eromuvek
Globál

Véráldozat vagy arany középút – Csak fájdalmas döntést hozhat a világ klímaügyben

Portfolio
Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.

Sokan úgy látják, hogy idővel a nap- és szélenergia válik a legolcsóbb energiaforrássá a világ lakosságának kétharmada számára. Ennek oka, hogy ezen struktúrák működtetése jóval kevesebbe kerül, mint a fosszilis üzemanyagot használó erőművek.

Idén a Nemzetközi Energia Ügynökség nyilvánosságra is hozott egy ütemtervet, amelynek mentén elérhető lenne a teljes energetikai szektor karbonsemlegessé tétele 2050-re.

Ehhez azonban véleményük szerint végleg fel kell hagyni az olaj- gáz és szénfogyasztással, amely problémásabb, mint gondolnánk, mivel ezen nyersanyagok piaca együttesen jelenleg kétszer akkora, mint a fémek összesített piaca. Ezt talán még inkább érzékelteti, hogy a fosszilis fűtőanyagok jelenleg a globális energiafogyasztás 80 százalékát teszik ki, míg a megújuló energiaforrások aránya csupán 11,4 százalékra tehető.

Ennek kapcsán említhető meg mérföldkőként a Glasgow-ban megszületett GLOBÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI MEGÁLLAPODÁS, amely KONKRÉTAN MEGNEVEZI A SZENET OLYAN FOSSZILIS FŰTŐANYAGKÉNT, AMELYNEK HASZNÁLATÁT AZ ENERGIATERMELÉSBEN HOSSZÚ TÁVON CSÖKKENTENI KELL.

A szén felelős ugyanis a globális szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékáért, ezért a kibocsátás visszafogása elengedhetetlen annak érdekében, hogy tarthatóak legyenek a klímacélok. Ez is kompromisszumos megoldás azonban, mert az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése szerepelt, ám az utolsó pillanatban a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés kifejezés került. Ennek oka, hogy India, amelynek energiaszükséglete nagymértékben függ saját olcsó és bőséges szénkészletétől, kifogásolta az eredeti szövegezést.

glasgow klimacsucs
Az ENSZ 26. klímakonferenciájának (COP26) megnyitója Glasgow-ban 2021. október 31-én. A november 12-ig tartó konferencia célja, hogy a a november 1-jén érkezõ állam- és kormányfõk elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás elõtti értékhez képest ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot. Fotó: MTI/AP pool/Alberto Pezzali

Ellenálló országok

Nemcsak India ellenzi a fosszilis energiaforrások kiszorítására tett kísérleteket. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, ismertebb nevén az OPEC narratívája szerint a megújuló energiaforrásokra történő átállás félrevezető és potenciálisan veszélyes is a világ növekvő energiaéhségének fényében.

A mostani ENSZ klímakonferencián az OPEC főtitkára egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem várt következményei lehetnek annak, ha nem hallgatják meg a szektor észrevételeit a klímacélok kitűzésénél. Ezek között említette például a piactorzító hatásokat, a fokozott volatilitást és az energiahiányt.

Fontos azonban leszögezni azt, hogy ezek a tényezők már most is léteznek, amikor még a fosszilis tüzelőanyagok dominálják az energiaellátást.

A Gázexportáló Országok Fóruma is hasonló észrevételeket küldött az ENSZ-nek, egyenesen „cancel culture”- ként jellemezték a szénhidrogének visszaszorítására tett kísérleteket, illetve kijelentették, hogy a földgáz egy kiegyensúlyozott és teljes megoldást jelentene a klímaváltozással szemben.

A fosszilis energiaforrások megoldásként történő beállítása azonban számos szakértő szerint pusztán egy taktikai húzás a vonatkozó érdekcsoportok részéről, amelyek végső soron azt idézik elő, hogy az emberiség nem tesz meg miden tőle telhetőt a klímasemlegesség elérése érdekében.

Megosztott Európa

Az energiaellátás jövője az Európai Unió országait is megosztja. Annak érdekében ugyanis, hogy a közösség országai képesek legyenek megfelelni a hosszú távra vállalt klímacéloknak, számos nagyvolumenű beruházás kell indítaniuk, amelyek elősegítik az alacsonyabb mértékű szén-dioxid-kibocsátást.

Ugyanakkor számos uniós tagállam lobbizik azért, hogy bizonyos nem megújuló energiaforrások is megkapják a „környezetvédelmileg fenntartható” címkét az úgynevezett energetikai taxonómia-rendelettervezetben.

Ez már csak azért is fontos, mert a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő projekteket a jövőben kiemelten támogatja majd az Európai Unió jelentős pénzügyi forrásokkal, illetve ösztönözni is fogja az ilyen tevékenységekbe irányuló beruházásokat is. A döntés így kulcsfontosságú az Európai Unió 2050-re vonatkozó klímacéljainak elérése szempontjából.

europa klima
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelõs biztos, Kadri Simson, az Európai Bizottságnak az energiaügyért felelõs észt tagja, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelõs tagja, Adina-Ioana Valean, az Európai Bizottság közlekedésért felelõs tagja, Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottságnak a környezet és az óceánok ügyében felelõs tagja és Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezõgazdasági ügyekben illetékes tagja (b-j) közös sajtótájékoztatót tart az európai zöld megállapodás célkitûzéseinek megvalósításáról Brüsszelben 2021. július 14-én. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az uniós országok egyik fele Németország vezetésével azért lobbizik, hogy a földgáz is helyet kapjon az ilyen energiaforrások között. Álláspontjuk szerint a földgáz ugyan szintén felelős üvegházhatású gázok kibocsátásáért, de sokkal kisebb mértékben, mint a szén. Nem mellékes szempont az sem, hogy a német szénfogyasztás igen jelentősen emelkedett az utóbbi években, döntően az atomerőművek leszerelése miatt. Ugyanakkor időközben szinte teljesen megépült a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték, amely képes nagy mennyiségű gázzal ellátni a kontinenst.

A fölgáz mellett a nukleáris energia az, amelyet sok ország szívesen látna az uniós szempontból környezetvédelmileg fenntartható technológiák sorában, élükön Franciaországgal, amelynek energiaellátását nagyrészt atomerőművek biztosítják. Noha a bírálók is elismerik, hogy nukleáris energia útján nem kerül szén-dioxid a levegőbe, álláspontjuk szerint nem lehet tagadni a technológia veszélyes jellegét, amelyet például a tíz évvel ezelőtti fukusimai baleset vagy a radioaktív hulladékok kezelése is jól mutat.

BÁR VÉGLEGES DÖNTÉS MÉG NEM SZÜLETETT A KÉRDÉSBEN, ÚGY TŰNIK, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ JELENLEG AFELÉ HAJLIK, HOGY MIND A GÁZNAK, MIND PEDIG A NUKLEÁRIS ENERGIÁNAK MEGADJA A ZÖLD JELZÉST, HOGY ÍGY EGYSZERRE SZERELJE LE MINDKÉT ENERGIAHORDOZÓ ELLENLÁBASAIT A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT.

Vannak más lehetőségek

Bár a fosszilis energiaforrások hasznosíthatósága számos ponton támadható, az nem kérdés, hogy nem lehet pusztán a magánszektorra hagyatkozni a karbonsemlegesség útján, sokkal inkább szükség lesz a jövőben nagy állami beruházásokra, amelyek ugyan lendíthetnek az egyes országok államadósságán, de ez felfogható a jövőbe történő befektetésként is.

A CNBC vonatkozó elemzése szerint ugyanis egy 5,2 ezermilliárd dolláros hiány van megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások terén, emellett jelentős különbség mutatkozik e tekintetben a fejlett és a fejlődő országok között is.

Ez különösen nagy probléma, hiszen abban az esetben, ha a fejlődő országok nem férnek hozzá elérhető áron zöld technológiához, ösztönözve sem lesznek arra, hogy felhagyjanak a fosszilis energiahordozók alkalmazásával vagy éppen kitermelésével.

Ezért szükséges megállapodni olyan finanszírozási módokról, amelyek azt szolgálják, hogy a fejlődő országok is minél korábban át tudjanak állni a klímabarát technológiákra. Ennek kapcsán már korábban is hangzottak el ígéretek - például, hogy a vagyonosabb országok évente 100 milliárd dollárral járulnak hozzá a szegényebb országok technológiai átállásához 2020-ig - azonban nem sikerült tartani a vállalt határidőt. Ennek ellenére a mostani glasgow-i klímacsúcs alkalmával a fejlett országok kijelentették, hogy megduplázzák az anyagi hozzájárulásuk mértékét 2025-ig.

Ebben nagy szerep juthat például a hidrogénalapú üzemanyagoknak, amelyek a közlekedési szektor zöldítéséhez járulhatnak hozzá. Amennyiben ezen üzemanyagok iránti kereslet megnő, úgy válik egyre fontosabbá a megfelelő infrastruktúra kiépítése is.

A legnagyobb kihívás a zöld technológiára történő átállásban ugyanis az energia tárolása és az átállásból eredő esetleges energiahiány elkerülése. Ez különösen a villamosítás esetében jelent problémát, ezzel szemben viszont az olyan fosszilis energiaforrások, mint a kőolaj vagy a földgáz igen jól teljesítenek ezen a téren.

Éppen ezért vélekednek sokan úgy, hogy a zöld hidrogén jelenthet zökkenőmentesebb alternatívát a megújuló erőforrások mellett a klímasemleges állapot elérésére, például a földgáz ellenében.

Az átállás ugyan még így is nagyon nehéznek bizonyul, de optimizmusra adhat okot a Nemzetközi Energia Ügynökség egyik elemzése, miszerint amennyiben a világ országai tényleg betartják határidőre nettó zéró kibocsátási terveiket, és ha mindehhez azokat az új vállalásokat is figyelembe vesszük, amelyeket a metánkibocsátás csökkentése terén a glasgow-i csúcs alkalmával aláírtak, akkor oda juthatunk, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 1,8 fok körül megállhat az ipari korszak kezdetéhez képest.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images

praga
elektromos autó töltő
aram_energia
who getty stock
astrazeneca-sarah-gilbert-vilagjarvany-halalosabb-covid-19-omikron-varians
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Állítsd a valószínűségeket a saját oldaladra!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
who getty stock