kockázatos játékba kezdett, a választások kimenetele ugyanis könnyen az EP-voksoláson győztes, Marine Le Pen-féle jobboldali radikális párt, a Nemzeti Tömörülés abszolút többsége lehet, de az is elképzelhető, hogy patthelyzet alakul ki az új Nemzetgyűlésben, ami súlyos kockázatot jelent az ország kormányzására nézve. Macron a szélsőjobboldali veszély felemlegetésével próbálja összezárni a mérsékelt szavazókat pártja mögé, de a Nemzeti Tömörülés „néppártosodása” miatt ennek már nincs olyan mozgósító ereje, mint régen.

Kettészakadt az EU vezető hatalma a választásokon – Soha nem látott válságban a német kormány, a szélsőjobb ünnepel

Kettészakadt az EU vezető hatalma a választásokon – Soha nem látott válságban a német kormány, a szélsőjobb ünnepel

Hatalmas vereséget szenvedett a vasárnapi európai parlamenti választásokon Olaf Scholz német kancellár hármas koalíciója. Bár – szemben Franciaországgal – a kormány bukásával és előrehozott választásokkal (jelen pillanatban) nem kell számolni, vesszőfutás lehet a koalíció számára a következő Bundestag-választásokig hátralévő bő egy év. A fő ellenzéki erő, a CDU/CSU eredménye kimagaslik a mezőnyből, de most mégsem róla, hanem a második helyre befutott szélsőjobboldali AfD-ről szólnak a szalagcímek, kisebb részben pedig egy új radikális baloldali, de az AfD-hez hasonlóan Ukrajna támogatásával szemben kritikus pártról, a BSW-ről. A mostani választás mindennél jobban feltárta, hogy 35 évvel a berlini fal leomlása után mekkora szakadék húzódik az egykori Nyugat- és Kelet-Németország között: a volt NDK területén szinte mindenhol az AfD végzett az élen, a BSW harmadik helyre futott be, míg a kormánykoalíció pártjai lényegében láthatatlanokká váltak.

Európa vezető országaiban hozott csúnya felfordulást az EP-választás – Ezek a nagy megmérettetés tanulságai

Európa vezető országaiban hozott csúnya felfordulást az EP-választás – Ezek a nagy megmérettetés tanulságai

Az Európai Unió 27 országában tartották csütörtöktől vasárnapig az európai parlamenti választásokat. Bár az EP-választások közvetlen közjogi következménnyel nem járnak, több országban jelentős politikai változásokat okoztak az eredmények. Európa legnépesebb országában és vezető gazdaságában, Németországban súlyosan meggyengült a kormánykoalíció, és második helyre jött fel a szélsőjobboldali AfD. Az EU második számú vezető tagállamában, Franciaországban pedig Emmanuel Macron pártja akkora vereséget szenvedett, hogy az elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, amivel egyben a kormány is megbukott, és új választások következnek. Ami az EP-választások összképét illeti: az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de igazi jobboldali áttörés nem következett be. Továbbra is a centrista pártok vezető szerepe körvonalazódik, az Európai Néppárt győzelme pedig azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja az Európai Bizottság élén.

Brutális rendőrgyilkosság rázta meg Németországot – Az utolsó pillanatban borulhatnak az erőviszonyok az EU vezető országában?

Brutális rendőrgyilkosság rázta meg Németországot – Az utolsó pillanatban borulhatnak az erőviszonyok az EU vezető országában?

Egy afganisztáni születésű szélsőséges iszlamista több embert megkéselt a németországi Mannheimban, egy rendőr belehalt a sérüléseibe. A tragikus eset megrázta Németországot, és ismét a bevándorlás kérdését helyezte a kampány középpontjába néhány nappal az európai parlamenti választások előtt. Olaf Scholz kancellár bekeményített: bejelentette, hogy megteremtik a feltételeit a súlyos bűncselekményeket elkövető, afganisztáni és szíriai származású bevándorlók kitoloncolásának. A merénylet a bevándorlásellenes AfD malmára hajthatja a vizet, amely az elmúlt hónapokban rohamosan vesztett népszerűségéből, de az utolsó pillanatban megfordíthatja a trendet.

Óriásit menetel az európai fiatalok körében a szélsőjobboldal, de megjelent egy nagyon furcsa tendencia

Óriásit menetel az európai fiatalok körében a szélsőjobboldal, de megjelent egy nagyon furcsa tendencia

Az elmúlt napokban két kutatás is napvilágot látott, amely az európai fiatalok politikai attitűdjeit vizsgálja az EP-választások előtt. Az eredmény: a fiatal szavazók egyre inkább bevándorlásellenesek, ennek megfelelően egyre nagyobb számban szavaznak radikális jobboldali és szélsőjobboldali pártokra. A férfiak és a nők között ugyanakkor jelentős különbségek vannak.

A radikális jobboldal lehet az új Európai Parlament vezető ereje? – Hatalmas csel készül a drámai szakítás után

A radikális jobboldal lehet az új Európai Parlament vezető ereje? – Hatalmas csel készül a drámai szakítás után

Május 23-án az Európai Parlament radikális jobboldali frakciója, az Identitás és Demokrácia (ID) kizárta tagjai közül Németország második legnépszerűbb pártját, az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot. A kizáráshoz az AfD több botránya vezetett el, amelyek elsősorban az ID egyik legnagyobb ereje, az egyre inkább középre célzó Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés számára váltak kínossá. A francia elnöki székre pályázó Le Pen az ID-hez képest kicsit középebbre álló Európa Konzervatívok és Reformerek (ECR) vezető erejével, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel szeretne szorosabb együttműködést, bár az, hogy egyesülhet-e a két jobboldali frakció, továbbra is erősen kérdéses.

Egyetlen szó miatt borulhat minden Európa déli végein – Szimbolikus viták miatt nem lesz újabb tagja az Európai Uniónak?

Egyetlen szó miatt borulhat minden Európa déli végein – Szimbolikus viták miatt nem lesz újabb tagja az Európai Uniónak?

Az északmacedón jobboldal elnök- és parlamenti választási győzelme után ismét feléledt a több évtizedes névvita a volt jugoszláv tagköztársaság és Görögország között a Macedónia/Makedónia földrajzi név használatáról. Az újonnan megválasztott jobboldali államfő hivatali esküje során ismét a „Macedónia” nevet használta a 2019-től hivatalos „Észak-Macedónia” helyett. Eközben a kis balkáni ország másik nagyobb szomszédjával, Bulgáriával is vitákat folytat, és mivel Görögország és Bulgária jóváhagyása is szükséges Észak-Macedónia EU-csatlakozásához, ennek perspektívája még távolabb került.

A második világháború óta a legnagyobb puccs készült Németországban – Mi lett volna, ha megdöntik az államrendet a Reichsbürgerek?

A második világháború óta a legnagyobb puccs készült Németországban – Mi lett volna, ha megdöntik az államrendet a Reichsbürgerek?

Összesen 26 ember áll Németországban bíróság elé, akik a vád szerint államellenes összeesküvésben vettek részt, meg akarván dönteni a jelenlegi német államrendet, és puccs révén saját csoportjukat hatalomra juttatni. Az összeesküvők egy szélesebb mozgalom, a „Reichsbürger-mozgalom” tagjai, amely nem ismeri el az 1945 óta létező Német Szövetségi Köztársaságot. De mit is terveztek a puccsisták, milyen ideológia állt mögöttük, és milyen tényleges veszélyt jelentettek Németországra nézve?

Véget ért a nagy menetelés, rég nem látott bajban a német szélsőjobb – Ők lehetnek az AfD utolsó reménysugara?

Véget ért a nagy menetelés, rég nem látott bajban a német szélsőjobb – Ők lehetnek az AfD utolsó reménysugara?

Miközben tavaly év végén már 23 százalékra is mérték a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, azóta egyértelmű lejtmenet tapasztalható, és a párt népszerűsége már csak a 15–17 százalék közötti tartományban mozog. Az AfD-t ma már szinte naponta tépázzák meg újabb és újabb botrányok, ami nem jól jön számukra a néhány hét múlva esedékes EP-választások előtt. De kik az AfD legelkötelezettebb szavazói, és miért különösen népszerű a párt a fiatal és középkorú férfiak körében?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a meglepetés! Erre még a kormány sem számított
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.