Dél-Korea Nuri űrrakéta
Globál

Kim Dzsongun retteghet: Egy vagyont öl az űr meghódításába és fegyverkezésbe Dél-Korea

Kiss Csaba
Dél-Korea az utóbbi időben látványosan demonstrálja katonai és technológia erejét: szeptemberben tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát tesztelt, szerdán pedig első saját gyártmányú hordozórakétáját lőtte ki az űrbe. A héten Szöulban rendezték meg az ország történetének legnagyobb védelmi kiállítását, ahol mintegy félszáz ország színe előtt mutatkozott be a dél-koreai katonai és űrprogram. A távol-keleti állam egy vagyont invesztál űrkutatásba és fegyverkezésbe, melyek céljai között természetesen hangsúlyosan szerepel az ellenséges szomszéd, Észak-Korea elrettentése, de az ország hosszabb távon az Egyesült Államok katonai gyámkodásától is szabadulni szeretne. A végcél pedig a béke megteremtése a Koreai-félszigeten a déli ország vezetésével.

Dél-Korea fellőtte első saját gyártású űrrakétáját

Dél-Korea szerdán félig sikeres tesztet hajtott végre első saját gyártású űrrakétájával. A félsiker oka, hogy habár a rakétát problémamentesen fellőtték, nem sikerült pályára állítani a műholdmakettet, amelyet a hordozórakéta magával vitt. „Sajnos nem értük el teljesen célunkat” – jegyezte meg a kísérletet a koreai űrközpontból követő Mun Dzsein dél-koreai elnök, aki azonban hozzátette, az ambiciózus dél-koreai űrprogram folytatódik tovább: 2027-ig öt új indítást terveznek.

Közeledik a Koreai Űrkorszak

jelentette be az elnök.

A fellőtt űrrakétát a Nuri, azaz „Világ” névre keresztelték, és úgy tervezték, hogy 1,5 tonna hasznos terhet állítson Föld körüli pályára 600–800 kilométer magasságban. A Nuri 200 tonnás, három egységből álló szerkezet. A fellövést követően a rakéta utolsó egysége 40–50 másodperccel korábban állt le, így a műholdmakett nem érte el a célpályához szükséges sebességet. A korai leállás okát még vizsgálják, de elképzelhető az üzemanyagtartályban lévő nyomás hiánya, a vezérlő számítógépek idő előtti parancsa, illetve más problémák is. A következő tesztkilövés május 19-én esedékes, ezt még négy követi, a Nuri csak utána szállít majd magával valódi műholdat.

A hordozórakétával Dél-Korea saját műholdjait szeretné kilőni az űrbe, melyek között a tervek szerint megfigyelő, navigációs, kommunikációs és katonai műholdak, sőt holdi szondák is lesznek.

A dél-koreai tervek között szerepel egy műholdakon alapuló navigációs rendszer és egy 6G kommunikációs hálózat kiépítése is. Dél-Korea jelenleg együtt dolgozik az Egyesült Államokkal egy Hold körül keringő űrszondán, és terveik szerint 2030-ra dél-koreai űrszonda landolhat az égitesten. Ha az új űrrakéta további öt tesztje is sikeresnek bizonyul, a kelet-ázsiai országnak többé nem kell Amerika segítségét igénybe vennie, hogy műholdakat bocsásson a világűrbe.

A Nuri rakétát magát a Koreai Köztársaság nem kívánja fegyverként használni, amit az is jelez, hogy az űrrakétát folyékony üzemanyag hajtja, míg a dél-koreai katonai rakétákat szilárd üzemanyag, amely fegyverek számára megfelelőbb. A dél-koreai űrprogram mindemellett egyáltalán nem független az ország védelmi és biztonsági erőfeszítéseitől, amelyek mindenekelőtt Észak-Korea ellen irányulnak. A fellőni tervezett kémműholdak egyfajta „pislogás nélküli szemekként” fognak szolgálni az ellenséges testvérország megfigyelésére. Az első dél-koreai katonai megfigyelő műholdat tavaly lőtték ki a floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX Falcon 9-es rakétájával.

Mun Dzsein dél-koreai elnök évforduló
Mun Dzsein dél-koreai elnök televíziós beszédét figyelik az emberek Szöulban 2021. május 10-én, az államfő hivatalba lépésének negyedik évfordulóján. MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Szemben Észak-Koreával, ahol magánszektor híján minden fejlesztés állami, Dél-Koreában mintegy 300 magánvállalat dolgozott a Nuri űrrakéta összeállításán. A Koreai Űrkutatási Intézet (KARI) azonban arra törekszik, hogy egyetlen nagy magáncéggel működjön együtt az űrrakéták összeállításában és indításában, hasonlóan ahhoz, ahogy a NASA dolgozik együtt az Elon Musk-féle SpaceX-szel.

2010 márciusa óta Dél-Korea mintegy 1,7 milliárd dollárt adott a Nuri fejlesztéséhez. Csak tavaly összesen 525 millió dollárt fektettek be űrprojektekbe – majdnem kétszer annyit, mint 2013-ban, jövőre pedig már 544 millió dolláros költségvetést terveznek. A dél-koreai kormány emellett 3,1 milliárd dollárnyi értékű wont akar invesztálni a nyolc műholdat tartalmazó Koreai Helymeghatározó Rendszer létrehozásába, amely az olyan technológiák fejlesztéséhez szükséges pontosságot tudja biztosítani, mint az önvezető autók.

Dél-Korea hadászati kiállításon demonstrálja katonai erejét

Szöulban kedden nyílt meg és szombatig tartott az a védelmi világkiállítás, amely az eddigi legnagyobb az ország történetében. A Nemzetközi Légi- és Védelmi Kiállítást (ADEX) egy szöuli repülőgépbázison rendezték meg, és 28 ország mintegy 440 vállalata 79 repülőgép- és 68 földi felszereléstípust mutatott be. A rendezvényre 45 országból mintegy 300 kormányzati, katonai és védelmi beszerzési tisztviselő érkezett. Dél-Korea újgenerációs vadászrepülőgépekkel és drónokkal készült a kiállításra, de űrprogramját is bemutatta.

A dél-koreai elnök igen látványosan, egy hazai fejlesztésű FA–50 vadászrepülőgéppel érkezett meg a kiállításra, természetesen a pilóta mögötti ülésen. Mun Dzsein elmondta,

Dél-Koreának meg kell kettőznie erőfeszítéseit, hogy vezető pozíciója legyen a világ védelmi iparában.

Az elnök a katonai fejlesztéseket azzal indokolta, hogy ezek a béke fenntartásához szükségesek. Kiemelte, Dél-Korea okos, de erős hadsereget fejleszt, amiben nagy szerepet szánnak a modern technológiának és tudománynak, ezen belül a mesterséges intelligenciának.

Dél-Korea öles léptekkel halad előre a katonai fejlesztések területén. Szeptember 15-én történelmi kísérletet hajtottak végre egy tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétával (SLBM). Eközben a dél-koreai fegyverexport is erőteljesen növekszik: 2016 és 2020 között 210 százalékkal magasabb volt, mint 2011 és 2015 között. Emellett Dél-Korea a legnagyobb fegyverimportőrök egyike is, az utóbbi években például amerikai F–35-ös vadászrepülőket is vásárolt.

Béketeremtés az erő pozíciójából?

A dél-koreai védelmi kiállításra természetesen Észak-Korea is készült: a megelőző héten a kommunista diktatúra is megtartotta a maga hadászati kiállítását, amelyen a diktátor, Kim Dzsongun is megszólalt, aki arról beszélt, „legyőzhetetlen” hadsereget építenek. A dél-koreai expo nyitónapjára időzítve pedig maga is tesztelte első tengeralattjáróról indítható rakétáját. Azonban bármennyire is törekszik arra Észak-Korea, hogy tartsa a lépést a déli szomszédjával, a dél-koreaihoz képest rendkívül szerény GDP-je (évi 27,4 milliárd dollár szemben 1800 milliárd dollárral) nem teszi lehetővé, hogy olyan ambiciózus (űr)programban gondolkodjon, mint Dél-Korea.

Mun Dzsein dél-koreai elnök két vasat tart a tűzbe: diplomáciai szinten az Észak-Koreával való enyhülést szorgalmazza, miközben látványos és költséges katonai fejlesztéseket tervez és hajtat végre. A tervek között szerepel többek között saját repülőgép-hordozó anyahajó építése is. A Reuters cikke szerint az elnök

nemcsak Észak-Koreával szemben akarja demonstrálni országa erejét, hanem a szövetséges Egyesült Államokkal szemben is, hogy nagyobb autonómiát harcoljon ki Dél-Koreának a szövetségen belül, és háború esetén elérje a szövetséges erők műveleti irányítását.

Az 1950 és 1953 közötti, hivatalosan le nem zárt koreai háború óta ugyanis az amerikai hadsereg szerzett ellenőrzést több százezer dél-koreai katona felett is a 28 ezer helyben állomásozó amerikai katona mellett. Egy dél-koreai katonai forrás szerint Mun távlati terve az, hogy a hadsereg megerősítésével az erő pozíciójából tárgyalhasson Észak-Koreával, méghozzá az Egyesült Államok segítsége nélkül, így lényegében a Koreai Köztársaság egyedül harcolja ki a félsziget békéjét. Az elnök első lépésben azt szeretné elérni, hogy a csak fegyverszünettel lezárt koreai háborúra békekötéssel tegyenek véglegesen pontot, ezzel újranyitva a megrekedt tárgyalásokat.

Észak-Korea Phenjan KIm Dzsongun
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára megtekint egy védelmi fejlesztési kiállítást Phenjanban 2021. október 11-én. A KCNA tudósítása szerint Kim kijelentette, hogy Észak-Korea nem akar háborút indítani, de fejlesztenie kell védelmi képességeit az Egyesült Államok ellenséges politikája és Dél-Korea fegyverkezése miatt, ami destabilizálja a Koreai-félszigetet. MTI/EPA/KCNA

Mindez persze nem működhet Kim Dzsongun nélkül, aki egyelőre libikókajátékot játszik: hol békéltető nyilatkozatokat küld, hol elmérgesíti a két ország közötti kapcsolatokat. Hogy a békekötés után egyszer a két ország újraegyesülése is megvalósuljon, az pedig már-már lassan az utópia kategóriája.

Címlapkép: Az első dél-koreai gyártmányú űrrakétát, a Nurit bocsátják fel a kohungi Naro Űrközpont kilövőállásáról 2021. október 21-én. MTI/Yonhap

séf étterem szakács főzés
schiphol
repülés légitársaság boeing dreamliner utazás naplemente repülő
Amerika Kína sakk stockfotó

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Amerika Kína sakk stockfotó