németország német reichstag bundestag parlament német zászló berlin
Globál

Új korszak kezdődött Németországban, de a nagy politikai változások még csak most jönnek

Palkovics Máté
Eseménydús időszak a mostani a német nagypolitikában. A héten megalakult az új Bundestag, amelyben immár az SPD rendelkezik a legnagyobb frakcióval. Angela Merkel parlamenti mandátum hiányában már csak a karzatról követte az eseményeket, azonban az új kormány hivatalba lépéséig ügyvezető kancellár marad. Az SPD, az FDP és a Zöldek eközben továbbra is intenzív tárgyalásokat folytatnak egy kormánykoalícióról, amely optimális esetben november végén vagy december elején zárulhat le, de sok még a rendezetlen kérdés. A választáson vereséget szenvedő CDU ezzel párhuzamosan útkeresési fázisban van, többen pedig attól tartanak, hogy a párt eltérhet az eddigi centrista irányvonaltól.

Egy új korszak nyitánya

A héten megtartotta alakuló ülését az új német parlament, amelynek összetétele már tükrözi a szeptember 26-i voksolás eredményeit.

Ennek megfelelően a korábbi évektől eltérően, ha a CSU-t külön számoljuk, 8 párt rendelkezik majd képviselettel a törvényhozásban, de csak 7 frakció alakul majd. Ennek oka, hogy a fríz kisebbséget képviselő SSW megnyert egy egyéni mandátumot, így egy képviselője lesz majd a Bundestagban.

Az új parlementnek a választási rendszer sajátosságai miatt a mostani ciklusban minden korábbinál több tagja lesz,736 képviselővel, így továbbra isa világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után.

Szintén ez miden idők legfiatalabb és legsokszínűbb német parlamentje, nőtt például a női képviselők, illetve a bevándorlói háttérrel rendelkező politikusok aránya is, de két transznemű tagja is lett a testületnek.

A hagyományoknak megfelelően megválasztották az új házelnököt is, aki a főszabály szerint a legnagyobb frakcióval rendelkező párt soraiból kerül ki, amely jelenleg az SPD. A párt Bärbel Bast jelölte, akit meg is választottak.

Szokatlan volt az is, hogy Angela Merkel a karzatról nézte végig, ahogy megalakul az új német szövetségi parlament. Ennek oka, hogy a kancellárnak 1990 óta először nincs parlamenti mandátuma, mivel nem indult a választáson, így a vendégek között kapott helyet.

MERKEL AZONBAN AZ ÚJ KORMÁNY MEGALAKULÁSÁIG TOVÁBBRA IS HIVATALBAN MARAD ÜGYVEZETŐ KANCELLÁRI MINŐSÉGBEN, ÍGY EGY IDŐRE MÉG VISSZAÜL A KORMÁNYZATI PADSOROKBA.

Nem gyerekjáték a kormányalakítás

A kormányalakítás azonban nem könnyű feladat, ugyanis három pártnak, az SPD-nek, az FDP-nek és a Zöldeknek kell megegyezniük egy közös programról, ez pedig nehéz diónak bizonyul, figyelembe véve a pártok eltérő világlátását.

Ennek ellenére már sikerült fontos kompromisszumokat kötni. A Zöldek esetében például sikerült elérni, hogy a pártok szándéknyilatkozatába belekerüljön a szén kivezetése az energiapiacról optimális esetben már 2030-ig. Megvalósul az SPD minimálbér emelésére irányuló terve is, illetve adóemelés sem várható és újra alkalmazni fogják az adósságféket, amelyek a liberálisok követelései voltak.

Vannak azonban olyan terültetek, ahol még továbbra is ellentétek húzódnak meg a pártok között, sok szempontból ideológiai okokból kifolyólag.

Ilyen például a közlekedés, ahol a Zöldek meg akarják szüntetni a dízelautók és a szolgálati járművek támogatását, ezt azonban az FDP egyfajta adóemelésként értékeli.

A mezőgazdaság is egy olyan terület, ahol sok a rendezetlen kérdés, például a műtrágyázás vagy az állattartás körülményeinek vonatkozásában. Itt is leginkább a Zöldek és a liberálisok között figyelhető meg nézeteltérés.

A külpolitika szintén egy olyan kérdéskör, ahol össze kell hangolni a működést, jóllehet itt inkább az FDP és a Zöldek alkotnak egy tengelyt az SPD-vel szemben.

Mindkét kisebb párt több kritikát gyakorolna Oroszország és Kína irányába, a szociáldemokraták ugyanakkor óvatosabbak ezen a téren.

Az SPD például támogatja az Északi Áramlat-2 gázvezetéket, amelyet a Zöldek hevesen elleneznek az FDP pedig inkább középutas a kérdésben.

Végső soron azonban az alábbi három kérdés az, amely mindent meghatároz a tárgyalások során:

  1. Honnan lesz pénz? - Mindhárom párt egyetért abban, hogy számos beruházást kell indítani az ország modernizálása érdekében, abban azonban már nagyon nem értenek egyet, hogy ezt miből kellene finanszírozni. Az SPD és a Zöldek az adóemelést szorgalmazzák, amelytől az FDP viszolyog és inkább a magánszektor intenzívebb bevonásával érne el eredményeket.
  2. Ki osztja el a pénzt? – A Zöldek szerint még azelőtt kellene kölcsönöket felvenni a beruházásokhoz, mielőtt újra visszatérnének a koronavírus miatt felfüggesztett adósságfék rendszeréhez, mivel az jelentősen megkötné a majdani szövetségi kormány kezét. Az FDP azonban kategorikusan elutasítja, hogy a mostani enyhébb szabályozás mellett növeljék az adósságot. A Zöldek és az FDP ráadásul látványosan küzd a pénzügyminisztérium vezetéséért, amiért Christian Lindner és Robert Habeck szállt versenybe. A két párt eltérő világnézetéből adódóan nagyon nem mindegy, hogy melyik politikus kapja a kasszakulcsot
  3. Ki milyen pozíciókat kap? – A kormányalakítási egyeztetések egyik legforróbb témája mindig a pozícióosztogatás, bár ezek rendszerint csak az utolsó időszakban dőlnek el. A pénzügyminisztérium mellett van még számos olyan hivatal, amelyre igényt tarthatnak a pártok. Frank-Walter Steinmeier SPD-s köztársasági elnök mandátuma hamarosan lejár és bár szívesen maradna még egy ciklusra, a Zöldek előre megüzenték, hogy ez a meccs még nincs lejátszva. Szintén nyitott kérdés, hogy ki lesz a német központi bank vezetője, miután a jelenlegi elnök, Jens Weidmann bejelentette lemondását.

Jobbra fordul a CDU?

Nincs könnyű helyzetben a CDU sem, amely történelmi vereséget szenvedett el a szeptemberi voksoláson és 16 év után ellenzékbe szorultak. Vezető CDU-s politikusok körében általános az a vélekedés, miszerint a pártnak megújulásra van szüksége és le kell vonni a választási eredményből a vonatkozó konzekvenciákat.

Ennek jegyében Armin Laschet CDU-elnök és a párt kancellárjelöltje bár be is lengette távozását, azonban kijelentette, hogy részt kíván venni utódjának megválasztási folyamatában. Laschet esetében feltételezhető, hogy ez egyben politikai karrierjének végét is jelenti. Ugyanis sem kancellár, sem pedig ellenzéki vezető nem lesz, de még tartományi miniszterelnöknek sem tud visszamenni Észak-Rajna-Vesztfáliába miután a héten megválasztották utódját Hendrik Wüst személyében. Ennek fényében Laschet egy parlamenti képviselői hellyel vigasztalódhat.

Általános tehát a fejetlenség a CDU-ban, a párt képviselői nem kertelnek annak kapcsán, hogy szokniuk kell még az ellenzéki szerepkört.

Nem kérdés, hogy a pártnak muszáj lesz egy karakteres ellenzéki arculatot kialakítania, amely nyilván könnyebb feladat lett volna, ha egy ideológiailag egységes baloldali koalíció kezd formálódni velük szemben a közlekedési lámpa helyett.

Az azonban világos, hogy a CDU előtt két út áll: megtartja és erősíti a Merkel-kormányok alatt kialakított centrista narratívát, vagy pedig jobbra fordul.

Utóbbitól többen tartanak, állítólag Laschet is kockázatként nevezte meg ezt belső körben egy választási vereség esetére. Főleg annak fényében, hogy korábbi években volt rá példa, hogy tartományi CDU-s képviseletek összekacsintottak a tartományi AfD-vel, bár ezen kísérleteket a párt központi vezetése eddig mind letörte.

Reálisan nézve nem valószínű, hogy radikálisan jobbos fordulatot venne a CDU.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy nem a keményvonalasok dominálják a mostani frakciót, illetve többség tisztában van azzal, hogy elsősorban az SPD szívta el a párt szavazóit, amely szociális témákkal és társadalmi igazságossággal kampányolt, de a konzervatívok klímapolitikáját sem tartották meggyőzőnek a választók. Ennek megfelelően logikus, hogy a pártnak elsősorban ezen területekre kell fókuszálnia.

A párt jövője szempontjából kritikus, hogy ki lesz az új elnök. Erre a posztra sokan a leköszönő egészségügyi minisztert, Jens Spahnt tartják esélyesnek, aki egyértelműen a párt liberális szárnyához sorolható.

Iránymutatásként szolgálhat a CDU számára az SPD példája is, amely szintén útkereséssel töltötte az utóbbi éveket. Ennek folyamatában ugyan 2019-ben a párt balszárnyához tartozó jelölteket választottak a párt élére Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans személyében, a szövetségi választáson a sikert azonban éppen egy mérsékelt jelölt, Olaf Scholz hozta meg számukra.

Címlapkép forrása: Getty Images

koronavirus antitest gén
dubaj emirátusok dubai
oltásellenes vakcina
putyin biden
Valdis Dombrovskis Europai Bizottsag Magyarorszag helyreallitasi terv
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Biden Putyin Genf